Szerző: Rajzó-Kontor Kornélia

Én pizzám + te spagettid = mi vacsoránk

Elcsépeltnek tűnhet olyan dolgokról írni, minthogy minden nemzetnek sajátos konyhája, meghatározó étkezési szokásai vannak. Most mégis egy friss élményből töltekezve írok egy rövid, ámde praktikus összefoglalót arról, hogy mire is érdemes figyelni, ha japán üzletembereket, ügyfeleket kívánunk itthon meghívni egy... tovább olvasom

Fürdőkultúra Japánban

Nem ritka, hogy egy ismerősöm, barátom tanácsért fordul hozzám élete első japáni utazása előtt. Lehetne persze infók tömegével felvértezve jó utat kívánni, de egy ideje már az a stratégiám, hogy a legnagyobb valószínűséggel előforduló olyan pár szituációt ismertetem, melyben igenis... tovább olvasom

Mizuhiki – a zsinórkötés művészete

A japán kultúra világszerte történő terjesztésének, terjedésének köszönhetően egyre kevesebben lepődnek meg, amikor valami egészen hétköznapinak hitt dologgal kapcsolatban kiderül, hogy Japánban annak külön művészeti ága van. Bár valóban szinte minden lehet művészet, mindent fel lehet művészi értékekkel ruházni, formalizálni,... tovább olvasom

Év végi ünneplés japán módra

Közeleg az év vége, ami számunkra, magyar emberek számára elsősorban a karácsonyi ünneplést jelenti. Gondolhatnánk akár azt is, hogy ez egyetemes dolog, de messze sincsen így. Kultúrák, népek, megannyi különböző szokást őriznek, s a hangsúly bizony jelentősen eltérő helyre kerülhet... tovább olvasom

“Hokkairo”, egy japán fogalom a hideg napokra

Megcáfolhatatlanul közeleg a tél. A nappalok egyre hűvösebbek, a reggelek pedig már-már zordnak mondhatóak. Az autó ülése, a buszok székei reggelente szinte fájdalmasan hidegek, a fűtésszezon pedig éppen csak elkezdődött, így nem csoda, hogy ebben az időben gyakran kívánna az... tovább olvasom

Oshibori – A japán vendégszeretet formát ölt

A hőség már hetek óta tombol idehaza. Ezt a helyzetet bizony nem csak az idősek és a gyerekek viselik nehezen, de szinte mindenki szenved tőle kortól függetlenül. Én sem vagyok ezzel másképp, sőt számomra a „küzdelem” sokszor már 27-28℃ felett... tovább olvasom

Juku – A japán “magániskola-rendszer” bemutatása

2015.06.03-án kelt Éjt nappallá téve tanulni… című írásomban igyekeztem körvonalazni a japán oktatás, azon belül is a középfokú oktatás rendszerét, annak főbb jellemvonásait. Főként saját tapasztalataimra alapozva, azokat beépítve készítettem el azt az írásomat, melynek zárásaként említettem az ún. juku... tovább olvasom

Éjt nappallá téve tanulni…

Hogyan viselkedünk, kommunikálunk, gondolkodunk, állunk hozzá munkánkhoz, törődünk családunkkal, kezelünk mindennapi- vagy akár konfliktushelyzeteket? Természetesen minden ember másképp, de azért vannak az egyes nemzetekre jellemző vonások. S ezen vonások alapját jelentő normák döntő többségét diákéveink alatt sajátítjuk el az oktatási... tovább olvasom

Dó (道), Az Út

Sokszor látni különböző fórumokon valamilyen idilli kép alá írva, hogy nem a cél, hanem az odavezető út a fontos. Ha vannak nemzetek, ahol ez nem leginkább csak szófordulat, hanem egy ország, egy nemzet kultúrájának szerves része, akkor a japánok biztosan... tovább olvasom

Egy hosszútávfutó nem mindig magányos – Sütő József és Tsuburaya Koukichi futása az 1964-es tokiói olimpián II.

Történetem első részében arról írtam, hogy miként került az 1964-es tokiói olimpia maratoni számában ötödik helyezést elért magyar versenyző Sütő József, 50 év elteltével ismét Japánba, s hogy ott milyen rendkívüli fogadtatásban volt része. Ma további részleteket szeretnék megosztani Sütő... tovább olvasom