Szerző: Biró Krisztina

A japánok és az Ödipusz-komplexus

Közismert a világhírű osztrák pszichiáter, Sigmund Freud Ödipusz-komplexusnak nevezett elmélete arról, hogy a gyerekek kb. 3 és 6 éves koruk között tudatalatti vágyat éreznek az ellenkező nemű szülő iránt, az azonos nemű szülőhöz pedig ellenségesen viszonyulnak és emiatt bűntudat gyötri... tovább olvasom

Gettó Balboa és a japán szamuráj építész

Pár hete a 8. kerületi Gólyában láttam Bogdán Árpád Gettó Balboa című dokumentumfilmjét, amelyet a környéken forgattak és amelyben a bokszedzőm, Vona János (Jani bá) is szerepel. A film egy mélyszegénységből jövő fiatal roma srác, Szabó Zoltán – vagy ahogy... tovább olvasom

Kósa Ferenc és Japán iránti kötődése

A 2018 decemberében elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Kósa Ferenc munkásságából elsőként az 1976-ban készült, Küldetés című dokumentumfilmet ismertem meg évekkel ezelőtt. A másfél órás fekete-fehér film Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó pályafutásáról készült. Nagy hatással volt rám a céljai... tovább olvasom

Leckék a művészetről egy svájci bankártól és egy különc japán festőtől

A közel 7 hektáros Rieterpark közepén álló Wesendonck-villa már a 19. században fontos szerepet játszott a svájci kulturális életben. A német selyemkereskedő Otto Wesendonck és felesége, az író-költő Mathilde Wesendonck zürichi otthona művészek és értelmiségiek találkozóhelye volt. (Mathilde Wesendonck-ot Richard... tovább olvasom

A rend lelke

Elsőre jópofának tűnt nekem a fiatal japán rendcsináló szakértő, Marie Kondo elképzelése, miszerint csak az örömet okozó tárgyakat szabad megtartani és így kell kialakítani otthonunk rendjét. A Rend a lelke mindennek című könyve olvasása során viszont úgy éreztem, hogy a... tovább olvasom

Japánok nyomában a francia Riviérán

Bármerre járok Európában, érdeklődéssel figyelem a japánok nyomait és gyakran keresnem sem kell őket, megtalálnak maguktól. Így volt ez idén a francia Riviérán is, amikor a Monte Carlo-i kaszinótól nem messze, a tragikus sorsú Grace Kellyről elnevezett sugárút elején egy... tovább olvasom

A legmagyarabb japán – Kobajasi Kenicsiró

Családi hagyomány, hogy tavasszal Kobajasi Kenicsiró által vezényelt hangversenyre megyünk. Az első jegyeket évekkel ezelőtt azért vettem, hogy legyen alkalmam személyesen is látni azt a japán embert, akinek nevét hamarabb ismertem, minthogy japánokkal kezdtem dolgozni. Azóta több felejthetetlen élményben volt... tovább olvasom

Iván és az irezumi története – Bepillantás a japán stílusú tetoválások világába

Százi Ivánnal egy szilveszteri összejövetelen ismerkedtem meg Svájcban. Beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy ugyanabba a budapesti általános iskolába jártunk és hogy ő is balkezes. A legfontosabb kapcsolódási pont azonban mégis a Japán iránti érdeklődésünk volt. Miközben felelevenítettük távol-keleti élményeinket, az... tovább olvasom

Mozaikok a japán állam modernizációjának történetéből

Nagyon megörültem a hírnek, hogy a neves gazdaságtörténész, Ferber Katalin Budapesten tart ú.n. PEACH előadást Japán 1868 és 1945 közötti modernizációjáról a Pázmány Egyetem Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának felkérésére. Ferber Katalin hosszú éveken keresztül tanított japán egyetemeken, köztük az egyik legelitebbnek... tovább olvasom

Yoko Ono, a popkultúra japán nagyasszonya

Ha híres japánokról van szó, Yoko Ono neve az elsők között szokott felmerülni. Vannak, akik „csak” John Lennon özvegyeként ismerik. Sokan a Beatles feloszlásának okozóját látják benne és máig haragszanak rá. Yoko Ono azonban saját jogán elismert művész, békeaktivista, énekes... tovább olvasom