Szerző: Biró Krisztina

Ikigai, avagy az élet értelme japán módra

Nagy hatással volt rám egy videofelvétel, amelyen Viktor Frankl, a világhírű osztrák pszichiáter, a logoterápia atyja arról beszélt, hogy a második világháború végén szembesült azzal, hogy a családjából egyedül ő élte túl a koncentrációs tábort. Úgy érezte, hogy két út... tovább olvasom

Tudósok, diplomaták és műgyűjtők – A Siebold család kalandjai Japánban

A múlt héten üzleti úton jártam Bécsben. A kereskedelmi és befektetési lehetőségek tanulmányozása mellett alkalmam nyílt egy kis kulturális kikapcsolódásra is. Az egykori császári palota, a Hofburg épületében található Weltmuseum-ot kerestem fel, ahol éppen egy a Meiji-korabeli Japánt bemutató tárlat... tovább olvasom

A kis gyufaáruslány a Hiroshima-szalonból

Legutóbbi zürichi utam alatt alkalmam volt színházba menni. A német nyelvterület egyik legkiválóbb teátrumának, a helyiek által Pfauen-nek, azaz Páváknak nevezett Schauspielhaus Zürich Kamrájában jártam, ahol a hosszabb ideje Európában, főként Ausztriában és Németországban élő és alkotó japán művésznő, Sachiko... tovább olvasom

Ópium, avagy álmok Ázsiáról a francia Riviérán

Tavaly nyáron beleszerettem Provence-ba és ahogy akkor beszámoltam róla, felfedeztem a japánok nyomait is a Riviérán: láttam a Grace Kelly emlékére épült monacói japánkertet, Saint Tropez-ban olvastam az ott partraszálló 17. századi japán diplomáciai misszióról, Marseille-ben a néhai francia miniszterelnök,... tovább olvasom

Gyárlátogatáson a Magyar Suzukinál

Idén májusban részt vettem egy befektetőknek szóló üzleti ebéden, ahol többek közt Osamu Suzuki, a japán Suzuki Motor Corporation elnöke is beszédet mondott. Az immár 89 éves, legendás cégvezető, aki 1978 óta áll a világ 11. legnagyobb autógyárának élén, felidézte... tovább olvasom

A japánok és az Ödipusz-komplexus

Közismert a világhírű osztrák pszichiáter, Sigmund Freud Ödipusz-komplexusnak nevezett elmélete arról, hogy a gyerekek kb. 3 és 6 éves koruk között tudatalatti vágyat éreznek az ellenkező nemű szülő iránt, az azonos nemű szülőhöz pedig ellenségesen viszonyulnak és emiatt bűntudat gyötri... tovább olvasom

Gettó Balboa és a japán szamuráj építész

Pár hete a 8. kerületi Gólyában láttam Bogdán Árpád Gettó Balboa című dokumentumfilmjét, amelyet a környéken forgattak és amelyben a bokszedzőm, Vona János (Jani bá) is szerepel. A film egy mélyszegénységből jövő fiatal roma srác, Szabó Zoltán – vagy ahogy... tovább olvasom

Kósa Ferenc és Japán iránti kötődése

A 2018 decemberében elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, Kósa Ferenc munkásságából elsőként az 1976-ban készült, Küldetés című dokumentumfilmet ismertem meg évekkel ezelőtt. A másfél órás fekete-fehér film Balczó András háromszoros olimpiai bajnok öttusázó pályafutásáról készült. Nagy hatással volt rám a céljai... tovább olvasom

Leckék a művészetről egy svájci bankártól és egy különc japán festőtől

A közel 7 hektáros Rieterpark közepén álló Wesendonck-villa már a 19. században fontos szerepet játszott a svájci kulturális életben. A német selyemkereskedő Otto Wesendonck és felesége, az író-költő Mathilde Wesendonck zürichi otthona művészek és értelmiségiek találkozóhelye volt. (Mathilde Wesendonck-ot Richard... tovább olvasom

A rend lelke

Elsőre jópofának tűnt nekem a fiatal japán rendcsináló szakértő, Marie Kondo elképzelése, miszerint csak az örömet okozó tárgyakat szabad megtartani és így kell kialakítani otthonunk rendjét. A Rend a lelke mindennek című könyve olvasása során viszont úgy éreztem, hogy a... tovább olvasom