Szerző: Sűdy Zoltán
Ajándékból sose elég…
Meglehetősen ismert a japánokkal kapcsolatban, hogy szeretnek ajándékozni, s a tapasztaltabbak azt is tudják, milyen gondosan, szépen csomagolnak. A mi karácsonyra, húsvétra, név- és születésnapokra koncentráló ajándékozási szokásainkkal szemben Japánban hagyományosan évente kétszer: július közepén és az év végén ajándékoznak.... tovább olvasom
A koronavírus nem bír a japánokkal!
Japán az elsők között volt, ahol koronavírus fertőzöttet találtak Kínán kívül. S noha a japán kormány messze nem jeleskedett a járvány megfékezésére külföldön használt eszközök széleskörű bevetésében (pl. a mai napig lakosságarányosan kb. a magyarországival azonos, azaz nagyon kis számú... tovább olvasom
Szamuráj kard helyett spatula
Óriási múltja, hagyományai vannak Japánban a kerámia-készítésnek. Számos városnak, vidéknek van a másokétól jól megkülönböztethető, sajátos stílusjegyeket mutató kerámia-hagyománya. A teaszertartás elterjedése, népszerűvé válása a 16. század végétől tovább növelte a kerámia presztízsét. Egy-egy híres-nevezetes csészéért akár hadat is viseltek... tovább olvasom
A bambusz művészete – Magyar kurátor rendezett japán műtárgyakból kiállítást a tokiói Modern Művészetek Múzeumában
A magyar média lelkesen tudósít apró-cseprő sportsikerekről is, de sajnálatosan figyelmen kívül hagyja a művészet terén elért, VB aranyéremmel is felérő eredményeket. A Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum korábbi művészettörténésze, Bincsik Mónika a világhírű New York-i Metropolitan Múzeum segédkurátora, a... tovább olvasom
„Isteni szél” vagy istenátka?
Többször írtunk már arról, hogy Japánt szinte mindenfajta természeti csapás sújtja. De talán még a gyakori földrengéseknél, vulkánkitöréseknél is menetrendszerűbb biztonsággal lehet tájfunokra számítani. A tájfunok gyakran járnak komoly károkkal, nem egyszer emberéleteket is követelnek. Egy olyan tájfun azonban bizonyosan... tovább olvasom
Táncolni végkimerülésig? – utcabál Japán módra
Tokióban az augusztus kemény megpróbáltatást jelent, hacsak nem légkondicionált lakásból, légkondicionált autóba száll az ember, hogy légkondicionált munkahelyére megérkezzen. (Ez a forgatókönyv amúgy is borzasztóan ritkán működik Tokióban, ahol jelentős cégek magas rangú vezetői is tömegközlekedést használnak.) A folyamatosan 35... tovább olvasom
Bábopera egyetlen hangra
Próbáljuk meg elképzelni, hogy milyen képességeket igényelne egy operaénekestől, ha egy teljes felvonást egyedül kellene végig énekelnie, ráadásul felváltva basszus, bariton vagy tenor-szerepekben. Szinte bizonyosan arra a következtetésre jutunk, hogy ez lehetetlen. Mindazoknak, akik szeretnének megbizonyosodni arról, hogy mégis lehetséges:... tovább olvasom
Gésák Magyarországon
A vendégeket szórakoztató, gondos, hosszas nevelésben, kiképzésben részesült, számos művészeti ágat magas szinten űző, művelt, ugyanakkor könnyeden társalgó japán hölgyek, azaz a gésák a japán hagyományok világszerte egyik legismertebb, bár még mindig gyakran félreértett részét képezik. Egy gyors internetes keresés... tovább olvasom
A „japán Kennedy-család” és a japán-magyar barátság
A japán politika egyik sajátossága a generációkon keresztül hagyományosan a nagypolitika színpadán szereplő családok sokasága. Így aztán lehetne válogatni, amikor a 20. század második felének amerikai politikájára oly nagy hatást gyakorló „Kennedy-klán” japán hasonmását próbáljuk keresni. Nekem mégis (s nem... tovább olvasom
Nem savanyú a szőlő…
E hónap elején két hetes kiküldetésben ismét Japánban jártam (idén már ötödször). Két olyan, egymáshoz kapcsolódó, de külön-külön is érdekes élményem volt, amit szeretnék megosztani olvasóinkkal. Talán már többen hallottak, olvastak talán a kocka alakú görögdinnyéről, amit – hol máshol?... tovább olvasom