Blog

Hi-tech saláta a japán félvezetőgyárból

Az újságokat olvasva, az internetet böngészve Japánnal kapcsolatban általában valamilyen újításról vagy fejlesztésről szólnak a cikkek. Régen az elektronikai termékek méreteit csökkentették, azaz minél kisebb “dobozba“, minél több extrát zsúfoltak bele. Újabban egyre több életszínvonal javító találmányról olvastam. (Úszó naperőmű, bőrönd méretűre összecsukható iroda/konyha/dolgozó stb.) A legújabb japán érdekességről szóló cikk mélyen elgondolkodtatott. A mindennapjainkat meghatározható növénytermesztésről szólt: Japánban a fénytől elzárva, egy épületben, mesterséges körülmények között termesztenek salátákat. tovább olvasom…

Könnyektől mentes végső búcsú

Meglehetősen morbid téma egy szórakoztatónak (is) szánt blogba! Ugyanakkor e téma kapcsán olyan kulturális különbségekkel találtam magam szemben Japánban, amelyeknek ismerete nélkül könnyen zavarba jöhet a külföldi halandó… tovább olvasom…

A japánok és az idő

Az egyik fontos különbség az európai és a japán felfogásban talán az időhöz való viszony. Európában a vonatok esetében kb. 15 perc késésig nem is beszélünk késésről. Japánban, ha 1 percnél később érkezik a vonat, akkor már késésről van szó. Ha szűkebb pátriánkat vesszük, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon nem jellemző, hogy valaki egy megbeszélt találkozóra előbb érkezzen, sokkal inkább az, hogy késik és még csak bocsánatot sem kér ezért. A japánok rendszeresen a megbeszélt időpont előtt érkeznek meg. Ha késnek, akkor nem magyarázkodnak, hogy miért történt ez, ehelyett inkább többször is bocsánatot kérnek. A japánok tehát sietnek, hogy odaérhessenek. Az, hogy a japánok szinte mindig sietnek, nemcsak felületes benyomás. Konkrétan is mérték, és megfigyelték már, hogy a japánok sétatempója átlagban gyorsabb, mint az európaiaké. tovább olvasom…

A fellegekben jártam Japánban – Fuji túra

Az ébresztőóra reggel 4 órakor szólalt meg. Így volt idő arra, hogy Emmi besüsse a haját és Smink-nélkül-nem-teszem-ki-a-lábamat-az-utcára-Marissa feltegye az “arcát” mielőtt elindultunk. A buszon kaptunk egy XS-es méretű szendvicset és két onigirit. Szerencsére idejében kiderült, hogy a japán rizsgombócot ebédnek szánják, így nem faltam be őket egyből. Fél 7-re már megkaptuk a Ben által “Michael Jackson kesztyűnek” nevezett kézvédőinket és egy-egy oxigénpalackot, majd a japánosan kötelező csoportkép elkészítése után elindultunk megmászni a Fujit. A sok tanulás után jó volt hátrahagyni a tantermet, a keigót (udvarias japán nyelv) és Tokiót. Csoporttársaimmal együtt már izgatottan vártuk ezt a kirándulást. tovább olvasom…

Fürdőszoba zuhanytálca méretben, avagy a japán diákszállóról

Japán világszerte híres többek között az extrém mini dolgok gyártásáról. Szinte bármilyen területen találunk példákat erre (legyen az chip vagy hotelszoba). Jelen írás a saját bőrömön megtapasztalt kompakt konyhás, fürdőszobás kollégiumi szobáról szóljon. tovább olvasom…

Lehet környezettudatosan élni

Shinzo Abe, FrancisJúnius 6-án a Vatikánban találkozott Ferenc pápa és Abe Shinzo japán miniszterelnök. A találkozón többek között a környezetvédelem is szóba került mint fontos nemzetközi kérdés. Japán sajátos földrajza miatt talán még inkább rászorul a helyes környezetgazdálkodásra. Szigetország, melynek lakható, viszonylag sík területe mindössze 25 %. Azaz kb. egy Dunántúlnyi területen sűrűsödik össze a 125 milliós lakosság. Élhető körülmények megteremtése, tervszerűség, szervezettség nélkül pokol lenne az élet.

tovább olvasom…

A japán kortárs színház gyöngyszemei

takahagi_hiroshiEgy hónapja tolmácsoltam a Japán Alapítvány által szervezett A japán kortárs színház ma című előadást. Hogy őszinte legyek, a téma nem állt hozzám túl közel, bár szeretek színházba járni, mégis féltem a “kortárs” szótól. Ennek ellenére az előadás előtti hétvégén lelkesen tanulmányoztam a szakma szakszavait, próbáltam minél mélyebben megismerni a japán modern színház sajátosságait. tovább olvasom…

Tanabata

Július 7-ét Japánban eredetileg a szövőszék napjának vagy a szövőszék fesztiváljának nevezték. (A szövőszék japánul: 棚織, kiejtése: tanabata.) A korabeli Japánban a megtisztulási rituálé keretében a szűzlányok kimonót szőttek, azt egy polcra helyezték, és az isteneket üdvözölve fohászkodtak a jó termésért és más dolgokért. E közös imádkozás vált fesztivállá. A japán feljegyzések szerint már i.sz. 691-ben is tartottak „szövőszék fesztivált” a császári udvarban, amelyet Kínából eredeztetnek. tovább olvasom…

A japánok tényleg nem bírják az alkoholt?

Aki már fogyasztott japán emberrel együtt alkoholos italt tudja, hogy a legtöbb esetben csekély mennyiségű bor, pálinka stb. elfogyasztása esetén is gyorsan fejébe száll az alkohol japán barátunknak – legyen ő nő vagy férfi. A magyarázat egyszerű: a japánok szervezetéből hiányzik egy enzim, amely az alkohol lebontásáért felelős. A tünetek közül néhány: mosolygás, elvörösödés, hirtelen álmosság, zavartság, szédülés vagy az angol nyelvű kommunikáció teljes kikapcsolása. tovább olvasom…

És hová lett a kosz? – Építkezések Japánban

Mióta először betettem a lábamat Japánba – s annak már sok éve – mindig irigyeltem a japánokat az építkezéseikért. Hatalmas munkahelyek, óriás daruk, teherautók tucatjai – s semmi por, sár, kosz!

Egyfajta kultúrsokkot jelentett az is, amikor a nagykövetséggel szomszédos telken megkezdődő építkezést jött bejelenteni a beruházó. Hónapokra előre napokra leosztott munkaterven mutatták be, hogy mikor, hány darab teherautó fog közlekedni, mikor fognak nagyobb zajjal vagy forgalommal járó műveletet végezni. Kérték, hogy bocsássuk meg nekik… Sok hajlongás, hatalmas doboz csokoládé… tovább olvasom…