Kategória archívum: "japán szokások"

A titkos gésa énem

Most életemnek egy olyan csücskéről szeretnék írni, amiről eddig még nem sokan tudnak. Régi álmom volt, hogy egyszer segítség nélkül, saját magam is fel tudjam majd venni a japán tradicionális viseletet, a kimonót. A jukata, vagyis a nyári viselet felvételét... tovább olvasom

Valentin nap Japánban

Megtréfáltam magam! Úgy számoltam, múlt héten, Valentin napon jelenik meg a posztom. Ezért választottam ezt a témát… Utolsó pillanatban derült ki, egy héttel később jelenik meg az írásom. Azért remélem, így is érdekes lesz a téma 🙂 Először is ez... tovább olvasom

Fogas kérdések

A fogszabályozási kezelés Japánban a világon az egyik legdrágább, kinti életem során nem is találkoztam túl sok fiatallal, akik állandó fogszabályzó készüléket hordtak volna. De nem csak a kezelés borsos ára a visszatartó. Japánban ugyanis a szép, szabályos fogsor egyáltalán... tovább olvasom

Az újév, a régi emlékek

Boldog és (sikerben) gazdag újévet kívánok mindenkinek! De mielőtt megírnám az újévi első blogomat, szeretnék imádkozni egyik régi gimis barátnőm, Kiyomi-chan anyukájának, Yasuko sannak a lelki békéjéért. Az ő haláláról szóló hírt december 22-én kaptam meg Kiyomi-chantól. Hirtelen halál volt... tovább olvasom

(Cseresznye)virágok az esőben

Hosszú évek teltek el azóta, hogy utoljára Japánban élvezhettem a cseresznyevirágzást. Az idei tavaszi utam sem tudatos választás volt: az üzleti feladat megkövetelte, hogy április elején Japánba utazzak. Érkezésem után két nappal jelentették be hivatalosan: teljesen kinyílt a cseresznye (szakura)... tovább olvasom

Pálcika-etikett

Tavasszal kezdődik nálunk a salátaszezon, és ilyenkor napi szinten használatba vesszük az evőpálcikákat. Hogy a salátát kényelmesebb pálcikával (箸, hashi) enni mint villával, erre már több évtizede rájöttem, aztán tokiói életem során tovább bővítettem a listám, mi mindenre hasznosabb eszköz... tovább olvasom

Ama, a „hableányok” mestersége

Nem félig ember félig hal hableányokról fogok mesélni, hanem egy majd’ 2000 éves foglalkozásról (750-ben a Man’yoshu-ban már találunk róla említést) a tengeri gyűjtögetőkről, a japán „ama”-k mesterségéről. A szó két betűje tengert és nőt ( 海女) jelent és arra az... tovább olvasom

Jöjj el, jöjj el szép december, Japánba is sok ünneppel!

Beköszöntött az év legörömtelibb időszaka, mikor gyermekek és felnőttek egyaránt nagy izgalommal várják a téli szabadságot, a karácsonyt, szilvesztert és a közös családi és baráti együttléteket. A nyugati kultúrában és a média többségében a december összefonódott a Mikulással, rénszarvasokkal és... tovább olvasom

Momijigari – Csodáljuk a vöröslő lombokat

A japán cseresznyevirágzás és a hozzá kapcsolódó virágnézés, az o-hanami szokása világszerte, így hazánkban is jól ismert, nálunk is számos helyen rendeznek már cseresznyevirág-néző fesztiválokat. Sokkal kevésbé ismert azonban a színessé váló őszi lombokban való gyönyörködés, a momijigari (ejtsd momidzsigari)... tovább olvasom

A számoktól a jakuzákig

Legutóbbi bejegyzésemben a számok japán birodalmában jártunk. Megígértem, hogy legközelebb felfedem a kártyát, hogy is jön össze a jakuza a 893-as számmal. Eljött a pillanat, hogy ezt elmeséljem, s egyúttal bepillantsunk a japán szójátékok – a Goroawase – világába is.... tovább olvasom