Kategória archívum: "japán szokások"

Amae, a túl édes japán szeretet

Interkulturális tréningjeink során fontos téma az, hogy míg a nyugati emberekre az individualizmus jellemző, addig a japánoknál a legkisebb társadalmi egység nem az egyén, hanem a csoport. Ezért az egyén saját érzései és érdekei háttérbe szorulnak, hiszen minden helyzetben az... tovább olvasom

Issó mocsi

Folytatva a kisgyerekekkel kapcsolatos japán szokások sorozatot, ez alkalommal az Issó mocsi szokását mutatnám be röviden, amit a kisgyerekek 1 éves születésnapján szoktak megtartani. Kezdeném a cím magyarázatával: A mocsi japán rizssütemény, ami a szokásosnál is ragacsosabb rizsből készül, amit... tovább olvasom

Japán művészi csatornafedelei

A helyi motívumokkal díszített, „design manhole”-nak is nevezett csatornafedelek Japán szerte megcsodálhatók az utcán sétálva. Emlékszem, hogy amikor – lassan 10 éve már – először Japánba érkeztem én is nagy lelkesedéssel fotózgattam ezeket a fedeleket. Forrás: https://www.travel.co.jp/guide/matome/1801 tovább olvasom

Yosakoi – A generációkat összekötő táncfesztivál

Japán a múltat a jelennel összekötő ország, ahol a régi hagyományok egyedülállóan keverednek a modern irányzatokkal. Ennek egyik legjobb példája a Yosakoi táncfesztivál, melyet minden évben hagyományosan nyáron rendeznek meg Kochi városában, Shikoku szigetén. Az évek során nagy népszerűségre tett... tovább olvasom

Táncolni végkimerülésig? – utcabál Japán módra

Tokióban az augusztus kemény megpróbáltatást jelent, hacsak nem légkondicionált lakásból, légkondicionált autóba száll az ember, hogy légkondicionált munkahelyére megérkezzen. (Ez a forgatókönyv amúgy is borzasztóan ritkán működik Tokióban, ahol jelentős cégek magas rangú vezetői is tömegközlekedést használnak.) A folyamatosan 35... tovább olvasom

Síró gyermekek fesztiválja

Japánban nagyon szeretek fesztiválokra járni, a Nakizumo (泣き相撲) , azaz „Síró gyermek fesztivál” azonban olyasmi, amire biztos nem fogok ellátogatni. Bár ilyen gyermekríkató versenyeket sok templomban rendeznek, leghíresebb a Tokió Aszakusza negyedében található Senso-ji templom (浅草寺) fesztiválja, amely több, mint 400... tovább olvasom

Okuizome – Az erősebb fogakért!

A kislányunk nemrég száz napos lett. Ez Japánban azt jelenti, hogy eljött az ideje az Okuizome ceremóniának, ahol a szülők (illetve nagyszülők) eljátsszák, hogy végigetetnek egy tradicionális menüt a csecsemővel. A századik nap környékén sok esetben már megjelennek az első... tovább olvasom

Cseresznyevirágzás nosztalgia

Az épületben, amelyben az irodánk is található, a Számalk-Szalézi Szakgimnázium is oktatási tevékenységet folytat. Decemberben, egy ebéd közben véletlenül megismerkedtem a dekoratőr szak képzésének felelősével, Paál Zsuzsannával, s kiderült, hogy diákjaival épp egy cseresznyevirágzás installációt szeretnének elkészíteni az épület aulájában.... tovább olvasom

Hadaka-mairi

Közel 7 évet töltöttem Szendaiban, Mijagi prefektúra nagyjából 1 millió lakossal rendelkező „fővárosában”. Az ablakom a várost kettészelő Hirosze folyóra nézett és télen, amikor megkopaszodtak a fák, a túlparton lévő hegy tetején fel-fel csillant a nemzeti kincsnek nyilvánított Ószaki Hacsiman-dzsingú... tovább olvasom

A titkos gésa énem

Most életemnek egy olyan csücskéről szeretnék írni, amiről eddig még nem sokan tudnak. Régi álmom volt, hogy egyszer segítség nélkül, saját magam is fel tudjam majd venni a japán tradicionális viseletet, a kimonót. A jukata, vagyis a nyári viselet felvételét... tovább olvasom