Kategória archívum: "japán szokások"

Yosakoi – A generációkat összekötő táncfesztivál

Japán a múltat a jelennel összekötő ország, ahol a régi hagyományok egyedülállóan keverednek a modern irányzatokkal. Ennek egyik legjobb példája a Yosakoi táncfesztivál, melyet minden évben hagyományosan nyáron rendeznek meg Kochi városában, Shikoku szigetén. Az évek során nagy népszerűségre tett... tovább olvasom

Táncolni végkimerülésig? – utcabál Japán módra

Tokióban az augusztus kemény megpróbáltatást jelent, hacsak nem légkondicionált lakásból, légkondicionált autóba száll az ember, hogy légkondicionált munkahelyére megérkezzen. (Ez a forgatókönyv amúgy is borzasztóan ritkán működik Tokióban, ahol jelentős cégek magas rangú vezetői is tömegközlekedést használnak.) A folyamatosan 35... tovább olvasom

Síró gyermekek fesztiválja

Japánban nagyon szeretek fesztiválokra járni, a Nakizumo (泣き相撲) , azaz „Síró gyermek fesztivál” azonban olyasmi, amire biztos nem fogok ellátogatni. Bár ilyen gyermekríkató versenyeket sok templomban rendeznek, leghíresebb a Tokió Aszakusza negyedében található Senso-ji templom (浅草寺) fesztiválja, amely több, mint 400... tovább olvasom

Okuizome – Az erősebb fogakért!

A kislányunk nemrég száz napos lett. Ez Japánban azt jelenti, hogy eljött az ideje az Okuizome ceremóniának, ahol a szülők (illetve nagyszülők) eljátsszák, hogy végigetetnek egy tradicionális menüt a csecsemővel. A századik nap környékén sok esetben már megjelennek az első... tovább olvasom

Cseresznyevirágzás nosztalgia

Az épületben, amelyben az irodánk is található, a Számalk-Szalézi Szakgimnázium is oktatási tevékenységet folytat. Decemberben, egy ebéd közben véletlenül megismerkedtem a dekoratőr szak képzésének felelősével, Paál Zsuzsannával, s kiderült, hogy diákjaival épp egy cseresznyevirágzás installációt szeretnének elkészíteni az épület aulájában.... tovább olvasom

Hadaka-mairi

Közel 7 évet töltöttem Szendaiban, Mijagi prefektúra nagyjából 1 millió lakossal rendelkező „fővárosában”. Az ablakom a várost kettészelő Hirosze folyóra nézett és télen, amikor megkopaszodtak a fák, a túlparton lévő hegy tetején fel-fel csillant a nemzeti kincsnek nyilvánított Ószaki Hacsiman-dzsingú... tovább olvasom

A titkos gésa énem

Most életemnek egy olyan csücskéről szeretnék írni, amiről eddig még nem sokan tudnak. Régi álmom volt, hogy egyszer segítség nélkül, saját magam is fel tudjam majd venni a japán tradicionális viseletet, a kimonót. A jukata, vagyis a nyári viselet felvételét... tovább olvasom

Valentin nap Japánban

Megtréfáltam magam! Úgy számoltam, múlt héten, Valentin napon jelenik meg a posztom. Ezért választottam ezt a témát… Utolsó pillanatban derült ki, egy héttel később jelenik meg az írásom. Azért remélem, így is érdekes lesz a téma 🙂 Először is ez... tovább olvasom

Fogas kérdések

A fogszabályozási kezelés Japánban a világon az egyik legdrágább, kinti életem során nem is találkoztam túl sok fiatallal, akik állandó fogszabályzó készüléket hordtak volna. De nem csak a kezelés borsos ára a visszatartó. Japánban ugyanis a szép, szabályos fogsor egyáltalán... tovább olvasom

Az újév, a régi emlékek

Boldog és (sikerben) gazdag újévet kívánok mindenkinek! De mielőtt megírnám az újévi első blogomat, szeretnék imádkozni egyik régi gimis barátnőm, Kiyomi-chan anyukájának, Yasuko sannak a lelki békéjéért. Az ő haláláról szóló hírt december 22-én kaptam meg Kiyomi-chantól. Hirtelen halál volt... tovább olvasom