A Sűdy és Társa Kft. egyik tevékenységi területe, hogy magyar élelmiszerek exportját segítjük a japán piacra. Több magyar húsfeldolgozó cég is sikerrel viszi termékeit Japánba. A magyar élelmiszerkivitel túlnyomó része sertéshús vagy hízott liba- és kacsamáj, míg a magasabb feldolgozottsági fokú élelmiszerek súlya jóval kisebb. A feldolgozott élelmiszerek esetében lényegesen nehezebb a japán piacra való bejutás.

Mik ennek az okai?

Japánban szigorú, bonyolult és az európaitól eltérő logikájú az élelmiszerbiztonsági szabályozás. Nemcsak arról van szó, hogy például nagyon alacsonyak az adalékanyagok határértékei, hanem arról is, hogy ezek a határértékek attól is függnek, hogy pontosan milyen élelmiszerről (vagy akár élelmiszer-összetevőről) van szó. A magyar gyártók általában úgy gondolják, hogy az EU-szabályozás olyan szigorú és aprólékos, hogy ha az Európai Unióban megfelel a termék, akkor automatikusan Japánban is. Ez az elképzelés a legtöbb esetben nem állja meg a helyét.

Egy termék eladásához először sokszor azt kell megmagyarázni, hogy miért kéne azt a terméket éppen Magyarországról megvenni? A hungarikumoknál, a már presztízst szerzett termékeknél (mint például az akácméz vagy a tokaji bor) nem kell ezt elmagyarázni. Olyan termékeknél (pl. édességek, snackek, vörös- és fehérbor), amelyeket a világ számos országából vesznek a japánok, olyan, hagyományosan magyaros vagy éppen nagyon újszerű dizájn vagy „sztori” szükséges, amely különlegessé, a versenytársak termékeihez képest megkülönböztethetővé teszi a magyar terméket.

Persze mindehhez szükséges az is, hogy minél több japán ember ismerje meg Magyarországot. Sokszor azért idegenkednek az importőrök, kereskedők vagy a végső fogyasztók a magyar terméktől, mert bizony nem nagyon tudják hazánkat elhelyezni a térképen, nem tudnak mit kötni országunkhoz.

Fontos tényezője a sikernek, hogy elköteleződni képes és az adott termékkategóriához már értő, abban már tapasztalatot szerzett importőrt kell találni a japán oldalon, akinek megvan az önbizalma is ahhoz, hogy a megküzdjön a szigorú japán importszabályozással.

Ha már bekerült a termék a japán piacra, akkor számíthatunk az importőr lojalitására. Amilyen nehéz bejutni, olyan biztosan számíthatunk arra, hogy az importőr évekig hűséges vevőnk lesz. Ugyanakkor a japán fogyasztók nagyon szigorúak. Vannak közöttük olyanok, akik például a csomagoláson látható kisebb szakadást vagy egy pontatlan nyomtatást is találva nyomban reklamálnak. A reklamáció eljut az importőr felé, aki megkeresi a magyar gyártót. Ilyenkor lehetőleg gyorsan és pontosan érdemes válaszolni. Ez már önmagában növeli a bizalmat.

A szigorú japán elvárások nyomán a magyar gyártó rákényszerülhet kisebb-nagyobb innovációkra, ami segítheti a belépést az igényesebb piacokra. A sikeres japán piaci jelenlét kiváló referenciát jelent, ha a gyártó meg kíván jelenni termékeivel – bárhol a világon.