Harada Chika 1991-ben járt először Magyarországon. Egyetemista korában, turistaként érkezett, mert látni akarta Kelet-Európát és megismerni a volt szocialista országokat, amelyekről Japánban akkoriban keveset tudtak. Beleszeretett Magyarországba, amely azóta második otthonává vált. Chika megtanulta a nyelvet, munkába állt – vezető tanácsadóként magyarországi japán cégeket támogat – és japán-magyar családot alapított. Többek közt a Magyarországra érkezése hátteréről és kulturális különbségekről beszélgettünk, valamint arról, hogy milyen sokat jelent számára az, hogy Magyarországon élő japán emberként az itt befektető japán cégeket és ideköltöző japánokat segíthet. 

Amikor Chika egyetemistaként beutazta Magyarországot, épphogy lezajlott a rendszerváltás, azaz az államszocialista rendszer békés úton történő demokratikus köztársasággá alakulása. A régióban másik két országot is felkeresett: Csehszlovákiát (amely csak 2 évvel később, 1993-ban vált ketté Csehországra és Szlovákiára) és Lengyelországot. Úgy érezte, hogy a három közül Magyarország a legfejlettebb és a legvidámabb. Hazatérve folytatta a tanulmányait közgazdász szakon és örült annak, hogy harmadévesen olyan professzorhoz került, akinek a szakterülete a kelet-közép-európai régió volt.

Az egyetem elvégzése után dolgozni kezdett Japánban, de foglalkoztatta a gondolat, hogy tovább tanuljon és visszatérjen Magyarországra. Hamarosan egy egyéves program keretében a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója lett. A Budapesten töltött év alatt Chika nagyon megszerette a magyarokat. Nem is maradt otthon sokáig, hanem fél év után visszatért, immár egy külföldieknek szóló intenzív magyar nyelvtanfolyamra. Elmondása szerint élvezte az itteni életet és a nyelvtanulást, közben pedig megtalálták a munkalehetőségek is. Magyarországi japán cégeknél töltött 2-3 év után került a 100%-ban magyar tulajdonú Sűdy és Társa Kft.-hez, ahol immár 16 éve dolgozik.

A Sűdy és Társa Kft., amelynek Chika az egyik vezető tanácsadó munkatársa, elsősorban japán és kelet-közép-európai cégek közti üzleti kapcsolatok kiépítésével foglalkozik immár 20 éve. A cégalapító és ügyvezető Dr. Sűdy Zoltán, Magyarország volt bangkoki és tokiói nagykövete. A cég szolgáltatásai közé tartozik az export, import, befektetések és cégvásárlások támogatása, munkaerőközvetítés Japánba és interkulturális tréningek tartása. Chika fő feladatai közé tartozik a japán cégek magyarországi zöldmezős beruházásainak és termékértékesítésének támogatása, valamint az itt élő japán munkatársak mindennapjainak segítése.

Örömmel meséli, hogy számos cég alapításánál segédkezett, de intézett adószám megszerzést és üzemeladást is. A japán cégek itt élő kiküldöttjeinek többek közt a lakhatásukkal és egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt. Az egyik jelenlegi projektje egy fluktuáció csökkentő tréning program, amire a magyarországi munkaerőhiányos helyzetben különösen nagy szüksége lehet a cégeknek: ugyanis gyakran előfordul, hogy 100 Ft-tal magasabb fizetésért mennek át a dolgozók a szomszédos üzembe. A tréning arra fókuszál, hogy mit tehet a cégek vezetése annak érdekében, hogy a munkavállalói jól érezzék magukat, hogyan lehet javítani a kommunikációt és a bérezés mellett perspektívát nyújtani a dolgozók számára. A tréning programot a magyar és japán partnerszervezetekkel közösen fogják bemutatni a magyarországi japán vállalatoknak egy szeminárium keretében, várhatóan a nyár elején.

„Nagyon örülök annak, hogy Magyarországon élő japán emberként az itt befektető japán cégeket és az ideköltöző japánokat segíthetem.”

Chika jól érzi magát Magyarországon és szabadabb életet él itt, mint Japánban. Úgy látja, hogy a munka és a magánélet egyensúlyát könnyebb itt megteremteni. Nincs annyi túlóra és így jut ideje a családjára, valamint arra, hogy rendszeresen úszni járjon és a barátnőivel programokat szervezzen. Azt mondja, hogy itt a szabadidőtöltéshez nem feltétlenül kell sok pénz. Kiemeli, hogy a magyar játszótereket jobbnak tartja, mint a japán játszótereket! Valamint a magyarok attitűdjét a kisgyermekes anyákkal szemben sokkal kedvesebbnek, segítőkészebbnek érzi. Bár a magyar nyelvet nehéznek találja, jól beszéli. Nyolcéves kislánya pedig segít tovább fejleszteni a magyar tudását. Arra szokott rácsodálkozni, amikor magyarok tőle kérnek útbaigazítást a városban vagy segítséget a boltokban.

„Ránézésre is látszik, hogy nem magyar vagyok… Vajon miért pont engem kérdeznek?”

Ami a kulturális különbségeket illeti, Chika úgy látja, hogy vannak helyzetek, amikor a magyarok nem feltétlenül vannak tekintettel másokra (különösen autóvezetéskor, parkoláskor) pedig ez Japánban alapvető fontosságú. Az emberek fellépése munkahelyi környezetben szintén nagyon más, mint Japánban: a magyarok céltudatosak, tudják hogyan érvényesüljenek, hogyan tűnjenek ki. Ez japán szemmel nézve nagyon furcsa, mert Japánban nem az egyén, hanem a közösség és a közös erőfeszítés van előtérben. Ugyanakkor azt is megtapasztalta, hogy a magyarok rendkívül vendégszeretőek, kedvesek és segítőkészek. A közbiztonságot viszont rosszabbnak találja, mint Japánban és azt mondja, hogy egy japánnak jobban kell itt vigyáznia magára és az értékeire.

 „Érdemes megismerni a magyar kultúrát és a magyar mentalitást, akár interkulturális tréning keretében, mert megkönnyíti az itteni életet és a magyar munkatársakkal való együttműködést.”

Chika tanácsai az újonnan Magyarországra érkező japánoknak a könnyebb beilleszkedés érdekében:

  1. Legyenek nyitottak és fogadják el a magyarokat!
  2. Minimum pár magyar kifejezést tanuljanak meg!
  3. Legyenek jóban a szomszédokkal!

 

Az írás japán verziója a Monthly Hungary Journal 2019. májusi számában (Vol. 192, 6-7. oldalak) jelent meg!