Amikor tavaly ősszel Tokióban jártam, mindenütt felújításokba, építkezésekbe ütköztem. Gőzerővel készültek az Olimpiára. Ha nincs a koronavírus világjárvány, akkor most valószínűleg mindannyian a 2020-as Tokiói Olimpiára készülünk.
Bár Európa több országában már kitört a járvány, a Tokiói Olimpia lángját 2020. március 12.-én még a terveknek megfelelően gyújtották meg Olümpiában. Rendhagyó volt ez a ceremónia, hisz a történelem során először volt nő az első lánghordozó. (A 2016-ban sportlövésben olimpiai bajnok görög Anna Korakaki kaphatta meg először a lángot.) Engem azonban még jobban meglepett, hogy a láng átvételére a japánok is női sportolót küldtek, a maratonfutó Nogucsi Mizukit, aki 2004-ben állt az olimpiai dobogó legtetején.
Az olimpiai láng március 20.-án érkezett Japánba, majd március 26.-án Fukushimából indult volna országjáró körútra, hogy 47 prefektúrát érintve odaérjen a július 24.-ei tokiói megnyitóra. Minden nap 80-90 sportoló vitte volna a lángot, erre azonban 2020-ban már nem kerülhetett sor, mivel a szervezők március 24.-én egy évvel elhalasztották az Olimpiát.
Az előző blogcikkemben a tokiói olimpia nehézségeiről írtam. A hőségre és a maratonfutásra koncentrálva. Még egy év van az eseményig, azonban már régóta foglalkoztatja a közvéleményt ez a téma. Hiszen már csak a nézőknek is nehéz lesz megbirkózniuk a hőséggel, nemhogy a sportolóknak lefutni a maratont! A cikkem óta két dolog is történt, amiért újra ezzel a témával foglalkozom.
Sportágak
Az olimpiai játékok alkalmával a főbb sportágak állandóak. Egy-két sportág szokott csak változni. A kevésbé népszerűek kikerülnek, ilyen a golf is. Ami 1900 és 1904 után 2016-ban került újra vissza az olimpiai játékokba. Illetve az eseménynek otthont adó országban népszerű sportok kerülnek még be, ezzel is növelve a népszerűséget. 2020-ban Tokióban rendezik meg az olimpiát. Jövőre a következő 5 új sportágat kísérhetjük figyelemmel: baseball/softball, karate, sport mászás, szörfözés és gördeszkázás. Ezek közül egyértelműen a karate a legnépszerűbb Japánban. Várhatóan az összes jegyet elfogják adni az első napokban.
Logó
Minden olimpia bővelkedik a problémákban. Sajnos ez a tokiói olimpiára is igaz. Már az esemény logójával kezdődtek a megpróbáltatások. Az első hivatalosan elfogadott verziót Kenjiro Sano tervezte. A bemutatást követően a belga tervező Olivier Debie kiáltott plágiumot. Szerinte túlságosan is a saját logójára hasonlított a munka. Alább látható bal oldalt az tokiói olimpia első logó terve, jobb oldalt pedig a belga művész terve.
A szokásos japán szervezettséggel haladnak a 2020-as tokiói olimpia előkészületei. Esély nincsen olyan kapkodásra, késésre, mint ami már ilyen nagyszabású nemzetközi sportrendezvények előkészületei során szinte menetrendszerűen elő szokott fordulni!
Persze Tokióban is okoz vitákat az olimpia rendezése, a költségvetés várható túllépése. Ezek közül a legfajsúlyosabbként Abe miniszterelnök az új központi olimpiai stadionra szánt 850 millió dollár helyett 2,1 milliárd dollárosra becsült, a neves Zaha Hadid által jegyzett tervet 2015-ben össze is tépte, s az új pályázaton Kuma Kengo japán építész olcsóbb, de még így is másfél milliárd dolláros terve lett a győztes. (Kuma Kengo nevéhez fűződött az a nemzetközi tervpályázaton győztes terv, ami a budapesti Nyugati pályaudvar mögött elképzelt új kormányzati épületkomplexumra készült, de nem valósult meg.)
2013 szeptemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Tokiót szavazta meg a 2020-as Nyári Olimpiai és Paralimpiai Játékok helyszínének. Mivel ez eredetileg tervezett logó nem állta ki a plágium vádját, a később elfogadott végleges és hivatalos logókkal kezdjük. A színkódokkal kapcsolatban kevés probléma lesz, mi pedig továbbra is büszkék lehetünk Victor Vasarelyre. De félre a gonoszkodással, természetesen a logó ízlés kérdése, blogbejegyzésünk nem erről szól.
2011-ben még nagyon népszerűtlen volt a tokiói lakosok körében az, hogy a metropolisz benyújtja jelentkezését a 2020. évi Nyári Olimpiai Játékokra. Sokan úgy gondolták, hogy a pár hónapja lezajlott cunami katasztrófa károsultjait kellene inkább segíteni. Egy 2013 januárjában végzett egész Japánra kiterjedő felmérés szerint a megkérdezettek 73%-a támogatta az olimpia megrendezését. A 20-40 éves korosztály körében még magasabb, 83%-os volt ez az arány. 2015-ben és 2016-ban a támogatók arányát már 80% körülire mérték a közvéleménykutatók. (tovább…)
Hivatalosan véget ért a 2016-os riói olimpia. A japán csapat 12 aranyat, 8 ezüstöt és 21 bronzot nyert, s így összesen 41 érmet vitt haza.
Hagino a férfi 400m vegyesben, míg Kaneto a női 200m mellben szerzett aranyat, valamint a japán tornacsapat is aranyérmes lett a csapat és egyéni számokban. Minden pillanat örömteli és megható volt.
Ami a legnagyobb örömöt és meglepetést okozta számomra az a műúszás volt (páros és csapat egyaránt). Régen a japánok nagyon profi voltak ebben a sportszámban.
1984-ban Los Angelesben (innentől lett hivatalos olimpiai sportág a műúszás), valamint pár évvel később Szöulban is bronzot szereztek a páros úszásban, Barcelonában szintén bronzérmet nyertek szólóban, párosban és a csapatban. Sydneyben ezüstöt páros és csapatúszásban, Athénban pedig ezüstöt párosban és csapatban is.
Kotani Mikakó (Szöul) és Okuno Fumikó (Barcelona) érmes műúszók pedig nem csak sportolóként szerepeltek a médiában, hanem számos TV műsor vendégeként is, s a lányok imádták őket. A 1990-es éveket a japán szinkronúszás aranykoraként szokták emlegetni. (tovább…)
