Gyakran szembesülök azzal a kérdéssel, hogy hogyan tudjuk tartani tízezer kilométer távolságból a kapcsolatot a gyermekem és a nagyszülei között. A kérdés teljesen jogos, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi években már nem okoz különösebb technikai vagy anyagi problémát a heti beszélgetés ilyen távolságból sem, egy ötéves gyermeket nem egyszerű lekötni egy szimpla „mi volt az oviban?” vagy „mit csináltál az elmúlt héten?” típusú kérdésekkel.

Szerencsére kreatív családból származom, így nem kellett sokat várni arra, hogy megtaláljuk a gyermek érdeklődésének megfelelő közös tevékenységet. Ezek közül mutatnék be párat, hátha vannak még rajtunk kívül is olyan családok, akik kénytelenek a nagyszülőktől távol élni, de szeretnének a gyerekek és a nagyszülők között jobb kapcsolatot kiépíteni vagy fenntartani. (tovább…)

Japánban töltött 7 évem alatt rengeteg érdekes kulturális különbséggel és szokással találkoztam. Sokszor volt, hogy nem értettem egy adott hagyomány értelmét vagy eredetét. Nagy segítség volt számomra, hogy részt vettem egy host-mama programban.

Kiérkezésem évében, 2006 tavaszán, tanáraink megkerestek, s megkérdezték, hogy kit érdekelne, hogy „japán anyukát kapjon”. Elsőre nem értettem, mit jelenthet ez, de érdekesnek tűnt, így jelentkeztem. Ki kellett töltenem egy jelentkezési lapot, és egy érdeklődési körömet leíró papírt. Két hónappal később egy levél érkezett egy fotóval, melyben jelenlegi host-mamám örömmel írta, hogy sorsoláson hozzá kerültem, s nagyon izgatottam várja velem a találkozót. (tovább…)