Ningjócsóról kapta a nevét a “ningjójaki”, a formára (nem feltétlenül a nevének megfelelően “babaformára”) készített édesség. A kívánt mintát kiadó öntöttvas edényben sütött, lisztből, tojásból és cukorból készített, többnyire édes babbal töltött süteményről van szó.

A ningjócsói látogatásról szuvenírrel hazatérők szinte “kötelező penzuma” a ningjójaki beszerzés. Ennek megfelelően – főleg hétvégeken – gyakran sorok állnak az erre szakosodott boltok előtt.

A japán édességek – ha már itt tartunk – egy külön kategóriája a “csa-gasi”, a zöld teához felszolgált édesség. A cukor nélkül készített, különösen a teaszertartás során felszolgált igazi zöld teát a teaivás előtt fogyasztott “csa-gasi” utóíze édesíti meg. Csa-gasiból rengeteg fajta készül, annál is inkább, mert az édesítés mellett még (legalább) egy fontos funkciója van: jelzi az évszakot, mert minden évszaknak megvannak a sajátos, csak abban az időszakban felszolgálható édességei. S természetesen csa-gasi szakbolt is található Ningjócsóban! (tovább…)

Ningjócsó – a babák (bábuk) városa. Tokió egyik olyan városrésze, ahol a modernitás és a hagyományok aránya az utóbbi javára billen. Érték ez egy olyan városban, ahol az egyre szaporodó (s a modern japán építészet nemzetközi elismertségét szinte maradéktalanul igazoló) felhőkarcolók sokasága határozza meg egyre inkább a város látképét.

Ningjócsó egykor mocsaras, a Sumida folyó árterületéhez tartozó térségét valamikor a 17.században töltötték fel. Viszonylag távol esett a sógun palotájától, így nem a gazdag dajmjók (hűbérurak), hanem az őket kiszolgálók, különösen pedig a szórakoztatásukra szakosodottak lakó- és működési helye volt. Bár az örömtanyákat később északabbra, Josivarába költöztették, színházak, éttermek, kézművesek működtek itt nagy számban, köztük a „bunraku”, a japán bábszínház művelői is. Utóbbiakról, a bábokról kapta nevét a negyed. Ma már kevesen maradtak a bábkészítők közül, de a „ningjójaki”, azaz a figurális sütemények boltjai mai is szép számban sorjáznak a forgalmas utcákban.

A sors úgy hozta, hogy a Ningjócsóval szomszédos Kakigaracsóban van, közvetlenül a két reptérről, a Naritáról és Hanedáról érkező buszokat fogadó városi terminál, a Tokyo City Air Terminal mellett az a szálloda, ahol 15 éve minden évben közel három hónapot töltök. Így aztán alkalmam nyílt alaposan megismerni ezt a kicsi, de változatos, sok érdekes élményre, felfedezésre alkalmas negyedet. Legutóbb egy hétvégi szép napon nagyobb sétát tettem, s közben szorgosan készítettem a felvételeket telefonommal. Ezeket szeretném most olvasóimmal megosztani. (tovább…)