Nem titkolom, hogy 1976-ban jártam először Japánban, és akkor, húszas éveiben járó nőnek az alkohol fogyasztása egyáltalán nem volt társadalmilag elítélendő cselekedet – itthon. Ám Japánban, a hölgyek társaságában, az ottani szokásokhoz alkalmazkodva, elutasítottam a kínálást. Ma már nem kellene így tennem.
Az eltelt 40 év eredménye: a legnagyobb japán sommelier iskola évente több mint 4000 hallgatójának 70 %-a nő. A változás óriási, persze ez csaknem fél évszázad, és a változások felgyorsultak nem csak ezen a téren.
A gasztronómia világszerte fontos mércéje a nyitottságnak: fontos lett megismerni más kultúrákat, kipróbálni új ízeket. Miközben a japán konyhaművészet kitüntetett helyet foglal el az ínyencségre vágyók listáján, a japánok egyre befogadóbbak lettek más országok ételei iránt. Így folyt egyre több bor is a poharakba. Kezdetben orvosok, művészek, üzletemberek, dizájnerek, a pénzügyi szektorban dolgozók mutattak leginkább érdeklődést a „bortudomány” iránt, s képezték is magukat sommelier-iskolákban. Manapság már a 30-40 évesek körében divattá vált a tanfolyamokon való részvétel. Előtérbe került a minőség. S mivel manapság a vacsora nem csak ételsorokból áll, hanem fontos szempontok alapján választjuk hozzá a borokat, nem véletlen, hogy a nők ilyen téren is képezni akarják magukat.
Több sommelier képző intézmény is verseng a jól fizető hallgatókért. Az egyik, 2011-ben alapított sommelier-iskola alapítója is egy hölgy, Yumi Tanabe, aki vallja, a bor fogyasztása része egészséges életmódunknak, s a nők különösen odafigyelnek a helyes táplálkozásra. A nemzetközi elismeréseket is szerzett elnök asszony fontos szerepet játszik abban, hogy a minőségi borfogyasztás a nők körében elterjedt.
