Lehet környezettudatosan élni

Shinzo Abe, FrancisJúnius 6-án a Vatikánban találkozott Ferenc pápa és Abe Shinzo japán miniszterelnök. A találkozón többek között a környezetvédelem is szóba került mint fontos nemzetközi kérdés. Japán sajátos földrajza miatt talán még inkább rászorul a helyes környezetgazdálkodásra. Szigetország, melynek lakható, viszonylag sík területe mindössze 25 %. Azaz kb. egy Dunántúlnyi területen sűrűsödik össze a 125 milliós lakosság. Élhető körülmények megteremtése, tervszerűség, szervezettség nélkül pokol lenne az élet.

Az 50-es, 60-as években, a rendkívüli módon felgyorsult gazdasági növekedés idején sajnos elhanyagolták a környezetvédelmet, de ma már Japán élen jár a környezetvédelemben, a kutatás-fejlesztésben. A 70-es évek elején, amikor először jártam Japánban, a tokiói tengerpart a patkányok boldog vadászterülete volt. Ma a korallok visszaköltöztek az öbölbe, és szabadstrand csalogatja a hűsölni vágyókat. Akkoriban bejárta a világot számtalan felvétel a tokiói oxigén sátrakról, ahol a szmogtól szenvedő városi lakosság „levegőhöz” jutott. És most hol tartanak? Tokió az egyik legtisztább levegőjű világváros. Az ipar kitelepítésén, a drasztikus ipari szennyezőanyag-kibocsátási szabályok életbeléptetésén túl ez a járművek okozta szennyezés nagymértékű csökkentésének is köszönhető.

A „Verkehrsclub Deutschland” felmérés szerint a környezetvédelmi ranglistán az első 10 között 7 japán gyártmányú autó is szerepel. A hibridek mellett az elektromos autók is gyorsan terjednek. Ráadásul csökken az autóvásárlási kedv, az üzemben tartott személyautók száma. A kiváló tömegközlekedésnek köszönhetően, illetve a magas autópálya- és parkolódíjak, a nagyon kevés parkolási lehetőség miatt a munkába járás a nagyvárosokban szinte kizárólag tömegközlekedéssel történik. Az esetleges hétvégi kiránduláshoz, a szabadsághoz meg érdemesebb autót bérelni (az érkezési vasútállomáson), mint saját kocsit használni.

lexus

Japánban egyre nagyobb az érdeklődés a „környezetvédelmi közösségi vállalkozások” iránt. Helyi lakosok közösségcentrikus üzleti kezdeményezései ezek, amelyek globális és/vagy helyi környezetvédelmi problémák megoldására törekednek. Az ilyen vállalkozások amellett, hogy közvetlenül segítik a helyi problémák megoldását, a közösség vérkeringését is frissítik. Yamanashi tartományban egy mini vízerőművekkel foglalkozó vállalkozás a helyi folyó háromméteres esését kihasználva, természetes energiaforrás alkalmazásával tesz egy falut önellátóvá. Hokkaidoban egy biodízel projekt a használt sütőolaj újrahasznosításában rejlő üzletet népszerűsíti a hűvösebb éghajlatú területeken. Shiga tartomány népszerű turista látványosságához, a Biwa-tóhoz is kapcsolódik modell-projekt, egy kölcsönző vállalkozás, amely napenergiával hajtott csónakokat kölcsönöz a tó ökoturizmusának támogatására. Hogy a befektetett energia, a kutatási- és kivitelezési költségek mikor, hogyan térülnek meg, csak hosszútávon dőlhet el. Az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium becslése szerint a közösségi vállalkozások Japánban 1,2 millió munkahelyet teremtettek 2003 és 2012 között, ami önmagában is óriási eredmény.

Nem lehet elég korán kezdeni a környezetvédelemre nevelést, szerencsére vannak jó, országokon is átívelő kezdeményezések. A JQA japán tanúsító szervezet a svájci székhelyű IQNet nemzetközi tanúsító hálózattal közösen hagyományt teremtett. A 2013-ban megrendezett 14. nemzetközi környezetvédelmi gyermekrajz versenyre 77 országból 16.409 rajz érkezett a japán Nemzetközi Környezetvédelmi Gyermekrajzverseny Irodához, ebből 714 Magyarországról (ezzel az 5. legtöbb rajzpályázatot benyújtott ország lettünk). A nemzetközi szekcióban egy 8 éves magyar kislány lett a bírák különdíjasa, egy 11 éves és egy 13 éves magyar lány pedig elnyerte a nemzetközi szekció első díját. Íme egy nyertes alkotás:

winning_picture

The 10th First Prize:International Section
Reka Olah, Hungary, Age 11

A jó kezdeményezéseket és szép eredményeket beárnyékolja a japán bálnavadászat, melynek nemzetközi tilalmát a világon – Izland mellett – csak Japán nem tartja be. Az állítólagos kutatási célokból lemészárolt bálnák végül mégis éttermek kínálatába kerülnek. Nagy felháborodást keltett a minap nyilvánosságra került botrányos eset, miszerint kutyatápot gyártottak bálnahúsból. „Alacsony kalória- és zsírtartalmú, fehérjében gazdag” termékként hirdeti a tokiói székhelyű Michinoku Farm cég azt a kutyaeledelt, amely veszélyeztetett észak-atlanti-óceáni barázdásbálnák húsából készült. A tápért 7.500 jent (16.400 forint) kérnek kilogrammonként. Környezetvédők tiltakozásának hatására sikerült a terméket kivonni a forgalomból.

Hogy van mit tanulnunk a japánoktól, azt a Dunaújvárosi Főiskola és a 1974 óta Magyarországon jelen lévő JICA (Japán Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) környezetvédelmi laboratóriumának együttműködése is bizonyítja. A közös fejlesztéseknek köszönhetően professzionális laboratóriumokat telepítettek az oktatási és kutatási terekbe, ami garantálja a hallgatók naprakész tudását, az intézmény kutatásokban való eredményes részvételét, a főiskola elismertségét.

Az ártalmak globális és a „megoldások” lokális jellegének közismert kettőse komoly feladat elé állítja a kormányokat, civil szervezeteket és egyéneket egyaránt. A felelősség közös.

Lehet, hogy a világ harmadik legnagyobb gazdaságának miniszterelnöke környezetvédelmi témában a Szentszék közbenjárását kérte-e az égieknél? Ennyire rossz lehet a helyzet? Akkor máris megyek, és átnézem a szemetesem, gyűjtöm a használt olajat, textilszatyrot viszek vásárolni… Hátha én is tudok tenni valamit az ügy érdekében.

Forrás:
www.origo.hu
www.tudatosvasarlo.hu
www.dunaujvaros.com
 
A képek illusztrációk az alábbi forrásokból:
www.japantimes.co.jp
www.wot.motortrend.com
www.childrens-drawing.com/eng/contest.hu
 
Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.