Megpecsételődött?

Japánban óriási hagyománya van az aláírást is helyettesítő, személyes pecsétek használatának. A „hanko” vagy hivatalosabb nevén „inkan” jellemzően egy kis köralakú bélyegző, ami egy kis hengeralakú szár végén helyezkedik el. Piros festéket használnak hozzá.

Forrás: https://blog.gaijinpot.com/choosing-japanese-font

Hadd idézzek fel egy személyes tapasztalatot azzal kapcsolatban, hogy mennyire hivatalos és fontos ez a kis szerszám Japánban. Néhány évig CEO-ja voltam egy magyar cég – sok szempontból virtuálisan létező – japáni leányvállalatának. Ezt budaörsi lakosként a gyakorlatban úgy tudtam megoldani, hogy a pecsétem, azaz ez a kis piros tintás „hanko”-m cégünk tokiói irodájában volt, így minden szerződésre, számlára gyorsan rá tudott kerülni az „aláírásom”, amit a banktól kezdve az adóhivatalig mindenütt elfogadtak.

Forrás: https://digjapan.travel/en/blog/id=11402

A hanko-nak azonban több változata van. Mind a magánszemélyek, mind pedig a cégek háromfajta pecsétet használnak. Ezek a dzsicu-in, a ginko-in és a mitome-in.

A dzsicu-in (az „igazi bélyegző”) a legformálisabb. Szerződések aláírása helyett ezt szokás használni. Ezt regisztráltatni kell a helyi önkormányzatnál, ahol egy „inkan kártyá”-t adnak ki, amellyel igazolják a hanko (inkan) hivatalos voltát. Előfordulhat, hogy jelentősebb szerződések lepecsételésénél kérik az „inkan kártya” bemutatásával igazolni a pecsét hatályosságát.

A ginkó-in („bank pecsét”) pontosan arra való, amire a neve utal. Ezt a banknál kell regisztrálni, s onnantól kezdve bármely banki műveletként ugyanúgy használatos, mint nálunk az aláírás.

A mitome-in („elfogadó, elismerő pecsét”) sehol nem regisztrált, de gyakran használt. Ezzel veszünk át küldeményt, de ezzel pecsételünk le egy nyugtát is, ha azt magánszemélyként „írjuk alá”.

Az utóbbiak esetében népszerűek a családnéven túl valamilyen dekoratív elemet is használó bélyegzők.

Forrás: https://digjapan.travel/en/blog/id=11402

A pecséteket sokfelé árusítják, de a kereslet méreteit mutatja, hogy kifejezetten erre szakosodott boltok is szépszámmal vannak.

Forrás: https://digjapan.travel/en/blog/id=11402

Miután a japán állami hivatalokban is, a cégeknél is a döntéshozatali kultúra alapeleme a „ringi”, azaz minden érintett véleményének előzetes kikérése a konszenzus kialakítása szándékával (azaz a konszenzus kialakulásáig ugyanaz a papír többször egy adott személyhez visszakerülhet), egy-egy bonyolultabb ügyben született dokumentum a kis piros pecsétek valóságos gyűjteménye tud lenni.

A nemrég megalakult új japán kormányban fontos szerepet kapott Kono Taró, az adminisztráció reformjával, egyszerűsítésével megbízott miniszter (korábbi védelmi- ill. külügyminiszter, akinek apja, Kono Jóhei, a kormánypárt egykori elnöke, az Alsóház volt elnöke, volt miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, közel 40 éve a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke – ld. https://sudy.co.hu/a-japan-kennedy-csalad-es-a-japan-magyar-baratsag/). A közigazgatási folyamatok egyszerűsítésének egyik, ha nem is hatásában, de a visszhangját illetően jelentős lépéseként közel 15000 fajta eljárásban (például a gépkocsi rendszámának beszerzése során) megszüntetik a hanko (inkan) használatát.

A lépésnek a korona-vírus járvány szempontjából is jelentősége van, ugyanis az egyébként otthoni munkára váltott alkalmazottak százezreinek kell gyakorta beutazniuk (az átlagos munkába járási idő másfél óra!) zsúfolt tömegközlekedési eszközökön azért, hogy hivatalos dokumentumokat lepecsételjenek.

A lépés hatásával kapcsolatos másik fontos várakozás az online ügyintézés arányának növekedéséhez fűződik. Japánban a hivatalos eljárásoknak mindössze 12%-a bonyolódik online, s a digitális ügyintézésre való áttéréssel évi 323 millió munkaórát, közel 8 milliárd eurót lehetne megtakarítani.

Persze a döntés nem szükségszerűen népszerű mindenki körében. A több, mint 890 pecsétgyártót és forgalmazót tömörítő „Japán Pecsétipari Szövetség” (sic!) rögtön élesen tiltakozott.

A magam részéről azonban nem aggódom: a hanko-k hivatali használata csökkenhet, de a magánéletben biztosan még sokáig nyomkodni fogják a kis, kerek, piros pecséteket. S ha másként nem, hát a Japánba látogató turisták által vásárolt szuvenírként is hosszú ideig lesz piaca.

Forrás: https://digjapan.travel/en/blog/id=11402

Vannak persze, akik ennél pesszimistábban látják a kis pecsétek jövőjét. Novemberben az ősi japán vallás, a sintó egyik tokiói szentélyében temetési ceremóniát tartottak. A kis pecséteket, a hankó-kat búcsúztatták. Lehet, hogy mégiscsak megpecsételtetett a sorsuk?

 

 

 

 

Kapcsolódó bejegyzések
Hálaadás a munkáért
Év végi ünneplés japán módra
Szumó

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük.
A hozzászólások moderálást követően kerülnek megjelenítésre, amely 48 óráig is eltarhat. Köszönjük a türelmét!

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.