Elkapkodják a japánok a magyar sertést

Idén az első héten 484 forintra emelkedett az élő sertés kilójának termelői ára, amely 21 százalékkal magasabb az előző évinél. Japán a legfontosabb sertéshúspiacunkká lépett elő.

Összességében nem nőtt a sertéshúskivitel, s a termelés sem csökkent érzékelhetően, mégis emelkedett a hízók termelői ára. Mindez azért meglepő, mert a szaktárca azzal magyarázta korábban a termelői árak emelkedését, hogy megugrott az ázsiai kivitel. Ami egyébként igaz, hiszen valóban ugrott a kínai és a japán export, ám ez önmagában nem befolyásolhatta a drágulást, hiszen a kivitel mennyisége összességében nem nőtt.

„Az orosz embargóval az unió sertéshús-exportpiacának 20-25 százaléka esett ki, s ez lenyomta a belpiaci árakat. Egy-másfél év elteltével viszont az olyan nagy termelők, mint Dánia, Hollandia és Németország, kiváltották az orosz piacot, elsősorban kínai kivitellel, vagyis a túlkínálat lényegében elhajózott Ázsiába. Emellett a piac termelési oldala is korrigált, a kocaállomány az országok többségében egy-két százalékkal csökkent”

– mondta a Világgazdaság megkeresésére Éder Tamás.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke szerint e két tényező eredőjeként indultak emelkedésnek a sertésárak. Miután a magyar árak gyakorlatilag rögzítve vannak az uniós, s ezen belül is főként a német árakhoz, e tendenciát a hazai piac is lekövette. Csak pár százalékos eltérés szokott lenni a kettő között, ami a szállítási költségből adódik.

Az ázsiai piac egyébként valóban felértékelődött – mondta Éder Tamás. A húsfélék exportárbevételének közel 70 százalékát az unió belső piacán értük el, de a sertéshús esetében ez az arány csak 58 százalék volt tavaly az első háromnegyed évben. A három évvel ezelőtti azonos időszakban az ázsiai sertéshúskivitel az exportértéknek még csak a 26 százalékát adta, 2015-ben már 40 százalékot tett ki, tavaly pedig elérte a 45 százalékot.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet szerint a legfontosabb sertéshúspiacunk Japán, amelynek részesedése a teljes exportárbevételből 24 százalék volt. Utána Románia és Olaszország következik 16, illetve 13 százalékkal, majd Kína 12 százalékos, Tajvan 7 százalékos részesedéssel. A sertéshús további fontos piacai Spanyolország, Horvátország és Szerbia.

A tőkehús szempontjából tehát Japán egyre jelentősebb exportpiacunkká vált, s a kínai is nagyot nőtt arányaiban, de viszonylag alacsony szintről – mutatott rá Éder Tamás. Elmondása szerint Japánba alapvetően fagyasztott tőkehúst tudunk exportálni, a helyi igényeknek megfelelően kikészített és fagyasztott, zsugorfóliázott termékek a kelendőek. Ezen igények kielégítésére és a piacra kerülésre nagyon sokat fordított az elmúlt hat-nyolc évben két-három hazai cég, s ennek most érik be a gyümölcse.

A felvázolt piaci összefüggések miatt a vágósertés vágóhídi belépési ára idén az év elején 21 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban, vagyis 399 forintról kilónként 484 forintra emelkedett. Mindeközben a sertéscomb vagy a rövid karaj fogyasztói ára csak kilenc százalékot emelkedett. Vagyis ha nem lett volna áfacsökkentés – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára –, a fogyasztók lényegesen magasabb árakkal találkoznának az áruházakban a 2016. májustól meginduló rendkívül jelentős sertésalapanyag-drágulás miatt.

Rámutatott: a fogyasztói ár csökkenése júniusig tartósnak bizonyult, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a tavalyi év első négy hónapjában a termékpálya korábbi szintjein zajló folyamatok (áresés termelői és feldolgozói szinten egyaránt) nem tették szükségessé a fogyasztói árak emelését, 2016 májusától a világpiacon korrekció következett be, ami a hazai fogyasztói árakba is begyűrűzött, de ez a korrekció ugyanakkor a jelenleginél is nagyobb áremelkedést jelentett volna.

Forrás: http://www.vg.hu
Borítókép: http://www.agraragazat.hu

 

Related Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.