Európa kéz a kézben a japánokkal

Komoly gazdasági együttműködésre lép Japánnal az EU az év végéig. A japán miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben tárgyal az utolsó simításokról.

Stratégiai partnerünk lesz Japán az év végére, erről állapodnak meg csütörtökön Brüsszelben a távol-keleti ország és az Európai Unió vezetői. Négy éve tárgyalnak a gazdasági együttműködésről, az egyeztetések most értek a célegyenesbe.

Szabad kereskedelem

A megállapodás alapja egy szabadkereskedelmi szerződés, ami legkorábban jövőre léphet életbe. Ezután néhány érzékeny terméket még néhány évig vámmal vagy kvótákkal fognak védeni egymás piacától, de amikor ezek lejárnak, a kereskedelem 99 százalékát nem érinti majd korlátozás Japán és az Európai Unió között.

A közbeszerzési adatbázisokat összehangolják

Az uniós-japán egyezmény idővel átjárhatóvá teszi a közbeszerzési piacokat is a két térség között. Ez nem fog olyan könnyen menni, mint a kereskedelem felszabadítása, de vannak pozitív jelek. „Európában egy közös adatbázisban mindenkinek elérhetővé tesszük a közbeszerzési pályázatokat” – mondta egy uniós forrás. „Japán hajlandónak mutatkozott rá, hogy elinduljon ugyanebbe az irányba, és hogy a két adatbázis átjárható legyen.”

Nagyjából megegyeztek abban is, hogy hogyan közelítsék egymáshoz a vállalatvezetésre, az állami cégekre, állami támogatásokra, szellemi tulajdonra vonatkozó szabályokat Japánban és az EU-ban, és egyetértettek benne, hogy milyen módszerekkel lehet törvényesen támogatni a kis- és középvállalkozásokat.

A bonyolult ügyek: autóipar és mezőgazdaság

A legfontosabb kérdés az volt, hogy az autókereskedésben milyen megállapodás születik. „Az ipar hét éves átmeneti periódust kért, és azt hiszem, nem fognak csalódni” – szellőztette meg a végeredményt egy uniós szakértő. Japán és az EU teljes mértékben össze fogják hangolni a sztenderdjeiket.

Ami pedig a szakértő szerint ennél is fontosabb, hogy együtt fognak kidolgozni még nem létező nemzetközi szabályokat: például a hidrogénüzemanyag-tartályok szabványaira. „Úgy becsüljük, hogy a most létező sztenderdek elavulnak tíz éven belül. Nagy jelentősége lesz, hogy az újakat Japánnal közösen hozzuk majd létre.

Az élelmiszeripari termékek kereskedelmében megegyeztek róla, hogy milyen adalékanyagok és előállítási módszerek fogadhatóak el. A legtöbb mezőgazdasági termékkel szabadon lehet majd kereskedni. A legnagyobb kivétel ez alól a tejipar, amely Japánban különösen érzékeny. „Nem is voltak illúzióink, hogy Japán teljesen liberalizálja majd a tejtermék-piacát. Néhány sajtra sikerült eltörölni a korlátozásokat, más termékeknél kvóták lesznek. Jó egyensúlyt sikerült elérnünk” – nyugtázta a szakértő. Szerinte az európai mezőgazdaság lehet a legnagyobb nyertese a felszabaduló interkontinentális kereskedelemnek, mert Japánban változnak az ízléstrendek, és egyre népszerűbbek az európai termékek.

Magyarországnak mindkét terület fontos, hiszen a japán exportunk nagy része mezőgazdasági termékekből áll, és a behozatalban jelentős a gépek, alkatrészek, autók, elektronikai termékek aránya. A német Bertelsmann Alapítvány azzal számol, hogy Magyarország a nagyobb relatív nyertesek között lehet.

A döntőbíráskodás kemény dió

A beruházásokkal kapcsolatos viták rendezésére egy komoly jogokkal bíró nemzetközi döntőbírói rendszerre van szükség, szögezte le az uniós szakértő, viszont Japán még elég messze áll tőle, hogy ezt elfogadja. „Nyitottak néhány változtatásra, és arra, hogy folytassuk a tárgyalást, de egyelőre nem állnak rá készen, hogy az arbitrázs szabályozásán túl másra is kiterjesszék egy nemzetközi bírói testület hatáskörét. Egyelőre azt sem szeretnék, hogy nemzetközi vitarendezési mechanizmus álljon föl. De hangsúlyozom, hogy egyelőre.”

A rendszert a befektetők védelmére találták ki. Magyarországnak azért fontos, mi lesz a tárgyalások eredménye, mert nagyjából 150 japán cég van jelen nálunk. Szijjártó Péter 2014-ben már másodszor járt Japánban, ahol kijelentette, hogy az ország cégei a legnagyobb ázsiai befektetők nálunk, ráadásul olyan csúcstechnológiát hoznak, ami  nagyban hozzájárul a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Egy túl kemény befektetésvédelmi rendszer sok lehetőséget adna ezeknek a vállalatoknak, hogy pereket indítsanak az állam ellen, ha az szerintük nem méltányos szabályokat hoz. Egy kiegyensúlyozott megoldással viszont jól járhatunk, ha a magállapodásnak köszönhetően jobban bíznak a japán befektetők Magyarországban és több befektetést húzunk így be – igaz, úgy tudjuk, már a meglévő cégeknek is gond a munkaerőhiány. Szlovákiából, sőt, akár a Távol-Keletről kell pótolniuk a hiányzó emberi erőforrást.

Köszi, Trump!

A tárgyalások tavaly decemberben megakadtak, de egy márciusi személyes találkozó a japán miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, valamint Donald Tusk között meglódította az alkudozást. Valószínűleg nem kis szerepet játszott ebben, hogy hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök, aki Japánt és az EU-t is kikosarazta. Porrá zúzta a csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást, amelyben Japán lett volna az egyik legnagyobb érdekelt, és befagyasztotta a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség tárgyalásait az Európai Unióval (TTIP).

Az Európai Unió vezetői azóta nem győzik hangsúlyozni, hogy az EU a szabad és tisztességes világkereskedelem híve, és elítéli a nemzeti protekcionizmust, amelynek Donald Trump – legalábbis szóban – nagy támogatója. A közelgő G20 csúcs előtt üzenhetnek a megállapodással az USA elnökének.

Mi lesz a vallónokkal?

Az év végére szeretnék lezárni a vitás ügyeket és tető alá hozni a megállapodást. Ezután jön a ratifikáció, ahol minden uniós ország eldöntheti, hogy jóváhagyja-e. A Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodás majdnem meghiúsult, mert a belgiumi Vallónia kormánya vétóval fenyegetett. Amikor arról kérdezték az uniós tisztviselőt, hogy most is előfordulhat-e, hogy hasonló helyzettel nézünk szembe, azt válaszolta: „Nem előlegezhetem meg a vallón álláspontot. Meglátjuk, hogy mi lesz.”

Azoktól rettegnek, akikkel Orbánék haverkodnak

A szabadkereskedelemi egyezményben még vannak nyitott kérdések, egy politikai partnerségről azonban már csütörtökön aláírják a megállapodást. „Elsimítottuk a kevés megmaradt ellentétet” – jelentette be Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos.

Az előzetes tervezet szerint közösen kiállnak a béke, és a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” mellett. Japán három országnál lát szívesen segítséget. Az egyik Észak-Korea, főleg a legutóbbi rakátakísérlete óta (arról nem is beszélve, hogy összesen 17 állampolgárukat a rezsim egyszerűen elrabolta).

A japánok ősellensége, Kína is szó szerint egyre több vizet kavar: hajókkal, önkényes szigetfoglalásokkal, zátony- és bázisépítésekkel terjeszkedik a Dél-kínai tengeren találhatószigetecskéken. Közben viszont több másik térségbeli ország, köztük Japán is teper értük. Japán egy kicsit hasonlóan ítéli meg a helyzetet a Dél-kínai tengeren, mint amit az oroszok műveltek a Krímnél: egy ország erőből, a nemzetközi joggal nem sokat törődve próbál területeket szerezni.

A félsziget orosz bekebelezése közvetlenül is kiborította a bilit Japánban, hiszen

Tokió a második világháború vége, 1945 óta még mindig nem kötött békét Moszkvával.

Négy szigetről folyik a vita, amit általában Dél-Kuril-szigeteknek hívnak, de a japán diplomácia következetesen csak „északi területeknek” nevez. Azért bűvészkednek a szavakkal, mert a II. világháború után Japán lemondott a Kuril-szigetekről. Úgy szeretnék mégis megtartani – vagy visszaszerezni – a négy szigetet, hogy kijelenti: nem tartoznak a Kuril-szigetekhez. És ha nem tartoznak oda, akkor ugye nem is mondtak le róla. Japánnak elemi érdeke, hogy Oroszországgal szemben határozottan lépjen föl a nemzetközi közösség, amiért területeket kebelez be Ukrajnából. Ebben az EU-val is szívesen együttműködnek – már ha Magyarország be nem kavar.

A Fidesz-kormány ugyanis szóban gyakran ellenzi az Orországgal szembeni szankciókat, és Kínával szemben is megengedőbb, mint az uniós fősodor. T avaly a hágai nemzetközi tengerjogi bíróság Kína ellen, a Fülöp-szigetek javára ítélt egy dél-kínai-tengeri szigetnél. Az EU nyilatkozattal próbált kiállni a döntés mellett, de két tagállam inkább a távol-keleti óriás érdekeinek megfelelően gáncsolta az egészet. Az egyikük Magyarország volt.

Vajon említik-e a Kína ellen ítélő bíróságot?

A csúcsra előkészített tervezet mindhárom, Japánnak problémás országot megemlíti. Észak-Koreáról nincs is vita: állítsa le magát a rakétakísérletekkel és a tömegpusztító fegyverekkel, köztük a nukleáris fejlesztésekkel, valamint legyen kedves mielőbb megoldani az emberrablások ügyét.

Kínánál már nincs ekkora összhang. Név szerint ugyan meg se meri említeni a szöveg, de a tervezetnek van egy Japán által ajánlott része, amely azt írja: „megerősítjük a szabályokra alapuló nemzetközi rendet, amely szilárdan a nemzetközi jogra alapul”, beleértve a hágai tengerjogi bíróságot. A vitákat diplomáciai és jogi úton kell rendezni, és a felek ebben együttműködnek az ASEAN-nal, amelyben a Kínával vitákban álló országok tagok. Az EU ebben a változatban még nem bólintott rá a szövegre. Ha valakiknek sikerül kihúzatni a fenti részt, akkor annyi marad, hogy ellenzik az egyoldalú lépéseket a Dél-kínai-tengeren és ösztönzik a jogi megoldásokat, de még véletlenül sem említik a hágai bíróságot.

Oroszországnál is látszik, hogy nem egyértelmű az összhang. A felek egy bekezdésben kiállnak a nem nagyon működő minszki tűzszüneti egyezmény, valamint Ukrajna „szuverenitása, függetlensége, egysége és területi sérthetetlensége mellett”, de a bekezdés száma ki van húzva. A következőben kimondják, hogy a Krím megszállása jogtalan, és csak akkor vonják vissza az Oroszország elleni szankciókat, ha teljesíti a minszki tűzszünetben vállalt kötelezettségeit. Egy egyik oldalról sem véglegesített rész viszont további szankciókat lenget be, ha az oroszok továbbra sem tesznek semmit, de készek egyeztetni velük a regionális válság megoldásában.

Forrás: http://index.hu

Borítókép: Bumm.sk

Related Posts
Kié lesz a hatalom húsz év múlva?
A Nagy Japán Rejtély
Jó hír Japánból

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.