Gigacsomag készül Japánban

A japán GDP közel 6 százalékára rúgó, 28 ezermilliárd jen (265 milliárd dollár) értékű csomagot készül bevetni a kormány a gazdaság élénkítése érdekében – jelezte tegnap egy beszédében Abe Sindzó kormányfő –, a részleteket jövő héten teszik közzé. Az újabb ösztönzőcsomagra már legkésőbb a Brexit-szavazás óta várt a piac, de méretét csak 20 ezermilliárd jenre becsülték az elemzők, emellett arra számítottak, hogy a kormány a pénteken ülésező jegybankkal (BoJ) egy időben ismerteti majd szándékait.

A Brexit azzal erősítette a japán döntéshozókra nehezedő nyomást, hogy a népszavazás utáni fontgyengülésben a jen is biztos menedékké vált, márpedig ezt nem szeretné a növekedés felpörgetésén dolgozó kormány, illetve jegybank. A vártnál nagyobb csomag hírére esni is kezdett a japán fizetőeszköz a dollárral szemben – az ázsiai kereskedésben több mint 1 százalékkal gyengült –, a tokiói tőzsde Nikkei indexe pedig csaknem 2 százalékos emelkedéssel zárt.

Az Abe által már a hónap elején megszellőztetett elképzelések szerint mintegy 13 ezermilliárd jent vinnének el a költségvetési intézkedések, amiben elemzők szerint lehetnek hitelprogramok, megnövelhetik az állam és a helyi önkormányzatok beruházási kiadásait – utóbbi újabb infrastrukturális projekteket is jelenthet, ezeknek a hatása azonban rövid távon nem mutatkozik meg a GDP-ben. A többi pénzt leginkább a magánvállalatoknak adandó állami támogatások formájában költhetik el, illetve megnövelhetik a különféle kvázi állami szervezetek által nyújtott hitelezést is. A lakossági fogyasztást a Reuters értesülései szerint azzal akarják majd erősíteni, hogy már a folyó költségvetési évben 3 százalékkal növelik a minimálbért. Korábban olyan találgatások is voltak, hogy a BoJ a helikopterpénztől se riadna vissza (vagyis közvetlenül juttatnának pénzt a lakosságnak valamilyen módon), ezt azonban Kuroda Haruhiko jegybanki kormányzó a múlt héten cáfolta.

A hatalmas összeget várhatóan több költségvetési év során költik el – vélik elemzők –, addig is további lépéseket várnak a jegybanktól. A BoJ növelheti a mennyiségi lazítás keretét – ez most évi 80 ezermilliárd jen (733 milliárd dollár) –, sőt a hónap elején olyan találgatások is terjedtek a piacokon, hogy még mélyebbre nyomják az alapkamatot, amely már januárban negatív tartományba került. Azt is sokan elképzelhetőnek tartják azonban, hogy a BoJ megpróbál kivárni, abban a reményben, hogy a fiskális ösztönzés eredményei viszonylag hamar megmutatkoznak, és így rosszabb időkre tartalékolhatja maradék kevés eszközét.

Nem tett csodát az Abenomics

A japán kormány és a jegybank bő három éve próbálkozik azzal, hogy közösen élénkítsék a két évtizede stagnáló gazdaságot, miután az annak mintegy 60 százalékát adó fogyasztási kiadások sehogy se növekednek (mint ahogy az árak és a bérek se). Az Abenomics néven futó program egyszerre alapozna a monetáris, illetve a fiskális eszközökre, valamint a szerkezeti reformokra, egyelőre azonban legfeljebb annyit ért el, hogy 2014 vége óta a GDP az egyik negyedévben csökken, a másikban növekszik (vagyis nincs recesszió). Az infláció azonban annyira nem akar elindulni a 2 százalékos jegybanki cél felé, hogy idén májusban már harmadik egymást követő hónapban estek az árak, egyre nagyobb mértékben.

Szerző: Szabó Márta

Forrás: http://www.vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.