Japán keményen megküzd a sikerért

Némi meglepetést okozott a piacokon, hogy miközben az általános várakozás szerint a japán jegybank ebben a hónapban tovább lazíthat, a hosszú lejáratú állampapírok hozamai mégis emelkednek. Mindeközben a Nemzetközi Valutaalap szerint reformok nélkül nem lesz elég hatásos a szigetország gazdaságélénkítő programja.

A 10 éves japán állampapír hozama hétfőn elérte a mínusz 0,003 százalékos szintet, amivel majdnem átfordult pozitív tartományba. Majd közép-európai idő szerint kedd délelőtt már mínusz 0,2 százalékos hozammal forgott a papír. Ezzel párhuzamosan a 30 éves lejáratú államkötvény hozama 0,5 százalék körül mozgott, a július végi 0,044 százalék után.

Mindez elég éles fordulat ahhoz képest, hogy mióta a japán jegybank mínusz 0,1 százalékig vágta a kamatszintet, a hosszú lejáratú kötvényhozamok egyre mélyebbre süllyedtek a negatív tartományba. Ráadásul a hozamemelkedés azért is zavarba ejtő, mert a várakozások szerint a Bank of Japan (BoJ)ebben a hónapban tovább lazíthat– írja a CNBC. Hosszabb távon a cél az volna, hogy az infláció megközelítse a 2 százalékot a hosszú ideje szenvedő gazdaságban. A BoJ egyébként már a teljes japán államkötvény-állomány mintegy 35 százalékát birtokolja.

Remények és várakozások

Egyes elemzők szerint az emelkedő kötvényhozamok mögött az áll, hogy a japán jegybank a következő ülésén átfogóan vizsgálja majd politikájának hatásait. A befektetők pedig arra számítanak, hogy a BoJ áttekinti, miként tud úgy élénkíteni majd, hogy az ne váltson ki kellemetlen piaci reakciókat.Ilyen nem várt következmény volt korábban, hogy a jegybank szándéka ellenére a negatív kamatszint mellett is erősödött a jen, ami igen rosszul érintette a szigetország vállalatai.

20160906japan-allamkotveny

Ennek eredményeként – a CNBC-nek nyilatkozó elemzők szerint – reális lehetőség, hogy a tokiói jegybank változtat az eszközvásárlási programja keretében megvásárolt kötvények lejárati idején, vagyis a hosszú lejáratú papíroktól elléphet a rövidebbek felé.

Mindez Abe Sinzó miniszterelnök 2013-ban bevezetett programjára épül, melynek három eleme van. Az első a jegybank masszív élénkítő programja, a második a kormányzati kiadások megnövelése, míg a harmadik pontot a strukturális reformok képezik, melyek azonban eddig csalódást keltettek.

Noha a Moody’s hitelminősítő a múlt hónapban 0,7 és 0,9 százalékra emelte meg a japán GDP növekedésével kapcsolatos várakozásait 2016-ra és 2017-re a korábbi, mindkét évre vonatkozó 0,4 százalékról,sokan még mindig kétségekkel fogadják az élénkítéseket.

20160428jen-japan-deviza1

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) például egy friss jelentésében arra hívta föl a figyelmet, hogy a japán kormánynak ragaszkodnia kell a következetes politikához, miközben a jegybanknak hatékonyabb kommunikációra lenne szüksége.

Jegybanki készenlét

A Valutaalap egyik legfontosabb megállapítása, hogy átlátható és kiszámítható monetáris és fiskális környezetre van szükség a hatékony reformokhoz, illetve gazdaságélénkítéshez. Mindemellett az elemzés hangsúlyozza,a jegybanknak továbbra is rugalmasnak kell lennie,és az asztalon kell tartania minden lehetséges élénkítő eszközt, hogy megfelelő választ adhasson a gazdasági környezet által támasztott kihívásokra. Amennyiben ugyanis a fiskális politika vagy a strukturális reformok gyengébbek vagy erősebbek lennének a vártnál, úgy a monetáris oldal rugalmassága ellensúlyozhatja azokat – teszik hozzá.

Ezzel együtt az IMF az élénkítő program reformját, illetve kibővítését javasolja. Az elemzés szerint ugyanis egy olyan jövedelempolitikai ágra is szükség lenne, amely közvetlenül célozná meg a gyenge bérdinamikát a japán gazdaságban.

Forrás: http://www.investor.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.