Korábban már írtam róla, hogy szeretek barangolni Bécsben és külön örömömre szolgál, ha kapcsolódási pontokat fedezek fel az osztrák és a japán kultúra között, vagy ha japános programra bukkanok. Nemrég a Westlichtben jártam és az egyik leghíresebb kortárs japán fotós, az immár 81 éves Nobuyoshi Araki életművéből összeállított kiállítást néztem meg. Azt tudtam, hogy Araki ellentmondásos figura, aki többek közt arról nevezetes, hogy erotikus művészfotókat készít és még a saját nászútjának aktfotóit sem szégyelli megmutatni, a tárlat végére viszont egy összetett karakter bontakozott ki előttem.
A párommal együtt nagyon szeretjük Bécset. Egy világváros Budapesttől két és fél órányira, ahol feltöltődhetünk német nyelvű kultúrával, barangolhatunk a bécsi modernizmus épületei között vagy akár ördögök és angyalok nyomában rejtett motívumokat keresve templomok ormain, majd éttermekben, kávéházakban egy Tafelspitz és Sacher torta mellett figyelhetjük a helyiek életét. Mindkettőnkre jó hatással van az a hangulat, ami az osztrákokból árad: egyfajta laza elegancia és nyugalom, ami a budapesti hétköznapokban sokszor hiányzik. Bécsi kirándulásaink kapcsán megismertem és megszerettem az osztrák kultúrát. Ebbe beletartoznak a klasszikusok – Klimttől és Schielétől kezdve Hundertwasseren át Freudig – és a kortársak művei is, különösen Götz Spielmann Revans és Ulrich Seidl Kánikula című filmjei valamint Thomas Bernhard regényei és színművei minden mennyiségben.
Mivel a japán kultúra ugyancsak közel áll hozzám, érdekes volt számomra felfedezni néhány kapcsolódási pontját az osztrák kultúrával. (tovább…)
