Nagy hatással volt rám egy videofelvétel, amelyen Viktor Frankl, a világhírű osztrák pszichiáter, a logoterápia atyja arról beszélt, hogy a második világháború végén szembesült azzal, hogy a családjából egyedül ő élte túl a koncentrációs tábort. Úgy érezte, hogy két út közül választhat: felakasztja magát, vagy kezd valami értelmeset az életével. Az utóbbi alternatívát választotta, mert a saját és mások szenvedéseinek elemzése során arra jutott, hogy a legreménytelenebb helyzetben is van az életnek – és ezáltal a szenvedésnek is – egy lehetséges értelme. Frankl úgy látta, hogy mindent elveszíthetünk az életben, de mindig szabadok maradunk arra, hogy megválasszuk az attitűdünket, amellyel egy adott helyzethez viszonyulunk.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe, amikor a kezembe került a japán tudós és TED előadó Ken Mogi ikigai-ról szóló könyvének angol nyelvű kiadása. Az ikigai egy japán fogalom, amely „a létezés értelmét” jelenti. Arra utal, hogy az életnek van egy iránya vagy célja, amely értelmet ad az egyén életének. (tovább…)

Ha japán filmrendezőkről van szó, akkor itthon a legtöbben Akira Kurosawa nevét említik. Filmjei szép számmal hozzáférhetőek a magyar nézők számára dvd-n. A Yojimbo, a Sanjuro és az Élni pár éve díszdobozos kiadásban jelentek meg, a Ran - Káosz, az Álmok, a Kagemusha és A hét szamuráj pedig egyesével tűntek fel az elektronikai üzletek és könyváruházak polcain. Régebben a szovjet-japán koprodukcióban készült Derszu Uzala is kapható volt. Kurosawa-ra nagy hatással voltak Shakespeare drámái, Dosztojevszkij lélektani és Tolsztoj realista regényei, számos filmjét ezek a szerzők ihlették. A filmek többnyire örök érvényű emberi viselkedésmintákat mutatnak be függetlenül attól, hogy a 16. századi Japánban harcoló szamurájokról, a 20. századi hivatalnok kisember életéről vagy az igazság relativitásáról szólnak. A fent említett filmek közül egyik kedvencem A hét szamuráj, ezért amikor megtudtam, hogy az Örkény Színház azonos címmel színpadra viszi a művet, kollégáimmal egyből megvettük a jegyet az egyik első előadásra. (tovább…)