Meglehetősen ismert a japánokkal kapcsolatban, hogy szeretnek ajándékozni, s a tapasztaltabbak azt is tudják, milyen gondosan, szépen csomagolnak. A mi karácsonyra, húsvétra, név- és születésnapokra koncentráló ajándékozási szokásainkkal szemben Japánban hagyományosan évente kétszer: július közepén és az év végén ajándékoznak. Az év végi ajándékozás (o-szeibó) már erősen összemosódik az átvett karácsonyi ajándékozási szokással, a nyár közepi, az o-csúgen azonban sajátos, eredeti japán tradíció.

Mély, vallási gyökerei vannak. A régi, holdnaptár szerinti július 15-e a taoizmus szent napja, egyben pedig a buddhista hit ünnepe, az o-bon (ld. bővebben: https://sudy.co.hu/tancolni-vegkimerulesig-utcabal-japan-modra/) kezdőnapja ugyancsak a holdnaptár szerint. Gyorsan érdemes hozzátenni: Japánban a legtöbb ember tudatában a vallások összemosódnak, így a buddhisták egy kicsit taoisták és nem is kicsit sintóisták is. Visszatérve az ünnepre: o-bon idején a család halottaira, az ősökre emlékeznek, s nekik szokás – szimbolikusan, a házi oltárra téve – ajándékozni. Ez terjedt ki fokozatosan a közeli rokonokra, kedves szomszédokra, majd az üzleti életben is mindazokra, akikkel szemben hálát érzünk. Jellemző kategóriák, akiknek illik küldeni: az orvosunk, a gyerekeink tanárai, de fontos küldeni a házasság-közvetítőnek (nakódo) is. (A mai napig a házasságok, különösen vidéken,  gyakran közvetítő útján jönnek létre.) (tovább…)

Copyright © 2024 All Rights Reserved
apartmentcloud-downloadstarstar-halfenvelopeuserusersstorephone-handsetmap-markerbubblepie-chartearthmagnifiercross