Többször fordult elő, hogy az esti vacsoránál japánok elővettek egy fekete kis dobozt, megnyomtak rajta pár gombot majd el is tették. Az első pár alkalommal nem kérdeztem rá. Többedik alkalommal, kérdeztem csak rá, hogy ez mi. Annyit mondtak, hogy Wi-Fi. Meglepett, de nem is foglalkoztam vele, megválaszoltnak tekintettem a kérdést. Legközelebb Japánban találkoztam ezzel újra.
Japánban a szállásomon be volt kötve egy hiper-szuper gyors kábelnet (300+mb/sec). Ez 10x gyorsabb volt, mint az itthoni. Japánban a mobiltelefonok „SIM kártya mentesek”. Két csoportra lehet osztani őket. Vannak a „buta telefonok” és az iPhone-ok. (A buta telefonok a kinyitható színes, saját idejükben „menő” mobiltelefonok.) Az idősebb generáció használja a „buta” telefont, ma már mindenki iPhone-t használ. A kinti árszínvonalhoz viszonyítva olcsón hozzá lehet jutni. Hazahozva nem kompatibilis az itthoni telefon szolgáltatókkal, nem lehet használni. Japánban sok a külföldi turista, főképp miattuk lehet SIM kártyákat és DATA SIM-eket venni, bérelni. (tovább…)
