Japánban óriási hagyománya van az aláírást is helyettesítő, személyes pecsétek használatának. A „hanko” vagy hivatalosabb nevén „inkan” jellemzően egy kis köralakú bélyegző, ami egy kis hengeralakú szár végén helyezkedik el. Piros festéket használnak hozzá.

Forrás: https://blog.gaijinpot.com/choosing-japanese-font

(tovább…)

Májusban, a járvány első hullámának lecsengő szakaszában már írtam azokról a tényezőkről, amelyek segítenek Japánban „olcsón megúszni” a járványt. Most, újraolvasva vettem észre, hogy a legfontosabb tényezőt – talán mert annyira magától értetődő és természetes a japáni kontextusban – kihagytam! A japánok ugyanis hagyományosan igen gyakran viselnek maszkot, szinte mindenki hordja, s ehhez járvány sem kell!

(tovább…)

Japán az elsők között volt, ahol koronavírus fertőzöttet találtak Kínán kívül. S noha a japán kormány messze nem jeleskedett a járvány megfékezésére külföldön használt eszközök széleskörű bevetésében (pl. a mai napig lakosságarányosan kb. a magyarországival azonos, azaz nagyon kis számú tesztet végeztek), a fertőzöttek száma nem nőtt meg drámai módon (megint csak a lakosok nagy számához viszonyítva kevesebb, mint a fele a magyarországinak), ráadásul április közepe óta látványosan csökken. (Jóval kisebb a halálozási arány is, amely a japán egészségügy színvonalát mutatja elsősorban).

(tovább…)

Lassan egy éve már, hogy az irodánk új emeletre, s így új szobákba költözött, de ezeket, főként időhiány miatt, csak lassan formáljuk a saját – véletlenül épp japános – ízlésünkre. A múlt héten felkerült a falra az általam tervezett falióra is, s ennek kapcsán ismét szóba került köztünk a japán esztétikai felfogás, s mindaz, ami a gazdasági tanácsadói munkámmal párhuzamosan végzett alkotói tevékenységemben a japán életszemléletből, művészetből inspirál.

Forrás: https://www.coolgarden.me

Amikor 13 éves voltam, mérnök édesapám néhány hetes tanulmányi ösztöndíjat kapott a Japán Államtól. Anyai nagybátyám családja is éppen kint élt, a családi élménybeszámolókat csillogó szemekkel hallgattam. Bár még nem tudtam megfogalmazni, mi vonz Japánban, de a lelkem mélyén éreztem, hogy közöm van hozzá. Akkor határoztam el, hogy én ebbe az országba, ezekre a most csak képeken (sőt videókon – hú, mekkora szó volt ez akkor!) látott helyekre el fogok jutni. (tovább…)

A szumó egy sport és a japán kultúra egyik látványos eleme. Meghatározása szerint japán stílusú birkózás, s nemzeti sport. Eredete ősi időkig vezethető vissza, a sintó istenek szórakoztatása volt a cél. Nagyon sok vallási rituálé a mai napig fennmaradt, mint például a ring szimbolikus megtisztítása sóval. A tradíciókat követve csak férfiak lehetnek professzionális szumó versenyzők.

(tovább…)

Közeleg az év vége, ami számunkra, magyar emberek számára elsősorban a karácsonyi ünneplést jelenti. Gondolhatnánk akár azt is, hogy ez egyetemes dolog, de messze sincsen így. Kultúrák, népek, megannyi különböző szokást őriznek, s a hangsúly bizony jelentősen eltérő helyre kerülhet egyes esetekben.

Pár hete történt meg velem, hogy egy magyar üzleti partnerünk számára időpontot kértem megbeszélés céljából japáni partnerünktől. Mikor megkaptam a lehetséges időpontokat válasz e-mailben, bizony jó pár percig törhettem a fejemet. A két felkínált időpont egyike ugyanis dec. 24. délelőttjére esett. (tovább…)

Japánban november 23. nemzeti ünnep, munkaszüneti nap. A nap elnevezése Kinro Kansha no Hi (勤労感謝の日), amelyet úgy fordíthatunk, hogy Hálaadás Napja a Munkáért. Ezt a napot 1948-ban tették nemzeti ünneppé, de november 23. megünneplésének vannak előzményei.

A második világháborúig ezen a napon tartották a Niiname Sai-t (新嘗際), amelyen a Császár elsőként kóstolta meg az új rizstermést, és egyben felajánlotta azt az isteneknek. Azt tartják, hogy ez a hagyomány a 8. századig nyúlik vissza, tehát egyidős a császárság intézményével, és a sintó valláshoz kötődik. Az ősz végi dátum azzal magyarázható, hogy a téli hónapokban különösen fontos, hogy megfelelő mennyiségű gabona – elsősorban rizs - legyen a háztartásokban. Mivel az ünnep erősen kötődött a császárhoz, a második világháború után nyomban eltörölték, mivel a császárt is megfosztották hatalmától. Ugyanakkor egyes pletykák szerint a császári udvarban – a nyilvánosság kizárásával – ma is megtartják ezt a ceremóniát.

De miről szól az új ünnep, a Hálaadás Napja a Munkáért? (tovább…)

Copyright © 2024 All Rights Reserved
apartmentcloud-downloadstarstar-halfenvelopeuserusersstorephone-handsetmap-markerbubblepie-chartearthmagnifiercross