A mai nap egy japán és lengyel partnerrel volt videókonferenciám. A megbeszélés végén szóba került kinek mi a kedvenc étele. Számomra is új édességről beszélt a lengyel fél. Sake kasu cheesecake a kedvenc süteménye. Ez egy nagyon ritka és finom sütemény.

A sajttortát (cheesecake) mindenki ismeri, többünk kedvence. A sake kasu azonban számomra is ismeretlen alapanyag volt. Utána kellett olvasnom, hogy mégis mi lehet.

Sake kasu Forrás: https://food.ltn.com.tw/

(tovább…)

Mindenki szereteti a finom és különleges ételeket. Japánról általában a sushi-ra asszociálunk, azonban steakek terén is kiemelkedő helyen van. A wagyu és a Kobe steak világhírű húsok.

Forrás: https://food.cctv.com

(tovább…)

Közel 7 évet töltöttem Szendaiban, Mijagi prefektúra nagyjából 1 millió lakossal rendelkező „fővárosában”. Az ablakom a várost kettészelő Hirosze folyóra nézett és télen, amikor megkopaszodtak a fák, a túlparton lévő hegy tetején fel-fel csillant a nemzeti kincsnek nyilvánított Ószaki Hacsiman-dzsingú sintoista főszentély épülete. Máig emlékszem mennyire megdöbbentem amikor egy hideg januári napon az ablakból kitekintve fehér ruhát viselő félmeztelen emberek százait láttam komótos léptekkel a szentély irányába haladni.

(tovább…)

Japánban a mezőgazdasági termelésre alkalmas földterület aránya nagyon kicsi a több mint 120 milliós lakossághoz képest. Így a szigetország számos terményből, élelmiszerből behozatalra szorul, s a világ igen jelentős agrárimportőre. Érdekes ennek fényében azt látni, hogy Japánban évek óta jelentős erőfeszítéseket tesznek a japán élelmiszerek, italok exportjának növelésére, amelyben az állami promóció központi szerepet játszik - elsősorban a Mezőgazdasági Minisztérium és a Japán Külkereskedelmi Szervezet (a JETRO) szervezői, finanszírozói tevékenysége révén. Étel- és italkóstolók, előadások, kiállítások, a japán élelmiszerekről és gasztronómiáról szóló, az interneten is megtekinthető videók és egyéb eszközök szolgálják e célt. Az elmúlt évek során a legtöbbször évi 10-20 %-kal nőtt az élelmiszerek exportja, s hogy egy szimbolikus eredményt is említsünk, 2013 novemberében a japán konyha az UNESCO egyik kulturális világöröksége lett. A japán eredetű umami pedig  elnyerte az ötödik alap íz „státuszát” a nemzetközi gasztronómiában is a négy alap íz, az édes, a sós, a keserű és a savanyú mellett.

Az agrárkivitel növelése és a japán konyha külföldi népszerűsítése érdekében tett erőfeszítések már a 2000-es évek elején megjelentek, amelyek a cunami következtében 2011-ben súlyosan megsérült fukushimai atomerőmű okozta sugárszennyezés nyomán kaptak újabb lendületet. A japán vezetés a japán élelmiszerek iránti megingott bizalom helyreállítását tűzte ki célul. De más tényezők is szerepet játszottak. Japánban az elöregedő társadalomszerkezet miatt a hazai élelmiszerfogyasztás csökkenésnek indult, miközben a világ más országaiban, de különösen a földrajzilag és kulturálisan közelebb eső távol-keleti országokban az erősödött a vásárlóerő. Természetesen a japán élelmiszer kivitel növekedésével a teljes export és a japán gazdaság is kaphat egy növekedési impulzust, bár az élelmiszerexport alacsony aránya miatt ezt a hatást nem érdemes túlhangsúlyozni. (tovább…)

Első szakés élményem nem volt túl kellemes. Erősen éreztem rajta az élesztő ízét, melegen tálalták, ami még inkább erősítette a kissé durva erjedt jellegét.

Első élményem óta eltelt kb. 10 év, és szaké-kóstolóra hívtak. Borkóstolón már voltam, de mit lehet a szakén kóstolgatni? Kiderült, hogy a szaké-készítés óriási változáson ment át, valóban sokféle íz-illat tette gazdaggá a választékot. Ennek ellenére csökkent a belföldi fogyasztás, de nem úgy az export. Külföldön, de főleg az USA-ban és Angliában a szaké-fogyasztás megsokszorozódott. Ezzel együtt járt természetesen a japán ételek, kulináris élvezetek egyre nagyobb népszerűsége a világon. Magyarországon bár sok japán étterem van már, azért nem mondhatjuk, hogy szaké-fogyasztásunk különösebben javítaná az exportjukat. Ezen próbáltunk segíteni azzal az ötlettel, hogy különösen a fiatalok körében népszerű koktélozás világába vezessük be a szakét.

Hogyan szerettessük meg a szakét?

A koktélhoz jó alapanyag kell, s szerintem az is fontos, hogy az összhang meglegyen az „alkotóelemek” között. Mit kezd egy koktél-készítő a szakéval? Nem túl erős az aromája, alkoholtartalma is alacsony, hogyan lehet mégis kidomborítani kellemes selymes ízét? (tovább…)

A közelmúltban kerültem újra meghatározó kapcsolatba a szakéval. Az első magyarországi szaké kóstoló és szeminárium szervezésére a cégünket kérték fel. Ennek kapcsán lehetőségem nyílt jobban elmélyülni a szaké történelmében, készítésében és fajtáiban. S nem utolsó sorban lehetőségem nyílt különleges körülmények között megkóstolni.

Mi is a szaké? Japán nemzeti itala, a rizsbor. Egyes dokumentumok 2500 évre datálják a szaké korát. A rizs elterjedésével vált ismertté. Európában a bor, mint misebor jelenik meg a keresztény vallási szertartásokon. Addig Japánban a sintoista és buddhista tanokkal a szaké köthető össze, régen még a kolostorokban is készítettek, azonban a családi főzdék („céhek”) maradtak fenn. (tovább…)

Copyright © 2024 All Rights Reserved
apartmentcloud-downloadstarstar-halfenvelopeuserusersstorephone-handsetmap-markerbubblepie-chartearthmagnifiercross