A közelgő japán anyák napja alkalmából…

“Japán, dögölj meg!” 2016 februárjában ezzel a címmel jelent meg egy blogcikk Japánban. A következő véleményt egy olyan anyuka írta, aki hiába szeretett volna visszamenni dolgozni, nem tudott, mert gyermekét nem vették fel a bölcsődébe. Az Asahi és Sankesi újságoktól kezdve a televízión át számos média foglalkozott már ezzel a témával. A blogot olvasva átérezhetjük, hogy mennyire dühös a cikket író anyuka, továbbá a publikációhoz sok hasonló helyzetben lévő nő is küldött kommentet. Gondoltam, a téma megfelelő lesz a közelgő japán anyák napja alkalmához. Ott ugyanis május 8-án ünneplik idén, nem május elsején. Hajrá, gyermekes anyukák!

—————————————————————————————————————

“Japán, dögölj meg!

Mi van veled Japán?!

A kormány azt üzeni, hogy minden egyes lakos valósítsa meg álmait, mind a 100 millió. De hogy is van ez a valóságban?

Tegnap derült ki, hogy gyermekemet nem vették fel a bölcsődébe.

Most mi a jó eget csináljak?! Így nem tudok visszamenni dolgozni.

Gyereket szültem, nevelem, próbálok dolgozni a cégnél és fizetni az adókat. Akkor miért vagy még mindig elégedetlen, Japán?

S még mersz panaszkodni a csökkenő születésszám miatt? A francba!

Az persze jó, ha szülünk, de úgy senki nem fog gyereket vállalni, ha szükség esetén nem tudjuk bölcsődébe küldeni.

Nem érdekel, ha a politikusaid néha hűtlenek párjukhoz, vagy megvesztegethetőek, ha képesek növelni a bölcsődék számát.

Több milliárd jent költesz feleslegesen az Olimpiára.

Őszintén nem izgat, hogy hogyan néz ki az Olimpiai embléma, inkább építsél bölcsődéket.

Ha arra van pénzed, hogy híres tervezőknek fizess irdatlan összegeket az embléma megtervezéséért, akkor legyen pénzed a bölcsődékre is!”

Forrás: https://twitter.com/hoikuenochita

—————————————————————————————————————

Japánban kétfajta intézmény létezik, ahová iskola előtt járnak a gyerekek. Az egyik a bölcsőde 0-1 éves kortól 6 éves korig, a másik az óvoda 3 éves kortól 6 éves korig.

Ha egy anya újra dolgozni szeretne, akkor gyermekét bölcsődébe kell, hogy adja, mert ott, akár pár hónapos kortól is, reggeltől estig megoldható a felügyelete.

Japánban egyre több anyuka szeretne visszatérni a munka világába. A baj csak az, hogy nincs elég intézmény, ami ennek feltételeit biztosítani tudná.

A bölcsődén belül is 3 fajta intézmény létezik:

Az egyik a Ninka, az államilag elismert, az állam által megszabott feltételeket biztosító és államilag finanszírozott bölcsőde. (A gondozási díj a szülő fizetésétől függően havi 20,000-40,000 japán jen lehet.)

Mivel a gondozási díj olcsóbb a másik két fajtához képest, ezért túljelentkezés van ezekre a helyekre.

A japán kormány 2015 áprilisában kezdte meg új gyereknevelési rendszerét, abból a célból, hogy csökkentse a bölcsődei felvételre váró gyermekek számát.

Manapság egyre több kisgyerekes anyuka szeretne dolgozni, így a várólistás gyerekek száma nem hogy csökkenne, inkább fokozatosan növekszik. Mert sokan az államilag elismert bölcsödébe akarják küldeni a gyereket.

Az alábbi grafikon a bölcsődei felvételre váró gyerekek számának alakulását mutatja 2010 és 2015 között. 2015-ben 23,167 gyerek volt várólistán a bölcsődékre országszerte.

grafikon

(H22:2010 – H27:2015)

Forrás: 内閣府子ども子育て会議資料

A várólistán szereplő gyerek azt jelenti, hogy a szülő beadta a kérelmet a bölcsődébe, a feltételek megvannak (pl. mind a két szülő dolgozik), de valamiért mégsem vették fel.

A Ninkán kívül két más típusú bölcsőde is létezik. Az egyik a Ninsó. Ez a típusú intézmény nem tudja 100%-osan az állam által kiszabott működési feltételeket biztosítani. Általában nagy állomások közelében helyezkednek el, vagy esetenként egy lakásban rendezik be. A havi díja 70,000-től 80,000 japán jenig terjedhet.

A másik bölcsődetípus a Ninkagai. Ez államilag nem elismert, általában magán bölcsőde. Azt szokták mondani erről a bölcsődéről, hogy a gondozók munkaminősége teljesen változó, hol jobb, hol rosszabb. A havi gondozási díjat a bölcsőde szabja meg.

Nikagai

Ninkagai bölcsőde Forrás: www.komei.or.jp

Nikagai2

Ninkagai bölcsőde Forrás: kuzuha.blog.jp

Nyilván érthető, hogy sokan az államilag elismert Ninkát választják, mert a gondozási díja sokkal olcsóbb a másik kettőhöz képest, és az államilag meghatározott feltételeknek is megfelel. ( Pl. Az 1 gyerekre jutó terület 3.3 m2.)

S hogy miért nem lehet még több ilyen bölcsődét létesíteni, ahogy a fenti blogíró is kérdezi?  Emögött a nagy állami költségvetési hiány, az önkormányzatok politikája és az intézmények létrehozásához kapcsolódó helyprobléma állnak.

Állami költségvetési hiány: A dadák átlagos fizetése havonta 207,000 japán jen. Az összes iparhoz képest havonta 100,000 japán jennel kevesebbet visznek haza.

Önkormányzatok: A bölcsődék létrehozásánál projekt kivitelező szerepet töltenek be. Sajnos, elég magas kritériumaik vannak.

Hely: Japánban elég nehéz olyan területet találni, ami a bölcsőde építéséhez megfelelő helyszín lenne. Olyan terület kell, ami nincs messze az állomásoktól, és a szomszédok nem panaszkodnak miatta.

Említenék pár példát ezzel kapcsolatban. Egy magán bölcsőde megnyitását tervezték 2016 áprilisára, viszont a szomszédok élénk tiltakozásba kezdtek, mert úgy gondolták, hogy túl hangos lesz tőle a környék. Így a projekt meghiúsult.

Hasonló eset Kobéban is volt, hol a lakók feljelentették a bölcsődét és követelték, hogy szereljenek fel zajvédőket, valamint hogy fizessenek 100 millió jen kárpótlást. Tokióban szintén volt rá példa 2015 áprilisában, hogy a lakók panaszt nyújtottak be a bölcsőde ellen, mert attól féltek, hogy hangosan fognak kiabálni a gyerekek és a lakók nyugalmas életét felborítják. Az ügy végül azzal zárult, hogy a bölcsőde bejelentette, hogy a nyitást későbbi dátumra halasztják.

Ugyanakkor az Abenomics egyik fő pillére a nők munkába való visszatérésének támogatása. Abe Shinzo japán miniszterelnök szokott ú.n. a “Tündöklő Nőket Támogató Megbeszéléseket” szervezni a Miniszterelnöki Hivatalban.

28woman01

Forrás: http://www.kantei.go.jp/jp/headline/kagayaku_women/index.html#c1

A japán anyák napja alkalmából én is azt szeretném üzenni Abe-sannak, a japán politikusoknak és az önkormányzatok munkatársainak, hogy minden erejükkel segítsék és támogassák a japán édesanyák munkába való visszatérését. A háborgó lakókat pedig kis toleranciára és együttműködésre szeretném kérni, hogy minél előbb közös megoldás szülessen a problémára.

Minden szereplő türelmére és együttműködésére szükség van.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.