A tengeri kígyók és a földrengés

Egy érdekes japán hírt olvastam a napokban. Két szíjhalat is láttak Japánban Toyama partjainál. Ezek az észlelések teljesen lázba hozták a japán médiát. Hiszen ezeket az állatokat tartja a japán legenda a természeti katasztrófák előjeleinek. A japán közösségi médiát elárasztották az ezzel kapcsolatos posztok. Az alábbi képen látszódik, hogy hol észlelték a halakat.

Toyama prefektúra pirossal jelölve Forrás: Wikipédia

A szíjhalak a legnagyobb csontos halak a világon. A mostani példányok 3-4 méteresek voltak. Az egyik tetemét a Toyama-öbölben sodorta partra az óceán, a másikat pedig egy halászhálóból fogták ki (323 cm). Az alábbi fotó kering a japán oldalakon.

A szíjhal Forrás: newsonjapan.com 

Az Instagramon és a Twitteren sokan félelmeiknek adtak hangot, hogy biztosan földrengés fog jönni. Illetve mi történhet a Toyama-öböl mélyében? A japán legenda szerint a halak valami természeti katasztrófa előtt úsznak a felszínre és mutatják meg magukat, így figyelmeztetve a közelgő katasztrófára. Állítólag a 2011-es fukushimai földrengés és cunami előtt is láttak szíjhalat a környéken.

Érdekes látni, ahogy a régi mondák találkoznak a jelen kor technikájával. Anno csak egy-egy rajz vagy festmény, illetve szájhagyomány útján maradtak fenn ezek a történetek. Ezek is elnagyoltak, túlzóak voltak. Manapság pedig már a tények, fotók pillanatok alatt bejárják a világsajtót. Az alábbi kép 1850-ben készült, s meglehetősen valósághű.

Bank szíjhala, 1850 körül Fotó: Hulton Archive/Getty Images

Kíváncsi lettem, hogy mi a szíjhalakat övező legenda és mennyire lehet valóságalapja. Utánaolvasva érdekes dolgokat találtam. A szíjhal a legnagyobb csontos hal. Élőhelyük nagyon mélyen, a tengerszint alatt 900 méterrel található. Hosszuk akár a 15 métert is meghaladja. Ritkán látni őket, mivel nagyon mélyen élnek. Régen ezek a halak indíthatták el a tengeri kígyók történeteit. Például 1839-ben a brit Hans Egede az alábbi módon rajzolta le a tengeri kígyót.

Forrás: Wikipédia

1555-ben Olaus Magnus sokkal harciasabban ábrázolta a teremtményt. Gondolom ezzel próbált hírnevet szerezni. A rajzán már-már a mélybe rántja a szörny a hajót. Az idei fotókat nézve nehezen tudom elhinni, hogy ennek volt bármi valóságalapja.

Forrás: Wikipedia

A Washington Times 1904. április 24-i számában egy egész oldalt szentelt a témának. Összeszedték az összes korábbi tengeri kígyó észlelést, illetve azok rajzait. Ha jobban megnézzük, itt már sokkal inkább hasonlít a szíjhalra. Hosszú test, s a fejrészről induló hosszú nyúlványok nagyon hasonlóak.

Forrás: blogs.loc.gov

A szíjhalak betegség miatt vagy halálukat megérezve szoktak a felszínre úszni. Nagy ritkán a tengeri viharok is felhozzák őket a mélységekből. Az elmúlt években több földrengést kötöttek össze a halak észlelésével.

  • 2013-ban, a Kaliforniai-öbölben történt 6,4-es erősségű földrengés előtt egy héttel két szíjhalat láttak.
  • A Fülöp-szigeteken Surigao városát egy 6,7-es erősségű földrengés rázta meg, pár nappal előtte találtak a parton egy halott szíjhalat.
  • 2017 januárjában 6 szíjhal tetemet mosott partra az óceán a Fülöp-szigeteken. Többen úgy tartják, hogy szörnyű földrengések fognak jönni. (2018 év végén voltak óriási földcsuszamlások és áradások, amikben többen életüket vesztették.)

2013-ban Kaliforniában talált szíjhal Forrás: inhabitat.com

Tudományosan régóta vizsgálják a földrengéseket. Többen megfigyelték, hogy az állatok hetekkel, vagy csak másodpercekkel a tényleges földrengés előtt furán viselkednek. A legkorábbi feljegyzés Krisztus előtt 373-ból származik a mai Görögország területéről. A feljegyzések szerint patkányok, rovarok, bogarak hagyták el a lakhelyüket s indultak biztonságosabb helyre, több nappal a földrengés előtt. Így akár a halak is megérezhetik a közelgő földrengést.

A tudósok a mai napig nincsenek egységes állásponton a szíjhallal kapcsolatban. Például Hiroshi Tajihi, Kobe városának földrengés centrum vezetője nem hiszi, hogy lenne bármilyen tudományos kapcsolat a földrengések és a szíjhalak észlelése között.

Az angliai Ruskin Egyetem biológia tanára, Rachel Grant aktívan kutatja a szíjhalak és a földrengések összefüggését. Az elmúlt 2,5 év összes, több száz szíjhal észlelését megvizsgálta. Az összes észlelés 800 km-es sugarában földrengéseket keresett. Szerinte elméletileg lehetséges az összefüggés. Hiszen a földrengések előtt a kőzetekben megnő a nyomás, ami elektrosztatikus töltéshez vezethet. Az elektrosztatikus töltés pedig elektromossággal feltöltött ionokat enged szabadjára a vízben. Ez a jelenség hidrogén-peroxidot állít elő, ami mérgező. Ez megöli a szíjhalakat vagy felkergeti a vízfelszínre. Rachel Grant ezzel magyarázza a szíjhalak és a földrengések összefüggését.

Önök mit gondolnak?

 

 

Források: Wikipédia, messagetoeagel.com, newsonjapan.com

 

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.