Blog

Amae, a túl édes japán szeretet

Interkulturális tréningjeink során fontos téma az, hogy míg a nyugati emberekre az individualizmus jellemző, addig a japánoknál a legkisebb társadalmi egység nem az egyén, hanem a csoport. Ezért az egyén saját érzései és érdekei háttérbe szorulnak, hiszen minden helyzetben az számít, hogy milyen viselkedést vár el az egyéntől a családja, a munkahelye vagy éppen a hobbiklub, amelynek tagja. El szoktuk mondani, hogy a japánok születésüktől fogva arra vannak bátorítva, hogy ne lógjanak ki a sorból, legyenek együttműködők és szolidárisak azokkal, akik közel állnak hozzájuk vagy akikkel azonos csoportba tartoznak. Így hát a japánok társadalmi kapcsolatait egy életen át ez a kölcsönös kötődés és függőség határozza meg. Amikor ennek okait vizsgáljuk, előjönnek a földműves és a rizstermesztő társadalmak közti különbségek, az egy Dunántúlnyi területen összezsúfolódott 130 millió japán ember sikeres együttélésének titka és az érzelmek nyílt kifejezésének tilalma – különösen, ha negatívakról van szó. Most azt az érzelmet szeretném bemutatni, amely a fenti tények mögött húzódik és egyfajta kenőolajként lehetővé teszi a japán társadalom ilyenfajta működését. tovább olvasom…

A „vízvirág”

Esős évszak van Japánban, de ez számomra mindig egy várakozásokkal és szépségekkel teli időszakot is jelent. Az egyik legnagyobb szépsége az időszaknak, hogy Japánban akármerre indul az ember, gyönyörű hortenziabokrokba botlik.

A hortenzia szó angol megfelelője (hydrangea) egy görög eredetű szó, ami a víz és az edény szavakból tevődik össze. A japán megfelelője ajisai (ejtsd: adzsiszai, 紫陽花), ha a három írásjegyet külön szedjük, akkor a lila-nap-virág jelentéseket találhatjuk meg benne. Egyébként hortenziaként (hortensia) ismerik még több nyugati országban is, ami egy női névre (Hortanse) eredeztető vissza, melyről a 18. században francia biológusok a növényt elnevezték, amikor Mauritiuson jártak.

A görög nevéhez hűen nagyon szereti a vizet, nem csoda, hogy Japánban is az esős évszakban pompázik. A japán neve is árulkodó, mert a lila az egyik leggyakoribb szín a hortenziák között, de azon kívül is sok színárnyalatban megtalálhatjuk, álljon itt néhány saját fotó a kedvencekről:

tovább olvasom…

Őrizd a lángot!

Amikor tavaly ősszel Tokióban jártam, mindenütt felújításokba, építkezésekbe ütköztem. Gőzerővel készültek az Olimpiára. Ha nincs a koronavírus világjárvány, akkor most valószínűleg mindannyian a 2020-as Tokiói Olimpiára készülünk.

Bár Európa több országában már kitört a járvány, a Tokiói Olimpia lángját 2020. március 12.-én még a terveknek megfelelően gyújtották meg Olümpiában. Rendhagyó volt ez a ceremónia, hisz a történelem során először volt nő az első lánghordozó. (A 2016-ban sportlövésben olimpiai bajnok görög Anna Korakaki kaphatta meg először a lángot.) Engem azonban még jobban meglepett, hogy a láng átvételére a japánok is női sportolót küldtek, a maratonfutó Nogucsi Mizukit, aki 2004-ben állt az olimpiai dobogó legtetején.

Az olimpiai láng március 20.-án érkezett Japánba, majd március 26.-án Fukushimából indult volna országjáró körútra, hogy 47 prefektúrát érintve odaérjen a július 24.-ei tokiói megnyitóra. Minden nap 80-90 sportoló vitte volna a lángot, erre azonban 2020-ban már nem kerülhetett sor, mivel a szervezők március 24.-én egy évvel elhalasztották az Olimpiát.

A lángot a reptéren Japán két leghíresebb olimpikonja, a háromszoros olimpiai bajnok birkózónő, Yoshida Saori és a szintén háromszoros olimpiai bajnok dzsúdós, Nomura Tadahiro fogadta Forrás: https://www.pbs.org

tovább olvasom…

A japán könyvek esztétikája 2. rész – az „új könyvek”

Az előző bejegyzésem folytatásaként, amelyben a japán zsebkönyvekről írtam, most az úgynevezett shinsho-kat, azaz az „új könyveket” szeretném bemutatni. Az elnevezés kissé félrevezető, hiszen szó szerinti fordításban a shinsho kifejezés annyit jelent, hogy „új könyv”. Azonban ez inkább egy kategória, és nem feltétlenül csak a könyvre vagy annak tartalmának frissességére utal.

A shinsho-t a könyv mérete alapján lehet beazonosítani. Igazából ezek szintén zsebkönyvek, mint az előző cikkben bemutatott bunkobon-ok, csak egy kicsit eltér az alakjuk. Míg a bunkobon egységesen A6-os méret (148 x 105 mm), a shinsho B40-es (173 x 105 mm). Aki nem nyomdai szakember, az bizonyára nem tudja ezen kategóriák alapján elképzelni a különbséget, ezért inkább mondjuk úgy, hogy a shinsho pár centivel magasabb, és általában vékonyabb, mint egy bunkobon. A különbséget az alábbi összehasonlító fénykép szemlélteti:

1. ábra: A bunkobon és a shinsho. bal oldalt: bunkobon, jobb oldalt: shinsho.

tovább olvasom…

Amikor nyugaton kelt a nap, avagy a Lucky Dragon 5 hajó tragédiája

Sorozatom harmadik, s egyben befejező részében a Lucky Dragon 5 nevű hajó tragédiájának történetét fogom elmesélni kedves Olvasóinknak. A trilógia korábbi részeiben megismerkedhettek a hiroshimai árvákkal és amerikai erkölcsi nevelőszüleikkel, valamint a hiroshimai hajadonok esetével.

Olyan történetekről írok, amik kevésbé ismertek a nyugati világban és nem említik őket a történelemkönyvekben, de Japán viszontagságait és kettős kapcsolatát mesélik el Amerikával az 1940-es és 1950-es években. A mostani blogcikkem, mint a korábbi másik kettő is, a nukleáris támadások és kísérletek következményeivel és veszélyeivel foglalkozik, hogy intésül szolgáljon a jelenlegi és jövőbeli generációknak.

A mai történetünk az 1950-es években játszódik, jóval a II. világháború után, a szovjet-amerikai hidegháború idején. Az amerikaiak és szovjetek azon versenyeztek, ki tud minél hatalmasabb és nagyobb pusztítású fegyvert előállítani, hogy biztosítsák hatalmukat. tovább olvasom…

Shimura Ken és a PTA

Sajnos pár híres ember is áldozatául esett az új koronavírus okozta betegségnek. Természetesen minden haláleset szomorú, de számomra a legmeglepőbb Shimura Ken, a The Drifters nevű rock and roll és komikus zeneegyüttes tagjának halálhíre volt. 2020. március 29-én hunyt el. 70 éves volt.

Az 1970-es években nagy hagyomány volt Japánban, hogy minden szombat este 8-kor sok gyerek, köztük én is, a TV előtt ült, s izgatottan vártuk a『8時だョ!全員集合』nevű TV műsort.

Forrás: https://mainichi.jp/graphs/20200325/hpj/00m/200/001000g/1

tovább olvasom…

A repülés új korszaka

A jelenlegi világjárvány gyökeresen átírja a mindennapjainkat. A szokásos mindennapi dolgokat is többször át kell gondolnunk, mielőtt hozzáfognánk. Az utazás és repülés az egyik ilyen. Egy jó barátom Prágában lakik. Korábban volt, hogy a budapesti sörözésre 2 óra alatt odaért. Mindezt egy kis táskával, minimális szervezéssel. Ezt azóta többször dicsekedve emlegette.

Március óta a légitársaságok korlátozásoknak vannak kitéve. Több ország nem is fogad külföldi utasokat, így járatokat függesztettek fel. A Bloomberg cikke szerint az utasszállító repülök 2/3-a földre van kényszerítve. 16 000 utasszállító gép még nem volt egyszerre a földön, ilyen hosszú ideig.

Panama város reptere március 24-én. A felszállópályán is parkolnak a gépek.
Forrás: bloomberg.com

tovább olvasom…

Gotochi karakterek

A gotochi karakterek olyan kabalafigurák, amelyeket a városi, prefekturális önkormányzatok és egyéb helyi szervezetek arra használnak, hogy népszerűsítsék a lokális kultúrát, termékeket, illetve ösztönözzék az országon belüli turizmust. Legtöbb esetben antropomorf mesealakok plüssfiguráiról van szó, amit “yuru-kyara” néven is hívnak. (A yurui-kyaraktaa, puha-karakter szó rövidítéseként.). Természetesen nem csak plüssfigura formában találkozhatunk velük, számtalan ajándéktárgy létezik illetve helyi termékek csomagolásán is gyakran ábrázolják őket.

Egyes esetekben a nagy népszerűségnek örvendő kereskedelmi figurákat, mint például a Sanrino cég “Hello Kitty”-je, vagy a San-X “Rilakkuma” figurájának helyi sajátosságokkal ábrázolt alakját is gotochi karakternek hívják.

Nagasaki castellát (süteményt) reklámozó Hello Kitty kulcstartó.
(https://matome.naver.jp/odai/2141026901024105201/2141027051726338603)

tovább olvasom…

A koronavírus nem bír a japánokkal!

Japán az elsők között volt, ahol koronavírus fertőzöttet találtak Kínán kívül. S noha a japán kormány messze nem jeleskedett a járvány megfékezésére külföldön használt eszközök széleskörű bevetésében (pl. a mai napig lakosságarányosan kb. a magyarországival azonos, azaz nagyon kis számú tesztet végeztek), a fertőzöttek száma nem nőtt meg drámai módon (megint csak a lakosok nagy számához viszonyítva kevesebb, mint a fele a magyarországinak), ráadásul április közepe óta látványosan csökken. (Jóval kisebb a halálozási arány is, amely a japán egészségügy színvonalát mutatja elsősorban).

tovább olvasom…

Digitális hanko

A japán névjegyeken a mai napig sokszor szerepel fax szám, ami a szigetországot kevésbé ismerőket gyakran meglepi, mivel faxgépeket az élet legtöbb területén már nem nagyon használunk, helyette ott van az email vagy egyéb online megoldás. Japánban a gyors technológiai változások persze ugyanúgy zajlanak mint szerte a világon, de ezzel együtt nem szívesen vagy legalábbis lassan mondanak búcsút régebbi eszközöknek, szokásoknak. A fax túlélése is jelzi, hogy sok dolog még most is papír alapon működik. De a fax legalább távközlési eszköz, sok háztartásban még ott van, és akár még jól is jöhet a koronavírus idején, amikor sokan a hét több napján is home officeból dolgoznak.

Máshogy van ez a hanko (más néven: inkan) esetében. Ez az a kis pecsét, ami mindenkinek van és aláírásként használatos, másnak nem adhatja oda, és mindenkinek saját magának kell ráütnie a papírra.

A fotó forrása: https://www.japantimes.co.jp/news/2020/04/13/business/corporate-business/traditional-japanese-seal-system-hampers-telework/#.Xqg2JmgzY2w

tovább olvasom…