Blog

A japán könyvek esztétikája – 1. rész: A zsebkönyvek

Az elmúlt napokban bizonyára sokan tudták felhasználni otthoni idejüket olvasásra. Előkerült egy-egy félbehagyott könyv, vagy végre sikerült elkezdeni az egyik korábban megvásárolt, vagy ajándékba kapott könyvet.

Az olvasást általában egy funkcionális tevékenységnek tekintjük, amit azért csinálunk, hogy információk birtokába jussunk. Ez részben igaz, de szerintem egy ennél sokrétűbb cselekvésről van szó. Egy sajátos lelkiállapotnak is mondhatnánk, amelyben nem csak a nyomtatott betűk jelentése, hanem a szövegkép, a könyv papírjának a tapintása, a borító keménysége, a könyv szaga, súlya és az olvasó testtartása mind-mind sokat számítanak. Több múlik magán a fizikai, papír könyvön, mint gondolnánk. Ennek szellemében szeretnék ezen írásomban a japán könyvvel, mint különleges nyomdai termékkel foglalkozni. tovább olvasom…

A hiroshimai hajadonok története

Mai blogcikkem Japánt, valamint a japán embereket ért nukleáris támadások és tesztek következményeiről szóló trilógia második része. Ebben a három részes sorozatban olyan történelmi eseteket mesélek el, amik kevésbé ismertek a nyugati világban.

Az első fejezet a hiroshimai árvákkal és amerikai erkölcsi nevelőszüleikkel foglalkozott, amit itt tudnak elolvasni.

A mostani történet pedig az atomtámadásokban megsérült, összeégett fiatal lányok egy csoportjának történetét meséli el, akik a már korábbi cikkben megismert két fantasztikus embernek köszönhetően új esélyt kaptak egy szebb életre. tovább olvasom…

A koronavírus utáni élet

Egy új vírus megjelenése mennyire megváltoztatta a világot és a mi mindennapi életünket is. Számomra az elmúlt 10 nap igazi rémálom volt. A legrosszabb pedig, hogy nem tudom, meddig fog még tartani ez az állapot!

Őszintén szólva, március 13-án este 21:15-ig elég lazán vettem az egészet. Ami Japánban és Ázsiában folyik, iskolabezárás, pánikhangulat és vásárlási láz a WC papírért, valamint maszkért, a minden nap növekvő fertőzöttek száma, nem gondoltam volna, hogy eléri Európát. Hittem, hogy meg lehet fékezni és kordában lehet tartani a vírust. Sajnos, tévedtem. Senki nem tudja leállítani az emberek és a betegség mozgását. Bár sejtettem azt is, hogy ha átterjed Európába, akkor előbb-utóbb itt is hasonló helyzet fog kialakulni.

Forrás: https://art.cube-soft.jp

tovább olvasom…

Távmunka és távoktatás Japánban

Japán messze földön híres a hosszú munkaórákról és a csapatszellemről. Úgy tartják a japán cégek, a munka csak a munkahelyen történhet. Amikor valaki nincs az irodában, azt sokszor nem is tekintik munkának. A hosszú munkanapok után közösen mennek tovább a kollégákkal iszogatni és beszélgetni (飲み会-Nomikai), ahonnan gyakran csak az utolsó vonattal vagy busszal mennek haza. A távmunka, ismertebb nevén a home office nehezen elképzelhető jelenség volt a japán üzleti életben.

Egy tipikus japán nomikai
Forrás: r.gnavi.jo.jp

tovább olvasom…

Vészcsomag földrengés esetére

Pontosan 9 évvel ezelőtt a mai napon, helyi idő szerint délután 2 óra 46 perckor a Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű földrengés rázta meg Japán északi részét, nem messze Szendai városától.

A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés. Mivel Japánban történik a 6-os vagy annál nagyobb erősségű földrengések 20 százaléka és a japán épületek nagy része földrengésbiztosra van tervezve, a földrengés maga nem okozott akkora pusztítást, mint gondolnánk.

A rengést azonban cunami követte, több mint 10 méteres hullámokkal, ami több mint százezer házat mosott el a föld színéről sok esetben a bent tartózkodókkal együtt. A hivatalos adatok szerint a katasztrófa 19,689 áldozatot követelt, további 2,563 embert jelenleg is eltűntként tartanak nyilván. A földrengés következtében megsérült Fukusima Daiicsi atomerőmű balesetéhez köthető elhalálozások száma is meghaladja az 1500 főt, a reaktorok hűtésére használt radioaktív víz tárolása mai napig megoldatlan probléma. tovább olvasom…

Szamuráj kard helyett spatula

Óriási múltja, hagyományai vannak Japánban a kerámia-készítésnek. Számos városnak, vidéknek van a másokétól jól megkülönböztethető, sajátos stílusjegyeket mutató kerámia-hagyománya. A teaszertartás elterjedése, népszerűvé válása a 16. század végétől tovább növelte a kerámia presztízsét. Egy-egy híres-nevezetes csészéért akár hadat is viseltek egymással a főurak.

Egy védett, nemzeti kincsnek minősített teáscsésze a Mitsui Múzeum gyűjteményéből
Forrás: https://art.iroiro.co

tovább olvasom…

A japán csoda krónikása

Japánnal kapcsolatos blogban illendő megemlékezni a közel 10 éve elhunyt Chalmers Johnsonról, a politikatudományok amerikai professzoráról, hiszen nézetei jó ideig jelentősen befolyásolták a japán gazdaságról alkotott képet a világ számos országában.

Chalmers Johnson (1931-2010)
A kép forrása: https://raymondpronk.wordpress.com

tovább olvasom…

Tudósok, diplomaták és műgyűjtők – A Siebold család kalandjai Japánban

A múlt héten üzleti úton jártam Bécsben. A kereskedelmi és befektetési lehetőségek tanulmányozása mellett alkalmam nyílt egy kis kulturális kikapcsolódásra is. Az egykori császári palota, a Hofburg épületében található Weltmuseum-ot kerestem fel, ahol éppen egy a Meiji-korabeli Japánt bemutató tárlat látható, a kiállítási tárgyak pedig Heinrich von Siebold (1852-1908), egykori német, de az Osztrák-Magyar Monarchia szolgálatában álló diplomata és műgyűjtő kollekciójából származnak.

Kard állvány sárkány motívummal, Heinrich von Siebold gyűjteményéből
Forrás: https://www.weltmuseumwien.at, © KHM-Museumsverband

tovább olvasom…

Kapcsolattartás a távoli Japánból a nagyszülőkkel

Gyakran szembesülök azzal a kérdéssel, hogy hogyan tudjuk tartani tízezer kilométer távolságból a kapcsolatot a gyermekem és a nagyszülei között. A kérdés teljesen jogos, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi években már nem okoz különösebb technikai vagy anyagi problémát a heti beszélgetés ilyen távolságból sem, egy ötéves gyermeket nem egyszerű lekötni egy szimpla „mi volt az oviban?” vagy „mit csináltál az elmúlt héten?” típusú kérdésekkel.

Szerencsére kreatív családból származom, így nem kellett sokat várni arra, hogy megtaláljuk a gyermek érdeklődésének megfelelő közös tevékenységet. Ezek közül mutatnék be párat, hátha vannak még rajtunk kívül is olyan családok, akik kénytelenek a nagyszülőktől távol élni, de szeretnének a gyerekek és a nagyszülők között jobb kapcsolatot kiépíteni vagy fenntartani. tovább olvasom…

Mennyire hideg a tél Japánban?

Japán egy észak-déli irányban igen „hosszú”, keskeny ország, így régiótól függően igen különböző éghajlati hatások érvényesülnek. A legészakibb szigeten, Hokkaidón (kb. Magyarországgal egy szélességi fokon helyezkedik el) hűvös, kifejezetten hideg éghajlat, míg az olyan déli szigeteken, mint a Kyushu-sziget inkább a szubtrópusi klíma dominál. Ebből következne, hogy a japán emberek életmódjának, lakhatási körülményeinek Japánon belül is elég eltérőnek kéne lennie, azonban ez nem teljesen igaz. Érdekes paradoxon, hogy – sok más dologhoz hasonlóan – ezen a téren is nagyjából minden azonos módon működik egész Japánban. Jelenlegi cikkemben különösen a japán téli hideggel való megküzdésre fókuszálok.

1. ábra: A különböző éghajlati zónák Japánban. 6 különböző éghajlat figyelhető meg.

tovább olvasom…