Blog

Örökké a hatalom

Május közepén nagy hír volt Japánban, hogy a Nihon Egyetem amerikai futball csapatának egyik játékosa mérkőzés közben minősíthetetlenül viselkedett.

Nem vagyok nagy rajongója ennek a sportnak, mérkőzést is csak egyetlen egyszer láttam élőben. Most is csak azért figyeltem fel a hírre, mert a Nihon Egyetem ellenfele a Kuwansei Gakuin Egyetem csapata volt, ahonnan a diplomámat szereztem.

Sokkoló látvány volt, amikor a Nihon Egyetem egyik játékosa veszélyesen nekifutott hátulról a Kuwansei Gakuin Egyetem játékosának, akinél már régen nem volt labda, és megsebesítette.

tovább olvasom…

A Fugu 河豚

Mi az a fugu?

Fugu, angolul „pufferfish”, magyarul gömbhal. Ez japán legdrágább téli finomsága. Egy egyfogásos fugu étel ára 2000-5000 yen között mozog. A többfogásos menük már 10000-20000 yen között mozognak, általában 8 fogásból állnak.

tovább olvasom…

„Olimpiai” taxit fejlesztett a Toyota a 2020-as játékokra!

A szokásos japán szervezettséggel haladnak a 2020-as tokiói olimpia előkészületei. Esély nincsen olyan kapkodásra, késésre, mint ami már ilyen nagyszabású nemzetközi sportrendezvények előkészületei során szinte menetrendszerűen elő szokott fordulni!

Persze Tokióban is okoz vitákat az olimpia rendezése, a költségvetés várható túllépése. Ezek közül a legfajsúlyosabbként Abe miniszterelnök az új központi olimpiai stadionra szánt 850 millió dollár helyett 2,1 milliárd dollárosra becsült, a neves Zaha Hadid által jegyzett tervet 2015-ben össze is tépte, s az új pályázaton Kuma Kengo japán építész olcsóbb, de még így is másfél milliárd dolláros terve lett a győztes. (Kuma Kengo nevéhez fűződött az a nemzetközi tervpályázaton győztes terv, ami a budapesti Nyugati pályaudvar mögött elképzelt új kormányzati épületkomplexumra készült, de nem valósult meg.)

tovább olvasom…

Japánban füstölni

A 90-es években az egyik első japán cigi, amit kipróbáltam a „mezítlábas” Peace márkájú volt, amelyből egy slukk elég volt, hogy majdnem kiszédüljek a nyitott ablakon, olyan erős volt. Később nem is szívtam belőle pár szálnál többet, inkább ereklyeként tartogattam a – nevezzük így – ’japán Gitanes’-t a többi japán kincsem mellett.

Van az a klasszikus poén, hogy „A dohányzásról nagyon könnyű leszokni, nekem legalább tízszer sikerült!”. Nekem is sokadszorra sikerült (pár hónapja), de hadd „nosztalgiázzak” egy kicsit. Én erre nem emlékezhetek, de Japánban a 70-es, 80-as években állítólag sokkal többen dohányoztak – a férfiak kb. fele (!) Aztán – ahogyan az sok országban történt – elkezdtek leszokni a 40-es, 50-es éveikben járó férfiak és ezzel párhuzamosan egyre több fiatal nő szokott rá. Ami mondjuk nem csoda, hiszen most már jó ideje kifejezetten a tizenéveseket célozzák meg a dohánymultik, hogy rávegyék őket a dohányzásra, amelyről Puzsér Róbert joggal szokta mondani, hogy mindent elvesz, viszont semmit sem ad. tovább olvasom…

Iván és az irezumi története – Bepillantás a japán stílusú tetoválások világába

Százi Ivánnal egy szilveszteri összejövetelen ismerkedtem meg Svájcban. Beszélgetésünk során hamar kiderült, hogy ugyanabba a budapesti általános iskolába jártunk és hogy ő is balkezes. A legfontosabb kapcsolódási pont azonban mégis a Japán iránti érdeklődésünk volt. Miközben felelevenítettük távol-keleti élményeinket, az is kiderült, hogy Iván a japán hagyományos stílusú technikát, az irezumi-t alkalmazó, elismert tetoválóművész.

Fotó: Kosei Publications, forrás: https://www.pinterest.com

tovább olvasom…

A robotvonatok nyomában…

Néhány hete a kedvenc bölcsődei nevelőnk (egy középkorú férfi – mert Japánban természetes, hogy ilyen is van) a férjem kezébe nyomott egy lapot, amit férjem nagy lelkesedéssel hozott haza a gyerekkel együtt. Ez egy öt tokiói vasúttársaság által kiadott robotvonat-gyűjtő játék (akit érdekel: F liner Robot Train 5) felhívása volt. Íme:

tovább olvasom…

Körforgás

Lassan egy éve már, hogy az irodánk új emeletre, s így új szobákba költözött, de ezeket, főként időhiány miatt, csak lassan formáljuk a saját – véletlenül épp japános – ízlésünkre. A múlt héten felkerült a falra az általam tervezett falióra is, s ennek kapcsán ismét szóba került köztünk a japán esztétikai felfogás, s mindaz, ami a gazdasági tanácsadói munkámmal párhuzamosan végzett alkotói tevékenységemben a japán életszemléletből, művészetből inspirál.

Forrás: https://www.coolgarden.me

Amikor 13 éves voltam, mérnök édesapám néhány hetes tanulmányi ösztöndíjat kapott a Japán Államtól. Anyai nagybátyám családja is éppen kint élt, a családi élménybeszámolókat csillogó szemekkel hallgattam. Bár még nem tudtam megfogalmazni, mi vonz Japánban, de a lelkem mélyén éreztem, hogy közöm van hozzá. Akkor határoztam el, hogy én ebbe az országba, ezekre a most csak képeken (sőt videókon – hú, mekkora szó volt ez akkor!) látott helyekre el fogok jutni. tovább olvasom…

Japán vagy Nihon, avagy honnan ered a szigetország mai neve?

Sok ötletem volt a heti blogcikkre, de a 4 napos ünnep alatt kaptam egy érdekes kérdést, ami végül eldöntötte a mostani témát.

Sokat írunk Japánról, a szokásairól, de szinte sosem kérdezzük meg, hogy miért is hívjuk Japánt Japánnak?

A helyiek Nihon-nak vagy Nippon-nak (日本) hívják csodás országukat, magukat pedig Nihonjin-nek (日本人). Akkor viszont jogos a kérdés, hogy a Nihon-ból hogy is jött a Japán elnevezés?

(A probléma gondolom ismerős nekünk magyaroknak is: nálunk Magyarország, de a világ más tájain Hungary / Ungarn / Hongrie stb.)

Nos, kezdjük is a legelején! tovább olvasom…

Cucu és a kiscicák

Van egy kóbor cicánk, akit tavaly augusztus óta etettünk. A neve Cukor, mi viszont Cucu-nak hívjuk.

Úgy 10 napja reggel egyedül voltam itthon, kora reggel permeteztem, végig 10 literes permetező tartállyal. Elfáradtam.

Egyszer csak éreztem, hogy valaki néz rám. Látom, hogy a konyhaablaknál ül Cucu, a szájában fekete színű valami mozog. Azt hittem, hogy döglött madarat hozott nekem, de rájöttem, hogy nem az. Akkor egérke? De az egér nem szokott fekete lenni. Közel mentem hozzá, és rájöttem, hogy kiscica van a szájában. tovább olvasom…

Szumó

A szumó egy sport és a japán kultúra egyik látványos eleme. Meghatározása szerint japán stílusú birkózás, s nemzeti sport. Eredete ősi időkig vezethető vissza, a sintó istenek szórakoztatása volt a cél. Nagyon sok vallási rituálé a mai napig fennmaradt, mint például a ring szimbolikus megtisztítása sóval. A tradíciókat követve csak férfiak lehetnek professzionális szumó versenyzők.

tovább olvasom…