A közel 7 hektáros Rieterpark közepén álló Wesendonck-villa már a 19. században fontos szerepet játszott a svájci kulturális életben. A német selyemkereskedő Otto Wesendonck és felesége, az író-költő Mathilde Wesendonck zürichi otthona művészek és értelmiségiek találkozóhelye volt. (Mathilde Wesendonck-ot Richard Wagner múzsájának is tartják és a komponista által megzenésített versei, a Wesendonck-dalok, máig őrzik nevét.) A második világháborút követően került a villa Zürich város tulajdonába és 1952 óta Museum Rietberg néven Ázsia, Afrika, Amerika és Óceánia művészetét mutatja be az érdeklődőknek.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/Museum-Rietberg-1-e1542187778573.jpg)
A Museum Rietberg állandó gyűjteményét Eduard von der Heydt-nak (1882-1964), egy német-svájci bankárnak és műgyűjtő mecénásnak köszönhetjük, aki kincseit Zürichnek adományozta. Egyedülálló kollekcióval rendelkezett többek közt japán, kínai, indiai, kameruni és kongói műalkotásokból - de persze Cézanne, van Gogh és Picasso képeit is gyűjtötte. Von der Heydt személyének megítélése náci múltja miatt máig elég vegyes. Mindenesetre egy 2010-es vizsgálat tisztázta őt azon vádak alól, miszerint 1933 és 1945 között kétes úton jutott volna hozzá számos, addig zsidó családok tulajdonát képező műtárgyhoz.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/1-eduard-von-der-heyd_um-19.jpg)
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/1-eduard-von-der-heydt_schn.jpg)
Von der Heydt alapelvét “ars una”-nak nevezte, miszerint csak egy művészet létezik és ő maga döntötte el, hogy mi minősül annak. Ezt pedig mindenhol, minden kontinensen és minden országban megtalálta. Azokat az alkotásokat kedvelte, amelyek egyszerre voltak lenyűgözőek és nyugalmat sugárzóak, mert bennük látta a szépséget és a kreatív erőt. A Museum Rietberg által megrendezett, Rosetsu - Fantasztikus képi világ Japánból c. kiállítás bizonyára elnyerte volna von der Heydt tetszését.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/Museum-Rietberg-3mega-e1542194221981-1024x603-1.jpg)
Az idén ősszel, két hónapon keresztül látogatható kiállítás elsőként mutatta be az európai közönségnek egy kevésbé ismert és egyáltalán nem a mainstream Edo-kori japán festők közé tartozó Nagasawa Rosetsu (1754-1799) alkotásait. A több mint 60 műből álló tárlat nagy része Fontos Kulturális Tulajdon (azaz különleges jelentőséggel bír a japán emberek számára) és korábban sosem mutatták be őket Japánon kívül. A szervezők a hatás kedvéért még a Japán legnagyobb szigetének (Honshu) legdélibb pontján fekvő Kushimoto város Muryoji nevű zen templomát is rekonstruálták a kiállítótérben, mert Nagasawa Rosetsu 1786-ban ennek falaira festett a legenda szerint egyetlen éjszaka alatt egy hatalmas tigrist és egy sárkányt.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/sarkany-1024x575-1.jpeg)
Az ősi, kínai kozmológiában a tigris és a sárkány a teknősbékával és a főnixszel együtt a négy égtáj őrzője volt és bajelhárító erőt is tulajdonítottak nekik. Miután az első században elterjedt a buddhizmus Kínában, a tigris és a sárkány a buddhista törvények védelmezőivé léptek elő. Gyakran ábrázolják őket Buddhák és Bodhiszattvák (megvilágosodottak) őreiként. Az emberiség és a természet életerejének szimbólumai is. - Nagasawa Rosetsu tigrisének különlegessége, ahogy 6 tolóajtópanelen hatalmasodva szinte belép a helyiségbe és pontosan a tatamin ülők szemébe néz, mert szeme pont egy magasságban van az övékével. Ehhez képest a sárkány – másik 6 panelen – a fejük felett lebeg. A képek dinamizmusa, elhelyezkedése eltér a hagyományostól. A tigris ábrázolása azért sem hétköznapi, mert Nagasawa Rosetsu sosem látott élőben tigrist (csak import szőrméket) és ezért modelljei a házi macskák voltak!
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/tigris-es-pap-1024x682-1.jpeg)
Nagasawa Rosetsu egy alacsony rangú szamuráj család leszármazottja. 1781 körül került Kiotóba és lett az akkor már elismert művész, a nyugati naturalizmust a keleti dekoratív dizájnnal elegyítő, festőiskola-alapító Maruyama Okyo tanítványa. Ez, mint ahogy a korabeli autoritatív iskolákban megszokott volt, azzal járt, hogy gondosan, a legapróbb részletekig követnie kellett ecsetével a mestere stílusát. A kiállítás első szekciójában szereplő képek cuki kiskutyái, a kínai és a japán mondavilágbeli figurái (Seiobo, Krizantém Fiú) ezt az időszakát elevenítették meg.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/cuki-kutyak-1024x606-1.jpeg)
Változást egy wakayamai utazás és a zennel való mélyebb találkozás hozott számára. Távol a várostól, a vidéki zen templomokban dolgozva felszabadította magát a konvenciók és a merev képi világ alól. Ecsetkezelése lazább lett, sok esetben pár vonással keltett életre embereket, állatokat, növényeket. Volt, hogy részegen alkotott vagy hogy egyenesen az ujjai hegyével festett és a képein megjelent a humor is.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/legendary-figure.jpg)
Egyik személyes kedvencem a Shoki a démonölő és a varangy című alkotás. A legenda szerint Shoki elűzi a gonoszt, a betegségeket és uralkodik a démonokon. Gyakran ábrázolják az 5 áldást (egészség, hosszú élet, erény, gazdagság, méltóságteljes halál) jelképező denevérekkel vagy egy tigrissel vagy démonokkal. Így hát elég abszurd, ahogy ezen a fali tekercs páron Shoki egy óriási békára emeli a kardját.
![](https://sudy.co.hu/wp-content/uploads/2022/05/7-Shoki-the-Demon-Queller.jpg)
Nagasawa Rosetsu pecsétjén a “hal” írásjegy szerepel. Ezt magyarázza a következő történet: A feltörekvő tanítvány úton mesteréhez egy úszó jégtáblába akadt halat vett észre és nagyon megsajnálta. Amikor este hazafelé tartott látta, hogy a hal szabadon úszott, mert a jégtábla elolvadt. Ugyanígy ragadt bele Nagasawa Rosetsu szigorú tanulmányai során mestere stílusa követésébe. Majd ahogy a hal kiszabadult, úgy jutott el saját művészi szabadságához.
Források:
https://www.nzz.ch/zuerich/zuercher_kultur/es-geht-um-den-umgang-mit-der-geschichte-1.18123547
http://www.rietberg.ch/media/1165630/rosetsu_handout_en_fuer_webseite.pdf
http://www.rietberg.ch/en-gb/exhibitions/past-exhibitions/rosetsu.aspx
Képek forrásai:
http://www.rietberg.ch
https://www.nzz.ch/feuilleton/diesen-japanischen-maler-verstehen-wir-auf-anhieb-ld.1417919
http://asianartnewspaper.com/rosetsu/7-shoki-the-demon-queller/#main
Borítókép: Nagasawa Rosetsu «Majom a sziklán», Részlet egy keretezett panelről, Tinta és színek, aranyozott felületen, 1792-1794 körül (Magángyűjtemény, Japán)