Múlt héten volt szerencsém részt venni azon a fantasztikus előadáson, amely a Japán Alapítványnak köszönhetően került megrendezésre Budapesten. A főszervező Japán Alapítvány munkáját a Magyarországi Japán Nagykövetség támogatta és a József Attila Színház működött közre a megvalósításában és biztosította a helyszínt. E különleges táncelőadás az idén 150. évfordulóját ünneplő japán-magyar diplomáciai kapcsolatok alkalmából rendezett rendezvénysorozat egyik része volt.
Mielőtt még magáról a bemutatóról írnék, nézzük meg, mit is jelent a kagura tánc, honnan ered és milyen stílusai léteznek manapság.
A kagura (神楽) szó szerinti fordítása „Istenek szórakozása”. Egy ősi népi előadóművészet, melyet a noh-színház és a kabuki alapjának tartanak.
Az egyik leghíresebb japán legenda szerint a Napistennőt, Amaterasu-t, aki a bátyjával folytatott viszály miatt visszavonult egy barlangba, s ezzel sötétségbe borítva a világot, semmivel se tudták kicsalogatni. Ekkor Ame-no-Uzume, a hajnal és mulatozás istennője vad táncba kezdett, amibe a többi istent is bevonta. A kíváncsi Napistennő kinézett a lárma hallatán, s ekkor a többiek kirángatták a barlangból, s lezárták annak bejáratát, visszahozva újra a fényt a Földre.
Ezt az istenek által táncolt szenvedélyes táncot tartják az első kagura-nak a hiedelem szerint.
A kagura egyfajta szent táncként kezdte, melyet a császári udvarban mutattak be, s a szentély legszentebb papnőinek (miko-k, akiket Ame-no-Uzume istennő leszármazottjainak tartottak) volt a feladata, hogy bemutassák és összekössék az embereket az istenekkel a mozgáson keresztül.
By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more
Idővel azonban ezek a mikagura (御 神 楽) táncok, melyeket szigorúan csak a császári udvar és szentélyek területein adtak elő, inspirálták a köznép körében elterjedt, úgynevezett satokagura (里 神 楽) táncokat, amely a mikagura-ból származó népi táncok sokféleségét tartalmazta. Nagy népszerűségnek örvendett és az ország egész területén gyakorolták. Ezeket különböző népi hagyományokhoz igazították, és számos különböző formája alakult ki. Idetartozik a miko kagura, a shishi kagura és az Ise-stílusú és az Izumo-stílusú kagura táncok, csak hogy pár példát említsünk.
Csak egy rövid leírás a legismertebb kagura táncok fajtáiról, amik a Kanto régióra jellemzőek.
- Miko kagura - Miko-k tánca, amelyekben a miko összekapcsolódik a kamikkal/istenekkel, s közvetíti az általuk sugallott igéket, táncokat és énekeket. Ezeket a táncokat gyakran rituális kellékekkel végzik, mint például harangok, bambusz vesszők, sakaki ágak.
- Izumo-ryū kagura - Az Izumo szentélyében előadott táncfajta számos célt szolgált, mint például rituális tisztítás, a kedvező napok megünneplése, valamint különböző népmesék eljátszása. Eredetileg Chūgoku régióban volt nagyon népszerű, Izumo közelében, de később az egész országban elterjedt, és az évszázadok során továbbfejlődött. Manapság már kevésbé formális vallási szertartás, sokkal inkább népi, szórakoztató előadás.
- Ise-ryū kagura - A kagura tánc egyik fajtája, amit Yudate (forró víz) rituáléval együtt végeznek az Ise szentély külső szentélyeiben. A miko-k vagy más csoportvezetők a Hanamatsuri fesztiválhoz (április 8.) kapcsolódóan adják elő a táncot, melyben bizonyos tárgyakat forró vízbe merítenek egy tisztítási rituálé részeként. A kagura más formáihoz hasonlóan ez is inkább köznépi hagyománnyá vált.
- Shishi kagura - Az oroszlántánc egyik formája, amelyben a táncosok egy csoportja shishi oroszlánnak öltözve járja körbe a várost. Az oroszlán maszk és jelmez a hiedelem szerint megidézi az állati istenséget, mely jószerencsét hoz az embereknek.
- Daikagura - A rituális táncot az Atsuta és Ise szentélyekből származó vándorszerzetesek adták elő falvakban és városokban, hogy segítsenek a helyieknek a gonosz szellemek elűzésében. Ezekben a rituálékban az akrobatikus harcjelenetek és az oroszlántáncok fontos szerepet játszottak.
Nos, miután kicsit beleástuk magunkat a kagura történetébe, térjünk most vissza a múlt heti előadáshoz.
Az előadók Japán Tohoku régiójából jöttek, ahol a 2011. március 11-ei nagy földrengés súlyos károkat okozott, s nagy hatással volt a terület kagura táncaira is. A Kuromori Kagura Társulat pont azokon a helyeken tartotta az előadásait, amelyeket leginkább sújtott a katasztrófa. Csodával határos módon a társulat minden tagja életben maradt és eszközeik egy része is megmenekült. Az est másik társulata, a Kanmacsi Hóin Kagura a szárazföld belsőbb részén működött, így ők szerencsésen megúszták a cunami pusztítását, s igyekeztek minden erejükkel segíteni a többi, nagy károkat szenvedett hóin kagura csoportokat.
Ily módon a kagura is nagyban hozzájárult a terület talpra állásához, mert nem csupán enyhítette az elhunyt áldozatokat gyászoló hozzátartozók fájdalmát, hanem végig támogatta és bátorította az embereket, hogy mihamarabb újrakezdjék az életüket.
Az est folyamán csodálatos táncokat láthattunk, melyekben többek között bemutatták, hogyan mutat utat Szaruhiko isten az embereknek; a látványos csatát Jamato Takeru herceg és a kardját ellopó démonasszony közt; hogyan fohászkodott Szensú és Banzei, a két fivér, a békéért fenyőágakkal; a vörös maszkot viselő hegyi isten látványos előadását a bőségért és termékenységért; Ebiszu istenség mókás halászos színjátékát, melybe a közönség köreiben ülő kisgyerekeket is bevonták; zárásul pedig Gongen-sama (egy oroszlánfejre emlékeztető istenség, a shishi kagura egyik fajtája) fogcsattogtatását, mellyel elűzi a rossz szellemeket.
Számomra fantasztikus élmény volt, s remélem a kagura táncokban feltűnő kamik elhozzák minden résztvevőnek az ígért békét, gazdagságot és jószerencsét!
Források:
Saját élmények
https://ja.wikipedia.org/wiki/%E7%A5%9E%E6%A5%BD
https://en.wikipedia.org/wiki/Kagura
Fotók:
1,3,6,7: A Japán Alapítvány Facebook oldaláról
2,4 : https://en.wikipedia.org/wiki/Kagura
5: https://japan-magazine.jnto.go.jp/en/1709_kagura.html
