Leckék a művészetről egy svájci bankártól és egy különc japán festőtől

A közel 7 hektáros Rieterpark közepén álló Wesendonck-villa már a 19. században fontos szerepet játszott a svájci kulturális életben. A német selyemkereskedő Otto Wesendonck és felesége, az író-költő Mathilde Wesendonck zürichi otthona művészek és értelmiségiek találkozóhelye volt. (Mathilde Wesendonck-ot Richard Wagner múzsájának is tartják és a komponista által megzenésített versei, a Wesendonck-dalok, máig őrzik nevét.) A második világháborút követően került a villa Zürich város tulajdonába és 1952 óta Museum Rietberg néven Ázsia, Afrika, Amerika és Óceánia művészetét mutatja be az érdeklődőknek.

A Wesendonck-villa ad otthont a Museum Rietberg-nek

A Museum Rietberg állandó gyűjteményét Eduard von der Heydt-nak (1882-1964), egy német-svájci bankárnak és műgyűjtő mecénásnak köszönhetjük, aki kincseit Zürichnek adományozta. Egyedülálló kollekcióval rendelkezett többek közt japán, kínai, indiai, kameruni és kongói műalkotásokból – de persze Cézanne, van Gogh és Picasso képeit is gyűjtötte. Von der Heydt személyének megítélése náci múltja miatt máig elég vegyes. Mindenesetre egy 2010-es vizsgálat tisztázta őt azon vádak alól, miszerint 1933 és 1945 között kétes úton jutott volna hozzá számos, addig zsidó családok tulajdonát képező műtárgyhoz.

Eduard von der Heydt a Von der Heydt Bank AG trezorjában Berlinben

Eduard von der Heydt Buddhaként a Monte Verità hegyén Svájcban

Von der Heydt alapelvét “ars una”-nak nevezte, miszerint csak egy művészet létezik és ő maga döntötte el, hogy mi minősül annak. Ezt pedig mindenhol, minden kontinensen és minden országban megtalálta. Azokat az alkotásokat kedvelte, amelyek egyszerre voltak lenyűgözőek és nyugalmat sugárzóak, mert bennük látta a szépséget és a kreatív erőt. A Museum Rietberg által megrendezett, Rosetsu – Fantasztikus képi világ Japánból c. kiállítás bizonyára elnyerte volna von der Heydt tetszését.

A kiállításra tartva (Saját fotó)

Az idén ősszel, két hónapon keresztül látogatható kiállítás elsőként mutatta be az európai közönségnek egy kevésbé ismert és egyáltalán nem a mainstream Edo-kori japán festők közé tartozó Nagasawa Rosetsu (1754-1799) alkotásait. A több mint 60 műből álló tárlat nagy része Fontos Kulturális Tulajdon (azaz különleges jelentőséggel bír a japán emberek számára) és korábban sosem mutatták be őket Japánon kívül. A szervezők a hatás kedvéért még a Japán legnagyobb szigetének (Honshu) legdélibb pontján fekvő Kushimoto város Muryoji nevű zen templomát is rekonstruálták a kiállítótérben, mert Nagasawa Rosetsu 1786-ban ennek falaira festett a legenda szerint egyetlen éjszaka alatt egy hatalmas tigrist és egy sárkányt.

Nagasawa Rosetsu: «Sárkány», tintával papírra, 1786 (Muryoji, Kushimoto, Japán)

Az ősi, kínai kozmológiában a tigris és a sárkány a teknősbékával és a főnixszel együtt a négy égtáj őrzője volt és bajelhárító erőt is tulajdonítottak nekik. Miután az első században elterjedt a buddhizmus Kínában, a tigris és a sárkány a buddhista törvények védelmezőivé léptek elő. Gyakran ábrázolják őket Buddhák és Bodhiszattvák (megvilágosodottak) őreiként. Az emberiség és a természet életerejének szimbólumai is. – Nagasawa Rosetsu tigrisének különlegessége, ahogy 6 tolóajtópanelen hatalmasodva szinte belép a helyiségbe és pontosan a tatamin ülők szemébe néz, mert szeme pont egy magasságban van az övékével. Ehhez képest a sárkány – másik 6 panelen – a fejük felett lebeg. A képek dinamizmusa, elhelyezkedése eltér a hagyományostól. A tigris ábrázolása azért sem hétköznapi, mert Nagasawa Rosetsu sosem látott élőben tigrist (csak import szőrméket) és ezért modelljei a házi macskák voltak!

A Muryoji templom apátja a Museum Rietberg kiállításán (EPA / Walter Bieri)

Nagasawa Rosetsu egy alacsony rangú szamuráj család leszármazottja. 1781 körül került Kiotóba és lett az akkor már elismert művész, a nyugati naturalizmust a keleti dekoratív dizájnnal elegyítő, festőiskola-alapító Maruyama Okyo tanítványa. Ez, mint ahogy a korabeli autoritatív iskolákban megszokott volt, azzal járt, hogy gondosan, a legapróbb részletekig követnie kellett ecsetével a mestere stílusát. A kiállítás első szekciójában szereplő képek cuki kiskutyái, a kínai és a japán mondavilágbeli figurái (Seiobo, Krizantém Fiú) ezt az időszakát elevenítették meg.

Nagasawa Rosetsu «Kínai gyerekek játék közben», tolóajtó részlet, tintával és színekkel papírra, 1785 körül (Magángyűjtemény, Japán)

Változást egy wakayamai utazás és a zennel való mélyebb találkozás hozott számára. Távol a várostól, a vidéki zen templomokban dolgozva felszabadította magát a konvenciók és a merev képi világ alól. Ecsetkezelése lazább lett, sok esetben pár vonással keltett életre embereket, állatokat, növényeket. Volt, hogy részegen alkotott vagy hogy egyenesen az ujjai hegyével festett és a képein megjelent a humor is.

Nagasawa Rosetsu «Legendás alak» (Forrás: Pinterest)

Egyik személyes kedvencem a Shoki a démonölő és a varangy című alkotás. A legenda szerint Shoki elűzi a gonoszt, a betegségeket és uralkodik a démonokon. Gyakran ábrázolják az 5 áldást (egészség, hosszú élet, erény, gazdagság, méltóságteljes halál) jelképező denevérekkel vagy egy tigrissel vagy démonokkal. Így hát elég abszurd, ahogy ezen a fali tekercs páron Shoki egy óriási békára emeli a kardját.

Nagasawa Rosetsu «Shoki a démonölő és a varangy», fali tekercs pár, tintával papírra, 1787 (Magángyűjtemény, Japán)

Nagasawa Rosetsu pecsétjén a “hal” írásjegy szerepel. Ezt magyarázza a következő történet: A feltörekvő tanítvány úton mesteréhez egy úszó jégtáblába akadt halat vett észre és nagyon megsajnálta. Amikor este hazafelé tartott látta, hogy a hal szabadon úszott, mert a jégtábla elolvadt. Ugyanígy ragadt bele Nagasawa Rosetsu szigorú tanulmányai során mestere stílusa követésébe. Majd ahogy a hal kiszabadult, úgy jutott el saját művészi szabadságához.

 

Források:

https://www.nzz.ch/zuerich/zuercher_kultur/es-geht-um-den-umgang-mit-der-geschichte-1.18123547
http://www.rietberg.ch/media/1165630/rosetsu_handout_en_fuer_webseite.pdf
http://www.rietberg.ch/en-gb/exhibitions/past-exhibitions/rosetsu.aspx

 

Képek forrásai:

http://www.rietberg.ch
https://www.nzz.ch/feuilleton/diesen-japanischen-maler-verstehen-wir-auf-anhieb-ld.1417919
http://asianartnewspaper.com/rosetsu/7-shoki-the-demon-queller/#main

Borítókép: Nagasawa Rosetsu «Majom a sziklán», Részlet egy keretezett panelről, Tinta és színek, aranyozott felületen, 1792-1794 körül (Magángyűjtemény, Japán)

 

 

 

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.