A hírekből tájékozódva és személyes tapasztalatok alapján is érezhető, hogy Japánban egyre több ember dolgozik idős korában. A 2018-ig tartó hatéves időszakban a dolgozók száma 4,5 millióval csökkent, ugyanakkor az idősek körében 2 millióval nőtt. Az idős dolgozók aránya ma már eléri a 12%-ot a teljes munkaerőn belül, összesen 8 millió emberről van szó. A 65-69 éves korosztály kb. fele dolgozik. Japánban hiába 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár (amely 2025-ig emelkedik 65 évre), a jellemző az, hogy 60 évesen nyugdíjazzák a legtöbb embert.

Japánban nyugdíjazáskor egy egyszeri nagyobb összeget kap léphez a dolgozó. Ennek nagysága azonban eléggé változó, a nyugdíj pedig egyáltalán nem mondható magasnak. Havi szinten a nyugdíjazást követően a legtöbb esetben jelentősen csökken a jövedelme a japánoknak. A magas várható élettartam és a jövővel kapcsolatos óvatosság, és életminőségük fenntartása érdekében sokan jobbnak látják, ha továbbra is munkát vállalnak. (tovább…)

Japán évtizedeken keresztül küzdött a munkanélküliséggel. Bár a statisztikában kimutatott munkanélküliségi ráta – nemzetközi összehasonlításban – nem volt magas, szakértők rámutattak a magas szintű szolidaritás miatt is rejtett munkanélküliségre (rokonok, barátok kisvállalkozásai, farmjai alkalmaztak nem feltétlenül szükséges munkákra munkanélkülieket, akik így nem regisztrálták magukat), vagy a nemzetközitől eltérő statisztikai számbavételi módszerekre, s jelentősnek (10%-hoz közelítőnek) becsülték a munkanélküliséget.

Ez már régen a múlté! S a helyzet egyre kritikusabb.

Jelenleg minden japán álláskeresőre 1,45 üresedés jut. „Izakaják” (amolyan „elegáns kocsmák”) tucatjai zártak be, a gyorscsomagküldő („takkjúbin”) cégek telepein százával állnak a kisteherautók, a busz- és taxitársaságok lasszóval fogják a sofőröket, s helyenként a diákmunka órabérei már elérték az 1400 jen/óra, azaz a 3200 forint/óra szintet. S akkor még az IT munkahelyekről nem beszéltünk! (tovább…)