Japán iránt nagyon sokféle ember rajong, de talán az egyik közös pont a japán termékek és szolgáltatások minősége iránti csodálat.
A japánok önmagukkal és másokkal támasztott magas minőségi elvárásai szerintem elsősorban azzal magyarázhatóak, hogy a fogyasztók nagyon biztonságos termékekre és szolgáltatásokra vágynak. Ez teljesen érthető egy olyan országban, ahol a legkülönbözőbb természeti katasztrófák miatt a lehetséges veszélyek, kockázatok jó előre való kiküszöbölése, de legalábbis csökkentése az elsődleges. Szigetország lévén Japánban eleve magasabbak a termelés költségei. A japán gyártók a magasabb árakat azzal próbálják kompenzálni, hogy megbízható termékeket, szolgáltatásokat nyújtanak.
A japánok alapvetően tökéletességre törekszenek. Sokszor költséget sem kímélve kutatnak, fejlesztenek, ellenőriznek, javítanak. Így a japán fogyasztók megszokták, hogy megbízhatóan működő termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak. Eleve magas igényekkel lépnek fel a vásárolt termékekkel kapcsolatban. Az európai felfogás szerint az olcsóbb termékek esetében kompromisszumokat lehet kötni a terméknek és csomagolásának minőségével kapcsolatban. Japánban ez nem jellemző.
Bizonyos ágazatokban, például a fogyasztói elektronikai cikkek esetében, a gyorsan iparosodó országok piacokat tudtak elvenni a japán vállalatoktól, hiszen alacsonyabb árakon tudták kínálni áruikat, mert erre volt igény. Érdekes módon az utóbbi 1-2 évben a legjelentősebb ilyen ország Kína tehetősebb fogyasztói árasztják el bevásárlóturizmusukkal Japánt, mivel meg tudják fizetni a Made in Japan termékeket, amelyeket magasabb minőségűnek értékelnek, mint a kínai termékeket. Így nem csoda, hogy a Japán Rizs- és Rizstermék Export Promóciós Szervezet is a minőséget állította középpontba a japán rizs és a rizsalapú termékek külföldi népszerűsítésekor:
A legnagyobb kihívást a minőség terén sokszor az jelenti, amikor a külföldi cég egy már a japán piacon jelen lévő termékkel kíván versenyezni. Japán nemcsak földrajzilag és szokásaiban esik távol Európától, hanem szigetországként sokszor a távol-keleti elvárásokhoz képest is meghökkentően különböző a felfogásuk, a standardjuk viszonylag hétköznapi termékekkel kapcsolatban is. Kétségtelen, hogy terméket fejleszteni, s egyben a minőségét is javítani költséges lehet, ami az ár oldaláról esélytelenné teheti az üzletet.
Számos európai gyártó számára okoz meglepetést, hogy a legmagasabb igények sokszor nem is a termékkel magával, hanem a csomagolásával kapcsolatban jelennek meg. Ennek egyik oka teljesen prózai. Hiába fekszik nagyrészt a mérsékelt égövben Japán, az év jelentős részében nagyon párás az idő. Ilyenkor derül ki, hogy ami egy kontinentális mérsékelt övi országban biztonságos zárásnak tűnik, az Japánban nem üti meg azt a szintet, hogy forgalomba lehessen hozni.
De a japán kereskedők nem esnek kétségbe akkor sem, ha nem tökéletes árut kapnak. Ilyenkor részletes kérésekkel, sőt akár konkrét javaslatokkal lépnek fel a gyártó felé a minőség javítása érdekében. Az európai gondolkodásmód szerint minél szigorúbbak a kérések, annál ellenségesebb a vevő. Igazából ez a vevő elkötelezettségét jelzi a hosszú távú üzleti kapcsolat megteremtésére, fenntartására.
Kétségtelen, hogy a japán piac védelmének jól jönnek a magas elvárások a szigetországban, hiszen ezekre hivatkozva az importot ellenőrző hatóságok „kapun kívül” tudnak tartani számos versenyző terméket. Ugyanakkor a magas elvárások nyomán a külföldi gyártók több olyan javító intézkedést kényszerülnek bevezetni, ami más országok piacain is emeli a termék minőségét, megbízhatóságát.
A kép forrása:
Japán Mezőgazdasági Minisztérium
http://www.maff.go.jp/e/japan_food/topics/150427.html
