A japán karácsonyi torta és a házasságközvetítés

Koizumi Junichiro, a későbbi miniszterelnök 36 éves volt, amikor a 21 éves egyetemi hallgatót, Miyamoto Kayoko-t feleségül vette, 1978-ban.  A házasság az ún. “omiai” (お見合い) szokása szerint jött létre, amiben a pletykák szerint maga Fukuda, az akkori miniszterelnök is jelentős szerepet vállalt. Fukuda bizonyára tiltakozna, ha “nakodo”-ként (仲人), azaz házasságközvetítőként, ne adj Isten: kerítőként emlékezne rá az utókor, már csak azért is, mert a frigyből három gyermek és négy év múlva válás lett.

Az “omiai”-t szokás a japán társadalmi élet sajátosságának tekinteni, pedig nem csak Japánban jellemző. Európában a dinasztiák, szövetségek megerősítésének eszköze volt az érdekházasság, s a parasztság körében sem volt ritka a szülők által kiszemelt ifjak összeboronálása. Mégis, Japánnal kapcsolatban sokszor emlegetik, mint a mai napig fennmaradt hagyományt, s joggal.

A házasság intézménye egy viszonylag új jelenség Japánban. Egészen a Meiji korig (19. sz. második felétől) csak a lakosság mintegy 6%-át kitevő szamurájok körében volt formálisnak mondható házasságkötés. Elterjedt volt, hogy egy férfi több asszonyt is tartott. A keresztény Európa által erkölcstelennek ítélt szokást Meiji császár a modernizáció, az európai kultúra felé fordulás jeleként törvényben szabályozta, ettől kezdve a shinto vallás szerinti házasságkötés ceremóniája a nyugati szem számára már civilizáltabbnak tűnt.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A házasságközvetítésre felkért személy bárki lehet, akár távolabbi családtag is, de voltak, vannak professzionális “nakodo”-k. Szerepük az, hogy a házasulandókat társadalmi rangjuk, családi pozícióik, adott esetben tanulmányaik alapján összeismertessék. Ez persze alapos adatgyűjtéssel jár, amit akár mondhatnánk “piackutatásnak” is, hiszen hiteles információkkal kell segíteni a párválasztást: az anyagi javakról, a fiatalok egészségi állapotáról, de még a szomszédoktól szerzett hírekig, pletykákig is, minden részletre kiterjedően. Sőt, a kínai asztrológia bevetése sem maradhat ki. A tisztes munkáért tisztes fizetség is jár, vagy értékes ajándék.

Egészen az 50-es évekig a legtöbb házasság, mintegy 70%, így jött létre. Ettől kezdve azonban egyre csökkent az arányuk. 1973-ban már csak 37%, a 80-as évekre az összes házasság mintegy negyede köttetett “nakodo” közreműködésével. A Japán Népesség- és Társadalombiztosítási Kutató Intézet 2005-ös felmérése szerint pedig csupán 6,2%. volt. Mostanában viszont újra egyre többen vesznek igénybe segítséget a párkeresésben.

Mi lehet ennek az oka, hiszen azt gondolhatnánk, hogy a társadalmi érintkezés formáinak lazulásával ma már sokkal könnyebb az ismerkedés. Ez részben Japánra is igaz. Viszont a mindennapos hosszú, munkával töltött idő, a napi minimum 2 órás munkába járás mellett marad-e szabad idejük? Le tudják-e győzni a japánokra oly jellemző szégyenlős, visszafogott viselkedést? A csoportos döntésekre szocializált ember mer-e kezdeményezni, választani? Úgy tűnik, mikor közeledik az a bizonyos 30. születésnap…

A házasságközvetítők szolgáltatását manapság mind a lányukat, fiukat a magánytól féltő szülők, mind a házasulandók is igénybe veszik. Arról nem találtam statisztikát, hogy az “összeboronált” házastársak mennyire elégedettek sorsukkal, de nyilván van rá nem kevés eset, hogy a szakember objektív látásmódja, emberismerete alapján jó döntés születik. És persze, van az ellenkezőjére is példa. Talán ennek legismertebb esete a japán trónörökös, az akkor 32 éves Naruhito herceg 1993-ban kötött házasságának története. A világon legrégebb óta uralkodó dinasztia a japán császári család. Mint oly sok mindennek Japánban, a házasságkötésnek is megvannak a szigorú szabályai, különösen ha a trónörökösről van szó. Például, a jelölt három generációra visszamenőleg csak japán felmenőkkel rendelkezhet, alacsonyabb legyen, mint a herceg (aki kb. 160 cm), beszéljen legalább egy idegen nyelvet. Emellett a szüzesség, gyermeknemző képesség, kellő egészségi állapot is elvárás. Állítólag mintegy 70 jelöltet tanulmányozott az udvari házasságközvetítő stáb, azaz “szakmai zsűri”. A kiszemelt menyasszonyjelölt a négy nyelvet beszélő, Harvardon és Oxfordban tanult Owada Masako volt (29), aki diplomata apjának nyomdokait követve karrierre vágyott, s melyhez adottságai is megvoltak. Tudta, a zárt, merev udvari élet aranykalitka lesz számára, végül, néhány visszautasítás után, nagy nyomásra, kénytelen volt igent mondani. Azóta alig látni mosolyát.

Naruhito
Naruhito herceg és Masako hercegnő shinto esküvői fényképe

A professzionális “nakodo” tevékenységre cégek szakosodtak, mellettük a Japánban oly népszerű szerencsejósok, sőt privát nyomozók is foglalkoznak ezzel a jövedelmező iparággal. 2006-ban a Gazdasági és Külkereskedelmi Minisztérium (MITI) statisztikája szerint 120-140 milliárd forint volt a forgalmuk. Bizonyára további jelentős fellendülést hozhat számukra egy készülőben lévő döntés, ami lehetővé tenné a hirdetést a házassági tanácsadó irodák részére. Mindenesetre a japán népesség csökkenésének megállítása nagy feladat, s mivel a házasságon kívül született gyermekek száma itt igen elenyésző, a házasságkötéshez vezető út megkönnyítése lehet egy eszköz.

A TV képernyőjéről eddig a magánjellegű információk védelme érdekében kitiltott reklámozási lehetőség megnyitása óriási üzletet hozhat a számukra, még több esélyt a házasulandóknak.

Nem hagyhatjuk ki az internet által nyújtott végtelen lehetőségeket is, a párkereső oldalakat. A házasságközvetítő ügynökségek többnyire nemzetközi hálózatban működnek, a Nemzetközi Házasság-közvetítést Szabályozó Egyezménnyel összhangban. Az Experian piackutató cég adatai szerint a 10 legnagyobb partnerközvetítő oldalt 12 millióan látogatták meg 2013-ban, 29%-kal többen, mint egy évvel azelőtt.

Mail-order bride! Csomagküldő szolgálat – rendeljen feleséget katalógusunkból!  Ugye, milyen furcsán hangzik? Pedig létezik ez a szolgáltatás, nem csak Japánban, hanem más országok, így egyes kelet-európai országok is aktív részesei a piacnak. Különösen a japán farmerek között népszerű. A helybéli nők inkább továbbtanulnak, vagy  mennek a városokba dolgozni, semhogy a falvakban a földművelésnél maradjanak. Ezért szorulnak rá a japán férfiak, hogy – különösen a szegényebb ázsiai országokból – “importáljanak” feleséget. A japán házasságok 2,5-3%-a vegyes házasság, ennek jelentős része a farmerek boldogulását vagyis boldogságát (?) szolgálja. Az utóbbi években ugrásszerű feleség-kereslet növekedés tapasztalható ezen a téren.

mailorderbride

És mi köze van a házasságnak a karácsonyi tortához? Azt 25-én kell elfogyasztani, akkor a legfrissebb, legízletesebb. Így van ez a lányokkal is. Aki már elmúlt 25 – tartják a japánok – olyan, mint egy karácsonyi torta ünnepek után. Úgyhogy “nakodo” kerestetik!

torta

 

A képek illusztrációk a következő forrásokból:
http://factsanddetails.com
http://www.professorshouse.com
http://en.wikipedia.org
http://www.japantrends.com
 
 
Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.