A japán nyelvtanulás buktatói

A nyelvtanulás sosem könnyű, sokan feladják, és kevesen maradnak, akik eljutnak a tökéletes elsajátítás szintjére, különösen igaz ez a japán nyelv esetében. Egyetemen japán szakot végeztem, majd később foglalkoztam japán nyelv tanításával is, így van némi rálátásom a japánul tanulókra. Ebben az írásomban azt szeretném bemutatni, hogy melyek lehetnek a főbb akadályai annak, hogy valaki elsajátítsa ezt a különleges nyelvet.

Számos rangsort találhatunk az interneten arról, hogy melyek a világ legnehezebben megtanulható nyelvei. Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy egy nagyon összetett nyelvet beszélünk, amit nagyon nehéz megtanulni még az anyanyelvűeknek is. Valójában azonban sok listán a japán nyelv (és a kínai is) megelőzi a magyart.

De mi is ilyen nehéz a japán nyelvben? Először is az, hogy 4 különféle írásrendszert használ: a hiraganát, katakanát (japán szótagírás), a kanjit (kínai írásjegy) és a romajit (ez a latin betű), és ezeknek mind megvan a sajátos alkalmazási szabálya. Kanjiból, azaz kínai karakterből kevesebb van használatban, mint a kínai nyelvben, de így is szükséges vagy 2500-3000 írásjegy megtanulása az üzleti/tudományos szintű írás-olvasáshoz.

A japán nyelvtanulás buktatói

1. ábra: A leggyakrabban használt karakterek.

A másik nehézség pedig a nyelvtanban rejlik, amely habár közel nem olyan bonyolult, mint a magyar, merőben más megközelítést kíván, mint egy indoeurópai nyelv. Egyszerűen mások az összetevők, amiből a nyelv építkezik. A harmadik pedig a rettentően összetett udvariassági nyelv, a keigo. Mindehhez még hozzátehetjük, hogy a japánban „belépő szint” igen magas, ahhoz hogy valaki alap szinten tudjon beszélni / írni / olvasni, sokkal több felkészülés, tanulás kell, mint mondjuk egy angol esetén. Ha egy hasonlattal élünk, a japán nyelv esetében, egyből egy meredek sziklafalat kell megmászni, majd csak utána lesz lankás a terep, míg egy európai nyelv inkább egy lankás, de hasonlóképpen magas hegyhez hasonlítható. A japán nyelv nem kecsegtet azzal, hogy kevés tanulás után is érezhetünk sikerélményt.

A japán nyelvtanulás buktatói

2. ábra: A japán nyelv kezdeti szakasza olyan, mint a sziklamászás.

Tapasztalatom az, hogy aki a japán nyelv tanulására adja a fejét, általában alapból is igen okos, intelligens ember. Ezért az első lépéseken szinte mindig sikerül túljutni. A gond akkor lép fel, amikor szembekerülnek azzal, hogy mennyi mindent meg kell még tanulni ahhoz, hogy a való életben használhassák a nyelvet. Ehhez már kitartás, szorgalom kell, nem elég csak okosnak lenni. A szorgalomhoz pedig elengedhetetlen a hosszútávú motiváció. Beszéljünk is a motivációról, amely gyakran kulcskérdés a japán nyelv (de más nyelv) tanulásánál is.

Miért tanulunk egy nyelvet?

Erre számos indítékunk lehet: 1. Szeretjük a kultúrát 2. Valami személyes kötődésünk van az adott országhoz 3. valamilyen hasznot várunk tőle 4. muszájból (mert például külföldön élünk). Szerintem ezek közül a motivációk közül egyik sem működik hosszú távon önmagában. Azok tudnak sikeresek lenni a japán nyelv tanulásában, akikben ötvöződik legalább kettő a fentiek közül.

Gyakori, hogy valaki szereti a japán kultúrát, annak valamilyen megnyilvánulását, és ezért elkezd ezen a nyelven tanulni. Ilyen emberekből hamar kihal a lelkesedés, ha rájönnek, hogy tulajdonképpen a kultúrával nyelvtudás nélkül is tudnak foglalkozni, és amúgy is túl sok időt vesz el a nyelvtanulás. (Már túl sok pusztán egy „hobbinak”.) Ezek az emberek idővel egyre inkább hátrébb sorolják a nyelvtanulást, és inkább foglalkoznak „hasznos” dolgokkal.

Az emberek gyakori motivációja és valahol hitvallása is a hasznosság. Azaz az, amikor valamit nem pusztán önmagáért végzünk, hanem mert valamit szeretnénk elérni általa. Sokan nem azért járnak konditerembe, mert szeretik a mozgást magát, hanem azért hogy egészségesek legyenek, tetszenek az másoknak, saját maguknak stb. Mint, ahogy sokan a munkára is csak úgy tekintenek, hogy pénzszerzési lehetőség. A nyelvtanulásnál is fontos motiváció lehet a plusz egyetemi pont, a magasabb fizetés. Vajon ezek alkalmazhatók a japán nyelvre is?

Egyetemi plusz pontok: Magyarországon van államilag elismert japán nyelvvizsga, amely pluszpontot jelent az egyetemi felvételin, illetve érettségizni is lehet japán nyelvből. Azonban mindezeket a pontokat sokkal könnyebb elérni angol vagy német nyelven, kevesebb időbefektetéssel. Csak ezért miért tanuljon valaki japánul?

Magasabb fizetés: Magyarországon számos japán vagy japán kötődésű cég tevékenykedik, közel 200. Sok cégnél örülnek, ha az alkalmazottak beszélnek valamilyen akár minimális szinten is japánul, egy interjún plusz pontot jelent egy-két japán kifejezés elsütése. Ennek ellenére a japán nyelv specialisták felvevőpiaca viszonylag kicsi. Ki lehet fogni néha jó állásokat japán nyelvtudással, de ezek nagyon magas szintű nyelvtudást feltételeznek, és ráadásul többségük valamilyen mellékes szaktudást is igényel. Ha a nyelvtanulásba fektetett időt nézzük, valószínűleg csak hosszú távon térül meg az időbefektetésünk a munka világában.

Megfelelő nyelvtudás birtokában természetesen lehet Japánban is dolgozni. Természetesen angolul is lehet dolgozni Japánban, de ilyen lehetőség kevés van, és amúgy is a japánok 90%-a semennyire nem beszél semmilyen idegen nyelven, így annak aki Japánban akar dolgozni, ajánlott megtanulni a nyelvet. Japánban a havi átlagfizetés kb. 350.000 yen (bónusz nélkül), amely átszámolva lényegesen magasabb, mint a magyar. Egyetemről kikerült diákok azonban általában 150.000 – 200.000 yen körül tudnak keresni havonta, szaktudástól függetlenül. A legtöbb japán cégnél a jutalmazás inkább a szenioritás alapján semmint a szaktudás szerint működik. Megéri-e egy magyar fiatalnak Japánban dolgozni ? Ha csak a pénzügyi részét nézzük, valószínűleg nem. Nyugat-Európában a japán fix kezdőfizetésnél többet is meg lehet keresni megfelelő szaktudással, a repülőjegy pedig nagyon olcsó, kevés a kulturális különbség, és a nyelvtanulásba se törik bele az ember foga.

A japán nyelvtanulás buktatói

3. ábra: Éves átlagfizetés Japánban. Az átlagfizetés az életkor növekedésével szignifikánsan növekszik (kivéve a nők esetében – az 50-es korosztályban a férfiak 2x annyit (!) keresnek) *Egység: 10.000 ezer yen / 2021

A fentieket összefoglalva sajnos arra a következtetésre kell jutnom, hogy a japán nyelv nem igazán „hasznos” az anyagiak szempontjából. Akkor miért is tanuljon valaki egyáltalán japánul?

Mire jó a japán nyelv?

1. Egy az európaitól teljesen eltérő kultúrát tapasztalhatunk meg általa.
2. Például egy Japánban dolgozás / tanulás során lehetőséget kapunk arra, hogy felfedezzük Japánt, megtapasztaljuk az év minden helyi szokásának szépségét, amire egy utazás során nincs lehetőség, és amúgyis sokkal több pénzbe kerülne. (például a Hanami időszakban a repülőjegyek a többszörösükbe kerülnek)
3. Olyan tudásra tehetünk szert, amely különleges, a legtöbb ember nem rendelkezik vele, így olyan feladatkört tölthetünk be, amely egyedi értéket ad másoknak, ezzel kivívva mások megbecsülését.
4. Sok japán ismerőssel gazdagodhatunk.
5. Saját jellemünk, intelligenciánk fejlesztése.

A japán nyelvtanulás buktatói

4. ábra: A négy évszak Japánban. Ha nem élünk ott, nehéz mindet megtapasztalni.

Én, aki rengeteg órát töltöttem a japán nyelv tanulásával, azt mondom, hogy a japán tanulás életviteli / pénzügyi szempontból nem „hasznos”, igazából ha a japánra fordított időt például programozás tanulással töltöttem volna, lehet kényelmesebben élnék, gyakrabban járnék nyaralni, étterembe, jobb autóm, komfortosabb lakásom lenne stb. Azonban az a tapasztalat és tudás, amelyet a nyelvtanulásnak köszönhetek – 3 évet voltam Japánban – felülírja mindezt. Olyan szemléletváltásban volt részem Japánban, amely itthon biztos nem következett volna be, megismertem, hogy teljesen máshogy is lehet viszonyulni a világhoz (és most nem a szokásos zen / Buddha stb. dolgokra gondolok), jó és rossz értelemben is. A nyelvnek köszönhetően kulturális szempontból is sokkal több mindenhez tudok hozzáférni: japánul nézek filmeket, olvasok regényeket. És az igazat megvallva, még mindig élvezem a nyelv használatát, folyamatos csiszolgatását.

Egy szó, mint száz, azt javaslom, hogy aki japánul akar megtanulni, lépjen túl az általános „hasznosság” kategóriáján, és koncentráljon arra, hogy ő maga mennyivel lesz több a tanulás által, próbálja meg élvezni azt, amit tanul.

 

Képek forrása:

  1. Ábra: https://japaneseclass.jp/trends/about/%E5%B8%B8%E7%94%A8%E6%BC%A2%E5%AD%97%E4%B8%80%E8%A6%A7
  2. Ábra: https://www.redbull.com/int-en/transition-from-indoor-to-outdoor-climbing
  3. Ábra: https://career-picks.com/average-salary/nensyu-nenrei/
  4. Ábra: https://nipponnokoto.com/seasons/

 

 

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.