A nyelvtanulás sosem könnyű, sokan feladják, és kevesen maradnak, akik eljutnak a tökéletes elsajátítás szintjére, különösen igaz ez a japán nyelv esetében. Egyetemen japán szakot végeztem, majd később foglalkoztam japán nyelv tanításával is, így van némi rálátásom a japánul tanulókra. Ebben az írásomban azt szeretném bemutatni, hogy melyek lehetnek a főbb akadályai annak, hogy valaki elsajátítsa ezt a különleges nyelvet.
Számos rangsort találhatunk az interneten arról, hogy melyek a világ legnehezebben megtanulható nyelvei. Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy egy nagyon összetett nyelvet beszélünk, amit nagyon nehéz megtanulni még az anyanyelvűeknek is. Valójában azonban sok listán a japán nyelv (és a kínai is) megelőzi a magyart.
De mi is ilyen nehéz a japán nyelvben? Először is az, hogy 4 különféle írásrendszert használ: a hiraganát, katakanát (japán szótagírás), a kanjit (kínai írásjegy) és a romajit (ez a latin betű), és ezeknek mind megvan a sajátos alkalmazási szabálya. Kanjiból, azaz kínai karakterből kevesebb van használatban, mint a kínai nyelvben, de így is szükséges vagy 2500-3000 írásjegy megtanulása az üzleti/tudományos szintű írás-olvasáshoz.
A másik nehézség pedig a nyelvtanban rejlik, amely habár közel nem olyan bonyolult, mint a magyar, merőben más megközelítést kíván, mint egy indoeurópai nyelv. Egyszerűen mások az összetevők, amiből a nyelv építkezik. A harmadik pedig a rettentően összetett udvariassági nyelv, a keigo. Mindehhez még hozzátehetjük, hogy a japánban „belépő szint” igen magas, ahhoz hogy valaki alap szinten tudjon beszélni / írni / olvasni, sokkal több felkészülés, tanulás kell, mint mondjuk egy angol esetén. Ha egy hasonlattal élünk, a japán nyelv esetében, egyből egy meredek sziklafalat kell megmászni, majd csak utána lesz lankás a terep, míg egy európai nyelv inkább egy lankás, de hasonlóképpen magas hegyhez hasonlítható. A japán nyelv nem kecsegtet azzal, hogy kevés tanulás után is érezhetünk sikerélményt.
Tapasztalatom az, hogy aki a japán nyelv tanulására adja a fejét, általában alapból is igen okos, intelligens ember. Ezért az első lépéseken szinte mindig sikerül túljutni. A gond akkor lép fel, amikor szembekerülnek azzal, hogy mennyi mindent meg kell még tanulni ahhoz, hogy a való életben használhassák a nyelvet. Ehhez már kitartás, szorgalom kell, nem elég csak okosnak lenni. A szorgalomhoz pedig elengedhetetlen a hosszútávú motiváció. Beszéljünk is a motivációról, amely gyakran kulcskérdés a japán nyelv (de más nyelv) tanulásánál is.
Miért tanulunk egy nyelvet?
Erre számos indítékunk lehet: 1. Szeretjük a kultúrát 2. Valami személyes kötődésünk van az adott országhoz 3. valamilyen hasznot várunk tőle 4. muszájból (mert például külföldön élünk). Szerintem ezek közül a motivációk közül egyik sem működik hosszú távon önmagában. Azok tudnak sikeresek lenni a japán nyelv tanulásában, akikben ötvöződik legalább kettő a fentiek közül.
Gyakori, hogy valaki szereti a japán kultúrát, annak valamilyen megnyilvánulását, és ezért elkezd ezen a nyelven tanulni. Ilyen emberekből hamar kihal a lelkesedés, ha rájönnek, hogy tulajdonképpen a kultúrával nyelvtudás nélkül is tudnak foglalkozni, és amúgy is túl sok időt vesz el a nyelvtanulás. (Már túl sok pusztán egy „hobbinak”.) Ezek az emberek idővel egyre inkább hátrébb sorolják a nyelvtanulást, és inkább foglalkoznak „hasznos” dolgokkal.
Az emberek gyakori motivációja és valahol hitvallása is a hasznosság. Azaz az, amikor valamit nem pusztán önmagáért végzünk, hanem mert valamit szeretnénk elérni általa. Sokan nem azért járnak konditerembe, mert szeretik a mozgást magát, hanem azért hogy egészségesek legyenek, tetszenek az másoknak, saját maguknak stb. Mint, ahogy sokan a munkára is csak úgy tekintenek, hogy pénzszerzési lehetőség. A nyelvtanulásnál is fontos motiváció lehet a plusz egyetemi pont, a magasabb fizetés. Vajon ezek alkalmazhatók a japán nyelvre is?
Egyetemi plusz pontok: Magyarországon van államilag elismert japán nyelvvizsga, amely pluszpontot jelent az egyetemi felvételin, illetve érettségizni is lehet japán nyelvből. Azonban mindezeket a pontokat sokkal könnyebb elérni angol vagy német nyelven, kevesebb időbefektetéssel. Csak ezért miért tanuljon valaki japánul?
Magasabb fizetés: Magyarországon számos japán vagy japán kötődésű cég tevékenykedik, közel 200. Sok cégnél örülnek, ha az alkalmazottak beszélnek valamilyen akár minimális szinten is japánul, egy interjún plusz pontot jelent egy-két japán kifejezés elsütése. Ennek ellenére a japán nyelv specialisták felvevőpiaca viszonylag kicsi. Ki lehet fogni néha jó állásokat japán nyelvtudással, de ezek nagyon magas szintű nyelvtudást feltételeznek, és ráadásul többségük valamilyen mellékes szaktudást is igényel. Ha a nyelvtanulásba fektetett időt nézzük, valószínűleg csak hosszú távon térül meg az időbefektetésünk a munka világában.
Megfelelő nyelvtudás birtokában természetesen lehet Japánban is dolgozni. Természetesen angolul is lehet dolgozni Japánban, de ilyen lehetőség kevés van, és amúgy is a japánok 90%-a semennyire nem beszél semmilyen idegen nyelven, így annak aki Japánban akar dolgozni, ajánlott megtanulni a nyelvet. Japánban a havi átlagfizetés kb. 350.000 yen (bónusz nélkül), amely átszámolva lényegesen magasabb, mint a magyar. Egyetemről kikerült diákok azonban általában 150.000 – 200.000 yen körül tudnak keresni havonta, szaktudástól függetlenül. A legtöbb japán cégnél a jutalmazás inkább a szenioritás alapján semmint a szaktudás szerint működik. Megéri-e egy magyar fiatalnak Japánban dolgozni ? Ha csak a pénzügyi részét nézzük, valószínűleg nem. Nyugat-Európában a japán fix kezdőfizetésnél többet is meg lehet keresni megfelelő szaktudással, a repülőjegy pedig nagyon olcsó, kevés a kulturális különbség, és a nyelvtanulásba se törik bele az ember foga.
A fentieket összefoglalva sajnos arra a következtetésre kell jutnom, hogy a japán nyelv nem igazán „hasznos” az anyagiak szempontjából. Akkor miért is tanuljon valaki egyáltalán japánul?
Mire jó a japán nyelv?
1. Egy az európaitól teljesen eltérő kultúrát tapasztalhatunk meg általa.
2. Például egy Japánban dolgozás / tanulás során lehetőséget kapunk arra, hogy felfedezzük Japánt, megtapasztaljuk az év minden helyi szokásának szépségét, amire egy utazás során nincs lehetőség, és amúgyis sokkal több pénzbe kerülne. (például a Hanami időszakban a repülőjegyek a többszörösükbe kerülnek)
3. Olyan tudásra tehetünk szert, amely különleges, a legtöbb ember nem rendelkezik vele, így olyan feladatkört tölthetünk be, amely egyedi értéket ad másoknak, ezzel kivívva mások megbecsülését.
4. Sok japán ismerőssel gazdagodhatunk.
5. Saját jellemünk, intelligenciánk fejlesztése.
Én, aki rengeteg órát töltöttem a japán nyelv tanulásával, azt mondom, hogy a japán tanulás életviteli / pénzügyi szempontból nem „hasznos”, igazából ha a japánra fordított időt például programozás tanulással töltöttem volna, lehet kényelmesebben élnék, gyakrabban járnék nyaralni, étterembe, jobb autóm, komfortosabb lakásom lenne stb. Azonban az a tapasztalat és tudás, amelyet a nyelvtanulásnak köszönhetek – 3 évet voltam Japánban – felülírja mindezt. Olyan szemléletváltásban volt részem Japánban, amely itthon biztos nem következett volna be, megismertem, hogy teljesen máshogy is lehet viszonyulni a világhoz (és most nem a szokásos zen / Buddha stb. dolgokra gondolok), jó és rossz értelemben is. A nyelvnek köszönhetően kulturális szempontból is sokkal több mindenhez tudok hozzáférni: japánul nézek filmeket, olvasok regényeket. És az igazat megvallva, még mindig élvezem a nyelv használatát, folyamatos csiszolgatását.
Egy szó, mint száz, azt javaslom, hogy aki japánul akar megtanulni, lépjen túl az általános „hasznosság” kategóriáján, és koncentráljon arra, hogy ő maga mennyivel lesz több a tanulás által, próbálja meg élvezni azt, amit tanul.
Képek forrása:
- Ábra: https://japaneseclass.jp/trends/about/%E5%B8%B8%E7%94%A8%E6%BC%A2%E5%AD%97%E4%B8%80%E8%A6%A7
- Ábra: https://www.redbull.com/int-en/transition-from-indoor-to-outdoor-climbing
- Ábra: https://career-picks.com/average-salary/nensyu-nenrei/
- Ábra: https://nipponnokoto.com/seasons/