Nem titkolom, hogy 1976-ban jártam először Japánban, és akkor, húszas éveiben járó nőnek az alkohol fogyasztása egyáltalán nem volt társadalmilag elítélendő cselekedet – itthon. Ám Japánban, a hölgyek társaságában, az ottani szokásokhoz alkalmazkodva, elutasítottam a kínálást. Ma már nem kellene így tennem.
Az eltelt 40 év eredménye: a legnagyobb japán sommelier iskola évente több mint 4000 hallgatójának 70 %-a nő. A változás óriási, persze ez csaknem fél évszázad, és a változások felgyorsultak nem csak ezen a téren.
A gasztronómia világszerte fontos mércéje a nyitottságnak: fontos lett megismerni más kultúrákat, kipróbálni új ízeket. Miközben a japán konyhaművészet kitüntetett helyet foglal el az ínyencségre vágyók listáján, a japánok egyre befogadóbbak lettek más országok ételei iránt. Így folyt egyre több bor is a poharakba. Kezdetben orvosok, művészek, üzletemberek, dizájnerek, a pénzügyi szektorban dolgozók mutattak leginkább érdeklődést a „bortudomány” iránt, s képezték is magukat sommelier-iskolákban. Manapság már a 30-40 évesek körében divattá vált a tanfolyamokon való részvétel. Előtérbe került a minőség. S mivel manapság a vacsora nem csak ételsorokból áll, hanem fontos szempontok alapján választjuk hozzá a borokat, nem véletlen, hogy a nők ilyen téren is képezni akarják magukat.
Több sommelier képző intézmény is verseng a jól fizető hallgatókért. Az egyik, 2011-ben alapított sommelier-iskola alapítója is egy hölgy, Yumi Tanabe, aki vallja, a bor fogyasztása része egészséges életmódunknak, s a nők különösen odafigyelnek a helyes táplálkozásra. A nemzetközi elismeréseket is szerzett elnök asszony fontos szerepet játszik abban, hogy a minőségi borfogyasztás a nők körében elterjedt.
Magyar borok évtizedek óta jelen vannak a japán piacon, de szinte észrevehetetlenek maradtak. Ebben szerepet játszott, hogy többnyire nem igazán minőségi borokat válogattak. Sajnos a magyar bor sokszor emlegetett “világhírének” nem sok nyomát látni Japánban.
Tokió frekventált részében van egy magyar étterem, melynek hölgy tulajdonosa, Takae Azuma többször járt Magyarországon, végiglátogatta az összes bor-termelő vidékünket, szakértővé képezte magát. Kifinomult ízlésének köszönhetően éttermében kiváló borokat kínál vendégeinek. Sajnos kevés még az ilyen minőségi borokból álló kínálat Japánban.
Az évtized első felében csaknem 30 %-kal emelkedett Japánban a borfogyasztás, és továbbra is növekvő tendenciát mutat. A fogyasztók kétharmada külföldi borokat választ. Reméljük, ebben egyre nagyobb része lesz a magyar boroknak. Ezen a téren jó úton haladunk (bár egy kicsit lassan).
Japán legnagyobb borversenye a „Sakura Nemzetközi Bor Verseny”. Ennek különlegessége, hogy kizárólag nőkből álló borbíróság dönt a helyezésekről. A 2016-os eredménylistát nézve igazán nincs mit szégyenkeznünk. Több mint 3500 bort neveztek, közöttük 7 magyar bor kapott érmet, köztük olyan is, amely közreműködésünkkel jutott el a japán piacra.
Nekünk sikerült az egyik legjelentősebb sommelier-képző tananyagába felvetetni (s így a kóstolók tárgyává tenni) két magyar bort is: egy furmintot és egy aszút, valamint az egyik legnagyobb katalógus-cég is kínálatába vett néhány minőségi magyar bort. Reméljük, hogy ezek is elősegítik a magyar bor ismertebbé tételét, presztízsének emelését a szigetországban.
