Blog

NATTO – csúnya, büdös, DE finom!!!

Végre találtunk egy boltot Budapesten – most nyílt -, ami hosszú távú natto-forrásnak bizonyul!!! Eddig sehol nem tudtunk nattot venni, így már…hmm…vagy 3 éve biztosan nem ettem egy falatot sem a hőn szeretett erjesztett szójából.

Először bemutatnám, mert Magyarországon nem hiszem, hogy sokan ismernék ezt a furi szagú, kinézetre sem étvágygerjesztő eledelt (igazán a nyúlós krémszerű réteg miatt, sokan kifejezetten gusztustalannak titulálják; én, aki nagyon finomnak találom nem tudom osztani ezt a véleményt 😉) tovább olvasom…

Nők a társadalomban

Még a hetvenes évek végén volt, hogy hivatalos ügyben fel kellett keresnem egy japán vállalatot Tokióban. Az engem fogadó, nálam kb. 20 évvel idősebb férfival át kellett mennünk az egyik irodaházból a másikba. Az akkor megtett kb. 300 m-es séta emlékezetes maradt számomra, s nem kevésbé tanulságos is. tovább olvasom…

A „másik” nagy korallzátony

Talán kevesek tudják, hogy Japán is büszkélkedhet gyönyörű korallzátonnyal. A látványosság a szigetország egyik déli szigeténél, mégpedig Okinawa prefektúrában az Ishigaki nevű sziget mellett látható, Shiraho falu tengerpartjánál. A település „Shiraho korallfaluként” üdvözli az arra járókat. tovább olvasom…

Éljen tovább a Kintetsu!

2012 februárjában bezárták az Osaka megyében található Hirakata város pályaudvara előtt található Kintetsu áruházat, amely 36 évig működött. A nem túl fényes gazdasági helyzet miatt a jó minőségű és viszonylag drága termékeket kínáló áruházak nem tudtak megharcolni a közelükben megszaporodott 100 jenes boltokkal és az olcsó termékeket árusító szupermarketekkel. Ha jól emlékszem, akkor a Kintetsu a második áruház Hirakata városban a Mitsukoshi után, amelyet bezártak. Most csak a Keihan áruház maradt. Ez valahol nagyon szomorú. Gyermekkorom óta jártam a Kintetsu áruházba, így a bezárás híre személyesen is nagyon megérintett, elszomorított. tovább olvasom…

Három betű és nem navigációs rendszer 囲碁 [IGO]

Gimnáziumi tanulmányaim alatt egy évig az AFS szervezettel Japánban tanultam cserediákként. A sok lehetséges ország közül életem legjobb döntése volt Japánt választani. A sok tapasztalat és szép emlékeken túl itt ismerkedtem meg a go nevű táblás játék rejtelmeivel. Akai sensei tanította meg nekem a játék szabályait pár perc alatt. tovább olvasom…

Gazdag japánok, szegény japánok…

A fejenként 46 ezer dolláros bruttó hazai termék (GDP) elég egyértelmű jelzőszáma annak, hogy Japán gazdag ország, lakói jómódban élnek. Nem megalapozatlanul szokták emlegetni ugyan, hogy a vagyoni különbségek a fejlett országok közül a (skandinávokat nem számítva) a legkisebbek közé tartoznak, azért itt is vannak extrémek. tovább olvasom…

’Szextelenség’(セックスレス) Japánban

Az interneten az elmúlt években a magyar olvasók is számos olyan cikkel találkozhattak, amelyek szerint a japán fiatalok alig élnek szexuális életet és nagyon nehezen tudnak párt találni maguknak. Ezek a cikkek a még nem házas fiatalokról szólnak.

Most azonban egy másik társadalmi csoporttal, a házasságban élőkkel foglalkozunk az Asahi Shinbun nevű ismert japán napilap érdekeltségébe tartozó, milliók által olvasott AERA nevű japán hetilap 2013. augusztus 26-i számában megjelent cikket összefoglalva. tovább olvasom…

A modern Japán

Ajánlom figyelmetekbe a holland Japán-szakértő, Ian Buruma könyvét. Történelmi áttekintést nyújt a Meiji időszaktól egészen az 1964-es tokiói olimpiáig és így nyomon követhetjük Japán metamorfózisát egy félfeudális világból vezető gazdasági hatalommá. tovább olvasom…

Céges hanami

Japánhoz számtalan szálon kötődő cég lévén úgy dukál, hogy az ilyen szép és szeretett ünnepet, mint a hanami („cseresznyevirágzásban gyönyörködős piknik”) megünnepeljük. Kapóra jött, hogy a Műegyetem kertjében van egy japán cseresznyéskert, ahol kétféle japán cseresznyefa sorakozik kisebb-nagyobb méretben: a fehér, szimpla szirmú és a rózsaszín, réteges szirmú. A fehéres (elvileg ez is inkább halvány rózsaszín Japánban, de itt sajna csak fehér) előbb nyílik, mint a rózsaszín, jóval! tovább olvasom…

A zene nyelvén

Húsz évvel ezelőtt találkozott Japánban Onczay Csaba csellóművész Kouketsu Haruhiko-val, s e találkozásból máig tartó kapcsolat született. Japánban létrejött a Gifui-Magyar Baráti Társaság, a Zeneakadémia Japán Barátainak Zenei Társasága, és azóta évente mesterkurzusokra kerül sor. Ennek köszönhető, hogy mára több mint 100 hallgató tanult itt és vitte Japánba hírét a Zeneakadémiának. tovább olvasom…