Hirosima és Nagaszaki áldozatainak emlékére

Ha az eredeti terveknek megfelelően megtartották volna az idei Olimpiát, a hatalmas esemény ideje alatt emlékezett volna meg Japán, s vele együtt talán az egész világ az 1945. augusztusi atombomba támadásokról és azok áldozatairól. A 75. évfordulón, augusztus 6.-án tartott megemlékezés azonban kevesebb, mint ezer (maszkba öltözött) ember részvétele mellett zajlott a hirosimai Béke Emlékparkban, ahol 8.15 perckor, a hirosimai atombomba ledobásának időpontjában egy perces néma csenddel emlékeztek az áldozatokra.

Az augusztus 6.-i, urán töltetű atombomba támadás során a 350 ezer lakosú Hirosimában 70 ezer ember azonnal életét veszítette. A következő hónapokban legalább ennyien haltak bele az égési- és egyéb sérülésekbe, a sugárbetegségbe, illetve a bombázás miatt kialakult betegségeikbe. A túlélők többsége egész életén át viselte a testén és a lelkében a pusztítás nyomait.

Nagaszaki augusztus 9.-i bombázásának következtében, melyhez plutónium töltetű bombát használtak, körülbelül 75 ezer ember veszítette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége mindkét támadás során civil volt.

Forrás: https://www.nationalww2museum.org/war/articles/atomic-bomb-hiroshima

A bomba, melyet az amerikaiak Hirosimára dobtak, 600 méter magasan robbant fel. A célpont a város közepén, az Oota és a Motojaszu folyó elágazásánál álló Aioi híd volt, azonban célt tévesztettek, így körülbelül 240 méterrel arrébb, a Sima kórház fölött történt a robbanás. A híd túlélte a támadást.

A hídon kívül csak néhány épület szerkezete maradt meg valamelyest, miközben 1,6 kilométer sugarú körben szinte minden megsemmisült. Az akkoriban Hirosima Prefektúra Ipari Promóciós Csarnokként működő, ma Hirosima Dómként ismert épület külső falai, illetve kupolaszerkezete állva maradt, mivel a bomba szinte közvetlenül felette robbant fel. Az épületben tartózkodók mind életüket vesztették, hisz a hőmérséklet a föld közelében elérte az 5500 Celsius fokot. A Hirosima Dóm ma már az UNESCO világörökség része és köré építették fel a Hirosimai Béke Emlékparkot.

Forrás: https://www.pri.org/stories/2016-05-25/photos-hiroshima-after-atomic-bomb

2002-ben megrázó élmény volt számomra a Hirosima Dóm, illetve a Béke Emlékparkban található Atombomba Emlékmúzeum meglátogatása. Komoly erőfeszítésembe telt, hogy végigjárjam a kiállítás termeit és lássam mindazt a pusztítást, amit az atombomba okozott. Az elpárolgott emberek és megsemmisült tárgyak falakra, utcakövekbe égett árnyéka a lelkembe is beleégett.

Forrás: https://www.thesun.co.uk/archives/news/155844/the-shadows-of-hiroshima-haunting-imprints-of-people-killed-by-the-blast/

Forrás: https://www.nationalww2museum.org/war/articles/atomic-bomb-hiroshima

Felnőttként sokkolt mindaz, amit láttam. Közben körülöttem a múzeumi látogatók többsége épp japán kisdiák volt, akiket osztálykirándulásra szállítottak a helyszínre. Szürreális „aláfestés” volt a szemüket befogó gyerekek sikolya, akik közül sokan, a megrázó képeket és kiállítási tárgyakat látva nem akartak végigmenni a kiállításon, mégis kötelező volt számukra. Milyen értelmetlen pusztítás csaknem 60 évvel később is?

A múzeumból kilépve, az Emlékparkban újabb iskolás csapatok fogadtak, kezdő angol nyelvleckére odarendelve. Csapatostul rohantak meg, hogy kötelező feladatként, pár mondatos angol szókincsükkel elbeszélgessenek velem, az amerikai turistával. Fehér bőrű, szőke nő mi más is lehetne? Magyarországról sosem hallottak, beletörődtem hát, hogy amerikai vagyok. Bemutatkoztunk, fotózkodtunk, majd aláírtam az orrom alá dugott képeslapokat. Békében váltunk el, barátokká váltunk…

Az Emlékparkban, számtalan papírdaruval díszítve ott áll Szaszaki Szadako szobra is, a kislányé, aki mára a béke szimbólumává vált. Szadako 2 éves volt a bombatámadás idején. Túlélte, azonban 9 évvel később leukémiát diagnosztizáltak nála. Akkoriban rengeteg kisgyerek halt meg leukémiában Hirosimában és környékén. Szadako a kórházban hallotta a legendát, hogy az istenek teljesítik egy kívánságát annak, aki ezer papírdarut készít. Elhatározta, hogy a gyógyulásáért ő is hajtogat ezer papírdarut. Mivel papírhiány volt, ezért minden fellelhető papírt, amit csak talált, meghajtogatott, az orvosságos dobozokat is felhasználta. A többi kórterem lakói, valamint az osztálytársai is papírokat küldtek neki.

A Szadako élete alapján született novella (Eleanor Coerr: Szadako és az ezer papírdaru) szerint nem sikerült elérnie a célját, Szadako 644 daru meghajtogatása után meghalt, s osztálytársai fejezték be munkáját. A valóságban azonban Szadako elkészítette az ezer darut, sőt háromszáz madárral többet, mégsem tudott meggyógyulni. 12 évesen belehalt a leukémiával folytatott küzdelembe.

Később az osztálytársai gyűjtést szerveztek és szobrot állítottak Szadako, valamint a többi, a bombatámadások következtében elhunyt kisgyermek emlékére. Augusztus 6.-ára a világ minden részéről érkeznek gyerekek által hajtogatott darumadarak, melyek mára a béke szimbólumává váltak. Szadakonak a világ több pontján, például Seattleben és Walesben is szobrot állítottak, s ezeket is rendszeresen díszítik papír darvakkal. (Az alábbi képen a Seattleben található szobor látható.)

Forrás: https://medium.com/@interestingshit/sadako-sasaki-tragedy-hope-and-1-000-paper-cranes-8fe032440c74

Barack Obama volt az első, aki nukleáris fegyvert birtokló ország elnökeként ellátogatott Hirosimába, a Béke Emlékparkba és megnézte a Hirosima Béke Emlékmúzeumot. Mindez több, mint 60 évvel az atombomba támadás után, 2016-ban valósulhatott meg. Obama maga is hajtogatott 4 papírdarut Szadako emlékére.

Forrás: https://www.nytimes.com/2016/05/28/world/asia/obama-hiroshima-japan.html

2017. júniusa óta Budapesten, a Gellérthegy oldalában található Sziklakórház Atombunker Múzeumban is megtekinthető egy állandó kiállítás, mely a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadáson keresztül szeretné bemutatni az atomfegyverek pusztító hatását. 2017-ben, illetve 2018-ban Hirosimából, illetve Nagaszakiból érkezett eredeti tárgyak kerültek bemutatásra. Azóta másolatok vannak a vitrinekben, de továbbra is érzékletesen mutatják be, milyen borzalmas következményei lehetnek az atomfegyverek használatának. (A kiállítás minden nap 10 és 20 óra között látogatható, előzetes bejelentkezéssel.)

Tokióban 1964-ben már rendeztek Olimpiát. A megnyitón az olimpiai lánggal Szakai Josinori futott be a stadionba. Az akkor 19 éves futó, aki egyébként az olimpián nem szerepelt, bár később, az 1966-os Ázsiai Játékokon aranyérmet nyert, 1945. augusztus 6.-án, a bombatámadás napján született Hirosimában. Az ő kiválasztása az olimpiai láng hordozására a második világháború utáni japán újjáépítést és a békét szimbolizálta.

Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Yoshinori_Sakai

Bár a koronavírus járvány elhúzódása miatt Japánban is egyre többen beszélnek arról, hogy a 2021-re elhalasztott Olimpiát lehet, hogy végleg törölni kellene, én még reménykedem, hogy a játékok meg lesznek tartva.

Az Olimpiai láng az eredeti tervek szerint a szigetországban körbehordozva a Hirosima Emlékparkba is eljutott volna. Az Olimpiai Bizottság több tagja is tervezte, hogy a láng jelenléte idején személyesen is ellátogat Hirosimába, hisz az Olimpiai láng maga is a béke szimbóluma. Az Olimpia idején a fegyverek is hallgatnak.

Hirosima és Nagaszaki áldozatai emlékeztessenek mindannyiunkat arra, hogy a fegyverek, s különösen az atomfegyverek nem jelentenek megoldást a világ problémáira, nincs szükség rájuk!

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.