2019 októberében porrá égett az Okinawa megye fővárosában, Nahában található Shuri-vár. A 15-16. században épült vár az akkori Ryukyu királyság szimbóluma volt, tükrözte annak hosszú történelmét.
A Ryukyu királyságot 1429-ben alapította meg a Só (尚) dinasztia az Amami szigetektől délfelé a Yaeyama szigetekig (Iriomote és az Ishigaki szigetek is belefoglalva) terjedő területen. Ebben az időszakban a királyság szoros diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot alakított ki a szomszédos országokkal, köztük Kínával, Japánnal és más dél-keleti ázsiai országokkal, és egy nagyon egyedi kultúra fejlődött ki a térségben.
A Só család második generációja építette a mostani, a mai okinawai kultúra alapjának tekinthető, kőből készült építményeket. A királyi család sírjaként ismert Tamaudon-t és a szent helyként tisztelt Sonohyan-utaki Ishimon-t (szentély, ahova a király és családja minden hosszabb útjuk előtt elmentek imádkozni a biztonságos utazásért és hazatérésért) is ebben az időszakban építették. Említésre méltó, hogy számos, Kínából származó kulturális elem is nagy hatással volt a helyi kultúrára, valamint a főváros, Shuri fejlődésére.
1609-ben a Szatsuma han (jelenlegi Kagoshima megyéhez tartozó terület) katonái behatoltak a királyság területére és elfoglalták a Shuri-várat. 1872-ben a királyságot Ryukyu-hannak nevezték át, a han vezetője a Só család maradt, s 1879-ban lett a hivatalos neve az Okinawa - amikor a Shuri-vár és a szigetek is Japán részévé váltak.
Ezzel a Ryukyu királyság 450 éves történeleme lezárult, s Okinawáé elkezdődött, mely viszont megőrizte a Ryukyu kultúrát és hagyományokat. Tudomásom szerint a Shuri-vár eddig 3-szor, 1660-ben, 1709-ben és a II. világháború idején, 1945-ben égett le.
Végül Okinawát 1945-ben az amerikaiak elfoglalták, és 1972-ben került vissza Japánhoz a mai napig vita témát jelentő amerikai katonai bázisokkal együtt.
Az idei tűzeset során nem csak az épület szenvedett kárt, hanem a belsejében őrzött kulturális tárgyak és ereklyék is eléghettek. A Shuri-vár a Ryukyu királyság szimbóluma volt és most biztos, hogy nagyon fájhat az okinawai emberek szíve érte. A Shuri-vár maga szimbóluma volt a korábban létezett Ryukyu királyságnak, a Japán és a Ryukyu királyság között alakult nem csak vidámnak mondható kapcsolatnak és a második világháborúnak. Nagyon sajnálom, hogy az okinawai (vagy a Ryukyu-i) emberek szeme előtt leégett a vár.
Amikor legutoljára odautaztam 2013 körül, a helyi taxisofőr mesélte, hogy az iskolákban újra elkezdték tanítani a ryukyu nyelvet, hogy tovább örökítsék ezt az ősi kultúrát a következő generációknak is.
Kívánom, hogy mihamarabb újjá tudják építeni a Ryukyu várat, s csodálatos, egyedi Ryukyu kultúrájuk minél tovább fennmaradjon.