Néhány hete volt alkalmunk eljutni az Odaibán (Tokió) júniusban nyílt Teamlab interaktív kiállításra, amit már nagyon sok helyen láttunk reklámozni. Minden szónál többet mond talán ez a promóciós videó:
By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more
Talán három szám írja le a legjobban, hogy mitől is különleges ez a kiállítás:
- 10000 négyzetméteren
- 520 számítógép
- 470 projektorral teremt egy fantáziavilágot.
A kiállítás egyik fő jellegzetessége, hogy nincs haladási irány, és hogy “el lehet tévedni benne”. A másik, hogy folyamatosan változik a látvány, és bizonyos matematikai algoritmusok szabják meg, hogy mikor ki mit lát. Vagyis van értelme akár többször is ellátogatni ugyanabba a térbe, mert két különböző időpontban más és más a felhozatal.
Hároméves kisfiam is izgatottan várta a napot, hogy eljussunk a színes pillangók és virágok birodalmába. De ami ott várt minket, az minden képzeletet felülmúlt. ????
Rengeteg gyerekeknek (is) szóló élmény várt minket: ugrálhattunk az űr-trambulinon, ahol bolygók, csillagok és fekete lyukak képe váltakozott a lábunk alatt és körülöttünk. Kisfiam alig várta mindig, hogy elnyeljen bennünket a fekete lyuk ????
Aztán volt olyan szoba is, ahol kis házikó-állomásépület-felhőformájú párnákat lehetett pakolgatni. Két kis házikó között hamarosan megindult az autós közlekedés, az állomások között kiépültek a sínek, a felhőket pedig repülők kötötték össze.
Ami viszont talán a legnagyobb élményt jelentette, az a saját rajzaink életre keltése volt. Az egyik ilyen rajzolós rész az „illúzió-tenger” volt, ahol mi egy ilyen teknőst keltettünk életre.
Ez konkrétan azt jelentette, hogy egy előre körvonalakig megrajzolt lapon ki kellett színezni zsírkrétával az adott állatot (mi a teknőst választottuk, de lehetett cápát, medúzát, halakat stb. is választani), majd egy gyors szkennelés után már ki is vetítették a mozgó állatot a falra.
És így úszott a többi kreációval együtt a „illúzió-tengerben”:
Még egy sarok volt, ahol virágokat, pillangókat, bogarakat, békákat, gyíkokat lehetett hasonló módon életre kelteni. Viszont ott a tápláléklánc elve érvényesült: vagyis, ha egy adott állatnak sok tápláléka akadt, akkor szaporodott, és egyre többet lehetett látni belőle, de ha sok ragadozó akadt a terepen, akinek ő táplálékot jelentett, akkor egy idő után kihalt a színről.
De a fenti leírás csak egy rövid ízelítő, rengeteg, szavakkal megmagyarázhatatlan éri az odalátogatókat. Úgy tudom, hogy még egy jó ideig nyitva tart a kiállítás, szóval nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki a közeljövőben Tokió környékén járna! (Jegyet elővételben érdemes venni az adott napra az interneten!)
Részletek itt: https://borderless.teamlab.art/
A promóciós videó és képek forrásai:
https://borderless.teamlab.art/
https://mamakoe.jp/odekake/detail/index/id/130316/
Saját képek
