Néhány hete volt alkalmunk eljutni az Odaibán (Tokió) júniusban nyílt Teamlab interaktív kiállításra, amit már nagyon sok helyen láttunk reklámozni. Minden szónál többet mond talán ez a promóciós videó:

YouTube

By loading the video, you agree to YouTube's privacy policy.
Learn more

Load video

PHA+PGlmcmFtZSBsb2FkaW5nPSJsYXp5IiBzcmM9Imh0dHBzOi8vd3d3LnlvdXR1YmUtbm9jb29raWUuY29tL2VtYmVkL1VZRldqVWo0UlBRP2VjdmVyPTEiIHdpZHRoPSI3NTAiIGhlaWdodD0iNDIzIiBmcmFtZWJvcmRlcj0iMCIgYWxsb3dmdWxsc2NyZWVuPSJhbGxvd2Z1bGxzY3JlZW4iPjxzcGFuIGRhdGEtbWNlLXR5cGU9ImJvb2ttYXJrIiBzdHlsZT0iZGlzcGxheTogaW5saW5lLWJsb2NrOyB3aWR0aDogMHB4OyBvdmVyZmxvdzogaGlkZGVuOyBsaW5lLWhlaWdodDogMDsiIGNsYXNzPSJtY2VfU0VMUkVTX3N0YXJ0Ij7vu788L3NwYW4+PHNwYW4gZGF0YS1tY2UtdHlwZT0iYm9va21hcmsiIHN0eWxlPSJkaXNwbGF5OiBpbmxpbmUtYmxvY2s7IHdpZHRoOiAwcHg7IG92ZXJmbG93OiBoaWRkZW47IGxpbmUtaGVpZ2h0OiAwOyIgY2xhc3M9Im1jZV9TRUxSRVNfc3RhcnQiPu+7vzwvc3Bhbj48c3BhbiBkYXRhLW1jZS10eXBlPSJib29rbWFyayIgc3R5bGU9ImRpc3BsYXk6IGlubGluZS1ibG9jazsgd2lkdGg6IDBweDsgb3ZlcmZsb3c6IGhpZGRlbjsgbGluZS1oZWlnaHQ6IDA7IiBjbGFzcz0ibWNlX1NFTFJFU19zdGFydCI+77u/PC9zcGFuPjwvaWZyYW1lPjwvcD4=

Talán három szám írja le a legjobban, hogy mitől is különleges ez a kiállítás:

  • 10000 négyzetméteren
  • 520 számítógép
  • 470 projektorral teremt egy fantáziavilágot.
A lámpák világa

A kiállítás egyik fő jellegzetessége, hogy nincs haladási irány, és hogy “el lehet tévedni benne”. A másik, hogy folyamatosan változik a látvány, és bizonyos matematikai algoritmusok szabják meg, hogy mikor ki mit lát. Vagyis van értelme akár többször is ellátogatni ugyanabba a térbe, mert két különböző időpontban más és más a felhozatal.

A virágos rét

Hároméves kisfiam is izgatottan várta a napot, hogy eljussunk a színes pillangók és virágok birodalmába. De ami ott várt minket, az minden képzeletet felülmúlt. ????

Rengeteg gyerekeknek (is) szóló élmény várt minket: ugrálhattunk az űr-trambulinon, ahol bolygók, csillagok és fekete lyukak képe váltakozott a lábunk alatt és körülöttünk. Kisfiam alig várta mindig, hogy elnyeljen bennünket a fekete lyuk ????

Aztán volt olyan szoba is, ahol kis házikó-állomásépület-felhőformájú párnákat lehetett pakolgatni. Két kis házikó között hamarosan megindult az autós közlekedés, az állomások között kiépültek a sínek, a felhőket pedig repülők kötötték össze.

A közlekedésirányítók szobája

Ami viszont talán a legnagyobb élményt jelentette, az a saját rajzaink életre keltése volt. Az egyik ilyen rajzolós rész az „illúzió-tenger” volt, ahol mi egy ilyen teknőst keltettünk életre.

A kisfiam teknőse

Ez konkrétan azt jelentette, hogy egy előre körvonalakig megrajzolt lapon ki kellett színezni zsírkrétával az adott állatot (mi a teknőst választottuk, de lehetett cápát, medúzát, halakat stb. is választani), majd egy gyors szkennelés után már ki is vetítették a mozgó állatot a falra.

És így úszott a többi kreációval együtt a „illúzió-tengerben”:

Még egy sarok volt, ahol virágokat, pillangókat, bogarakat, békákat, gyíkokat lehetett hasonló módon életre kelteni. Viszont ott a tápláléklánc elve érvényesült: vagyis, ha egy adott állatnak sok tápláléka akadt, akkor szaporodott, és egyre többet lehetett látni belőle, de ha sok ragadozó akadt a terepen, akinek ő táplálékot jelentett, akkor egy idő után kihalt a színről.

De a fenti leírás csak egy rövid ízelítő, rengeteg, szavakkal megmagyarázhatatlan éri az odalátogatókat. Úgy tudom, hogy még egy jó ideig nyitva tart a kiállítás, szóval nagyon jó szívvel ajánlom mindenkinek, aki a közeljövőben Tokió környékén járna! (Jegyet elővételben érdemes venni az adott napra az interneten!)

Részletek itt: https://borderless.teamlab.art/

 

 

A promóciós videó és képek forrásai:
https://borderless.teamlab.art/
https://mamakoe.jp/odekake/detail/index/id/130316/
Saját képek