A japán névjegyeken a mai napig sokszor szerepel fax szám, ami a szigetországot kevésbé ismerőket gyakran meglepi, mivel faxgépeket az élet legtöbb területén már nem nagyon használunk, helyette ott van az email vagy egyéb online megoldás. Japánban a gyors technológiai változások persze ugyanúgy zajlanak mint szerte a világon, de ezzel együtt nem szívesen vagy legalábbis lassan mondanak búcsút régebbi eszközöknek, szokásoknak. A fax túlélése is jelzi, hogy sok dolog még most is papír alapon működik. De a fax legalább távközlési eszköz, sok háztartásban még ott van, és akár még jól is jöhet a koronavírus idején, amikor sokan a hét több napján is home officeból dolgoznak.

Máshogy van ez a hanko (más néven: inkan) esetében. Ez az a kis pecsét, ami mindenkinek van és aláírásként használatos, másnak nem adhatja oda, és mindenkinek saját magának kell ráütnie a papírra.

A fotó forrása: https://www.japantimes.co.jp/news/2020/04/13/business/corporate-business/traditional-japanese-seal-system-hampers-telework/#.Xqg2JmgzY2w

A dokumentumok digitalizálása nem zajlik túl gyors ütemben Japánban, van, amit még nem lehet egyáltalán online intézni, így aláírni sem. Így az állampolgárnak csak azért be kell mennie a hivatalba vagy azért nem mehet egyáltalán home officeba (vagy ahogy Japánban hívják: teleworkbe), hogy a pecsétjével személyesen alá tudja írni a dokumentumokat. Azok, akik a koronavírustól jobban félnek, és semmiképpen nem kívánnak emberek közé járni, komoly stressznek vannak kitéve ezekben a hónapokban. Az mondjuk kétségtelen, hogy a kis piros japán írásjegyek, amiket a hanko hagy a papíron szebbek, mint egy macskakaparás-szerű aláírás és a japánok valószínűleg nemcsak esztétikusabbnak, hanem hivatalosabbnak, nyomatékosabbaknak is tekintik azokat.

Azért ezen a területen is vannak változások. A kormány egyre több területen engedélyezi az online ügyintézést és a hankoval való aláírás mellőzését. A közigazgatásban a dokumentumok nagy része már online benyújtható. Az elmúlt években például a nagyobb vállalatok egy részénél már nem kötelező a hankoval való aláírás. Az egyik legnagyobb bank, az SMBC 2018 óta nem kér hankot. Ehelyett az ügyfél aláírása tollvonásainak erősségét és irányait rögzítik, ez alapján jogosulttá válik digitális aláírásra, így például egy számlanyitáshoz nem szükséges a hanko. Van olyan bank, amely a jogosítvány fotóját kéri egy okostelefonos alkalmazás segítségével, de van olyan bank, amely tenyérlenyomat felismerő rendszert alkalmaz kézi aláírás helyett. Megint más cégek az ujjlenyomatot, vagy az íriszt használják az azonosítás alapjául. Nem véletlen, hogy a bankok fantáziája a legnagyobb, ha a digitális átállásról van szó, hiszen pusztán a hankok hamisítása, ellopása és jogosulatlan használata miatt tetemes a banki csalások összege.

A mindeddig leírtak azért is érdekesek, mert már a 2000-es évek eleje óta létezik digitális hanko (vagy más néven: e-hanko), de valahogy nem terjedt el – valószínűleg a lassan változó és nem egyértelmű szabályozás miatt. Van olyan cég, hivatal, ahol bizonyos ügyek intézésében megtörtént a digitális átállás, más ügyek esetében viszont nem.

Az ügyfél úgy csináltat digitális hankot, hogy az ilyen szolgáltatást nyújtó cégnél a hankoját png vagy pdf formátummá digitalizálják, utána azt elküldik neki és a továbbiakban azt használja. Az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek egyébként sokszor azt is vállalják, hogy a tartósan Japánban élő külföldiek neveit átírják japán írásjegyekké és rögtön készítenek is ez alapján egy digitális hankot.

A kép forrása: https://japanese-name-stamp.com/product/e-hanko/

Miközben a koronavírus járvány miatt a közvetlen emberi kontaktusokat 80%-kal csökkenteni kívánja a kormány, ironikus, hogy a koronavírussal kapcsolatos veszteségeket részben kompenzáló állami támogatások benyújtásakor is hankot kell használni, tehát személyesen lehet csak megtenni. Nem csoda, hogy a koronavírus járvány miatt további nyomás alá került a kormányzat, hogy kiterjessze a nem hanko aláírás engedélyezését. Április végi hírek szerint összehívják a Szabályozási Reform Tanácsot, hogy beazonosítsák azokat a túl merev szabályozásokat és gyakorlatokat, amelyeket el kellene törölni. Ezek alapján törvényjavaslatokat fognak benyújtani a parlamentnek.

 

 

Felhasznált források:

https://www.japantimes.co.jp/news/2020/04/13/business/corporate-business/traditional-japanese-seal-system-hampers-telework/#.Xqg2JmgzY2w

https://www.japantimes.co.jp/news/2019/04/22/national/japans-banks-snub-personal-stamps-hanko-makers-pin-hopes-growing-foreign-population/#.Xqg3qmgzY2w

https://japanese-name-stamp.com/product/e-hanko/

https://www.spacedaily.com/2004/040314015032.qvbiussn.html

https://asia.nikkei.com/Spotlight/Coronavirus/Abe-to-remove-biggest-obstacle-to-remote-working-seal-stamping