A hagyományosan február 3-án megrendezett japán tavaszköszöntő ünnep, a Szecubun kapcsán a legismertebb szokás talán a „mamemaki” szokása, amikor pirított szójababbal dobálják meg a család egyik démon-maszkot viselő tagját, miközben azt kiabálják: „Démon kifele, szerencse befele!” (Oni va szoto, fuku va ucsi!)

Kevésbé ismert, de az utóbbi időben a japán convenience store-ok reklámkampányainak hatására az egész országban elterjedt szokás az „ehómaki” (恵方巻) (szerencsés irányú szusitekercs) fogyasztása ezen a napon.

Az ehómaki egy olyan, a szokásosnál vastagabb szusitekercs, amit a tavaszköszöntő ünnep napján a „szerencsés irányba” fordított testtartásban, szótlanul és egy falatban kell megenni. Elfogyasztásával a boldogságunkat és az üzleti sikereinket tudjuk bebiztosítani az adott évre.

Az egy falatban történő elfogyasztás fontos ahhoz, hogy ne veszítsünk a szerencsénkből (lendületből) azzal, hogy megállunk útközben.

Fontos, hogy a „szerencsés irány” minden évben változik. A természettudomány és az okkultizmus keverékének mondható japán hagyományos kozmológiai irányzat, az onmjódó szerint Tositokudzsin istennő kontrollálja, hogy adott évben melyik a szerencsés irány.

Forrás: https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%AD%B3%E5%BE%B3%E7%A5%9E#/media/%E3%83%95%E3%82%A1%E3%82%A4%E3%83%AB:Ehou-direction.png

Szerencsére ma már léteznek az okostelefonra ehómaki-iránytű applikációk, így isteni útmutatás nélkül is be lehet lőni a helyes irányt.

Az ehómaki keletkezésével kapcsolatban többféle teória is kering, valószínűleg az oszakai központtal rendelkező Kanszai régióból származik. A legnépszerűbb elmélet szerint oszakai nori (tengerialga) kereskedők találták ki sales promóció céljából valamikor az Edó-korban.

A marketingstratégiájuk része volt az is, hogy szótlanul kell elfogyasztani a szusit, ezzel próbálták (sikeresen) megfogni az efféle szertartásosságra fogékony japánokat.

Az 1900-as évek elején még különféle neveken volt ismert, az ehómaki elnevezést a 7-Eleven üzletlánc egyik hiroshimai üzletének alkalmazottja találta ki 1989-ben egy marketingkampány részeként, és csak a 2000-es években terjedt el országosan.

A kezdeti reklámok a terméket még a „Hét szerencseisten”-nel kötötték össze, ezért alapvetően hét fő alapanyaggal töltötték meg a szusit, de ma már 2, 5, 11, 12, 15 féle töltelékkel készült ehómakit is vásárolhatunk. Míg az éjjel-nappali üzletek pár száz jenes változatot árulnak, a nagyobb department store-okban akár a tízezer yent meghaladó ehómaki sem ritka.

A 2021-es tavaszköszöntő ünnep rendhagyó volt, 1897 óta először esett február másodikára. Már hetekkel korábban megjelentek az ehómakit hirdető szórólapok is az üzletekben, így mi előre rendeltünk, hogy elkerüljük sorbanállást. A szerencsés irány idén az északnyugati volt, így mi történetesen a fal felé fordulva majszoltuk némán a szusitekercseinket.

 

Forrás:
https://ja.wikipedia.org/wiki/%E6%81%B5%E6%96%B9%E5%B7%BB

Borítókép:
https://www.realestate-tokyo.com/living-in-tokyo/japanese-culture/setsubun/