Japán „csoportos tevékenység” vagy szakkör, ezek a fordítások a leginkább találóak. Iskola utáni csoportos foglalkozás a diákok számára. Egyfajta második közösség, ahol tanári felügyelet mellett sport vagy kulturális foglalkozásokon vesznek részt. (tovább…)
A külföldiek Japánba érkezve sok furcsa, szokatlan dolgot látnak, tapasztalnak. Sokan veszik észre, bár bizonyosan nem a legfeltűnőbb japán sajátosságok egyike: amerre jár az ember, mindenütt „klaffogó” cipőket lát-hall. Miután Japánban nagyon sok helyen (lényegében minden lakásban, templomban, szentélyben, de még sok hivatalban, irodában, s a hagyományos japán éttermekben, sőt szinte minden iskolában is) le kell venni a cipőt, s nagyjából egy lépcsőnyit fellépve papucsban lehet már csak közlekedni, először arra gondoltam, hogy véletlenül elcserélt cipőkről van szó, ezért a legalább két számmal nagyobb méret. De ha ennyi ember elcserélte a cipőjét, akkor ugyanannyinak kellene sántikálni a szűk cipőben, hiszen csak kisebb maradhatott számára az elcserélt helyett. De sántikáló, szűk cipővel kínlódó japánokat nem láttam. (tovább…)
Yamato
Néhány hónapja nyílt meg az első olyan japán étterem, amelynek különlegessége, hogy a yakiniku műfaját is bemutatja a magyar közönség számára, mégpedig úgy ahogyan az egy igazi japáni étteremben működik. Az asztal közepén egy mélyedésben egy grillrács van. Alulról jön a forróság. A rácson húst, tengeri állatokat grillez a vendég saját maga. A japán mellett koreai grill ételeket is elkészíthetünk – egy kicsit másfajta rácson. (tovább…)
Ha japán filmrendezőkről van szó, akkor itthon a legtöbben Akira Kurosawa nevét említik. Filmjei szép számmal hozzáférhetőek a magyar nézők számára dvd-n. A Yojimbo, a Sanjuro és az Élni pár éve díszdobozos kiadásban jelentek meg, a Ran - Káosz, az Álmok, a Kagemusha és A hét szamuráj pedig egyesével tűntek fel az elektronikai üzletek és könyváruházak polcain. Régebben a szovjet-japán koprodukcióban készült Derszu Uzala is kapható volt. Kurosawa-ra nagy hatással voltak Shakespeare drámái, Dosztojevszkij lélektani és Tolsztoj realista regényei, számos filmjét ezek a szerzők ihlették. A filmek többnyire örök érvényű emberi viselkedésmintákat mutatnak be függetlenül attól, hogy a 16. századi Japánban harcoló szamurájokról, a 20. századi hivatalnok kisember életéről vagy az igazság relativitásáról szólnak. A fent említett filmek közül egyik kedvencem A hét szamuráj, ezért amikor megtudtam, hogy az Örkény Színház azonos címmel színpadra viszi a művet, kollégáimmal egyből megvettük a jegyet az egyik első előadásra. (tovább…)
Japánban is négy évszak és különféle ünnepek egymásutánja jelenti az év körforgását.
Úgy tartották régen, hogy az évszakváltáskor az ember teste hajlamosabb a megbetegedésre emiatt beiktattak különleges étkezésű napokat („hare”napok) és pihenőnapokat.
A másik a Shinto vallás, alapvetően egy természet-orientált vallás, ami szintén fokozta ezt az évszakoknak és azok váltakozásának tulajdonított figyelmet, amire külön szó is született a japán nyelvben: kisetsukan („évszak-érzékelés”). (tovább…)
Aki járt már Japánban, utazása során aligha kerülhetett el építkezéseket, hiszen a városban rendkívüli gyorsasággal épülnek új, modern épületek, városnegyedek. Az építkezések környékén meglehetősen feltűnő látványt nyújtó munkaruhába öltözött munkásokkal lehet találkozni.
2015.06.03-án kelt Éjt nappallá téve tanulni… című írásomban igyekeztem körvonalazni a japán oktatás, azon belül is a középfokú oktatás rendszerét, annak főbb jellemvonásait. Főként saját tapasztalataimra alapozva, azokat beépítve készítettem el azt az írásomat, melynek zárásaként említettem az ún. juku rendszert. Egy a japán oktatási rendszerrel kapcsolatos írás nem lehet „teljes” ennek az iskolatípusnak a jellemzése, említése nélkül, így most a korábbi blogbejegyzésem folytatásaként a juku, azaz „magániskola-rendszerről” szeretnék írni röviden. (tovább…)
Hogyan viselkedünk, kommunikálunk, gondolkodunk, állunk hozzá munkánkhoz, törődünk családunkkal, kezelünk mindennapi- vagy akár konfliktushelyzeteket? Természetesen minden ember másképp, de azért vannak az egyes nemzetekre jellemző vonások. S ezen vonások alapját jelentő normák döntő többségét diákéveink alatt sajátítjuk el az oktatási intézmények falai között. Véleményem szerint mindegy, hogy valaki egy japán cserediákkal, üzletemberrel, vagy kollégaként kerül-e kapcsolatba, mindegyik esetben sokat segíthet a másik fél cselekedeteinek, „szavainak” megértése terén, ha vannak ismereteink arról a japán oktatási rendszerről, melyben formálódik, csiszolódik, alakot ölt egy japán fiatal. Ebből a megfontolásból gondoltam, hogy szemezgetek japán középiskolai cserediákévem emlékeiből. (tovább…)
Japánként és anyaként, aki azt reméli, hogy a lánya egyszer állatorvosként fog dolgozni, egy kicsit zavarba hozó témáról írok. Néhány nappal ezelőttig nem is tudtam, hogy Japán egyes részein szokás delfint enni. A bálnavadászat más tészta. Az már régóta külföldi kritikák céltáblája, így mindenki számára ismert. Kisiskolás koromban az iskolai menzán, vagy akár otthon is ettünk bálnahúst, így erről a témáról tudomásom volt. Szégyenkezve vallom be, de a delfinekkel kapcsolatos témáról egyáltalán nem is hallottam eddig. (tovább…)
