Az elmúlt másfél évtizedben töretlen az iPhone népszerűsége Japánban, pedig a japán fogyasztókról köztudott, hogy a saját hazai termékeiket mindig előnyben részesítik a külföldiekkel szemben.
Hogyan tehetett szert ekkora hírnévre egy amerikai brand abban az országban, ami úgy ismert, mint a világ technológiai nagyhatalma? Nem egyértelmű a válasz, de e heti blogbejegyzésemben megpróbálok magyarázatot találni.
Az Apple részesedése az okostelefonok piacán Japánban 64.81%, az eladások tekintetében 47.9% – ez sehol máshol a világon nem ilyen magas, még az Egyesült Államokban sem.
A Counterpoint tanulmánya szerint 2021-ben az Apple rendelkezett a legmagasabb globális piaci részesedéssel (60%-kal) a prémium okostelefonok terén, amelyek nagykereskedelmi ára 400 USD-től kezdődött. Még Kínában is az első helyen állt, pedig összességében az Apple részesedése ebben az országban a legalacsonyabb. Alapvetően elmondható, hogy világszerte a tehetősebbek az iPhone-okat részesítik előnyben – ez persze még mindig nem magyarázza, miért ilyen sok az iPhone felhasználó Japánban. Az alábbiakban összegyűjtöttem a főbb lehetséges okokat.
1. A japán mobil- és okostelefon-piac sajátosságai
Sok más országgal ellentétben Japánban a mobiltelefon-kommunikációs cégek (továbbiakban szolgáltatók) által értékesített okostelefonok dominálnak.
A legtöbb országban az a gyakorlat, hogy a SIM-vásárlást és a távközlési szolgáltatókkal kötött szerződéseket külön kezelik a mobiltelefon készülék vásárlásától. A szolgáltató egyáltalán nem vesz részt a készülékek fejlesztésében.
Ezzel szemben Japánban – bár a készülékek persze a gyártótól származnak – a szolgáltató is részt vesz a fejlesztésben, és gyakran saját márkanév alatt értékesíti a telefonokat.
Sokszor látni olyan készülékeket, amelyekbe fizikailag bele van vésve a szolgáltató neve, valamint előre telepítve vannak a szolgáltató – egyébként letörölhetetlen – applikációi is. Ráadásul ezeknél a telefonoknál az sem ritka jelenség, hogy nem kompatibilisek más szolgáltatók által használt frekvenciákkal, ezért hiába “SIM free” egy telefon, eltérő cég előfizetésével már nem használható.
Sőt, a piktogramok, illetve emojik is szolgáltatófüggőek, így semmi nem garantálja, hogy egy másik szolgáltatót igénybe vevő felhasználó képernyőjén ugyanaz az emoji jelenik meg, mint amit mi elküldtünk eredetileg.
A iPhone-t (valamint a Google Pixelt stb.) természetesen nem ilyen hagyományos japán módon fejlesztik, ezért nincs rajta szolgáltatói logó, sőt, ha vannak is rajta szolgáltató által telepített alkalmazások, azok egyszerűen törölhetőek. A szolgáltatóváltás is teljesen zökkenőmentes, így nem kell aggódni a rádiófrekvencia miatt sem.
2. Verseny az előfizetőkért: “ingyen” iPhone
2008-ban az iPhone 3G volt az első Apple telefon, ami megjelent Japánban. A Softbank exkluzívan dobta a piacra a készüléket, és annak érdekében, hogy rövid időn belül minél több ügyfelet szerezhessen, az iPhone-okat egy kampány keretében az új előfizetők számára 0 jenért kínálta.
Egy másik piacvezető szolgáltató, az Au kénytelen volt reagálni arra a válságra, amit a Softbank előfizető-csalogató akciója okozott, ezért 2011-ben az iPhone4S-t elkezdte saját maga is egy hasonló konstrukció keretében felajánlani az új ügyfeleinek. Ennek következtében egy másik népszerű játékos a japán piacon, az NTT DoCoMo (amely ekkor még csak saját okostelefonokat kínált) rengeteg előfizetőt veszített, aminek ellensúlyozására 2013-ban az iPhone5S és az iPhone5C megjelent a DoCoMo repertoárjában is.
Az éles szolgáltatói versenyhelyzet azt eredményezte, hogy az iPhone felhasználók száma szinte egy szempillantás alatt megnőtt Japánban. Ezzel párhuzamosan pedig egyre kisebb lett annak az esélye, hogy a felhasználók esetleg Androidra váltsanak a jövőben.
3. Az Android negatív megítélése
Ahogy már említettük pár sorral feljebb, amikor az iPhone először megjelent a japán piacon 2008-ban, csak a Softbanknál lehetett hozzájutni, ráadásul gyakorlatilag ingyen. Így szinte senkinek nem is kellett a más okostelefonokhoz képest olcsó, általános közvélemény szerint az iPhone-hoz képest alacsonyabb teljesítményű androidos telefon.
Az iPhone-t ekkor még nem értékesítő nagyobb szolgáltatók, mint a KDDI és NTT DoCoMo a gyártókkal együttműködve, az Android operációs rendszer szabványosítása után gyorsan megkezdték az új okostelefonok gyártását. A hagyományosan csak japán szolgáltatókon keresztül értékesítő japán gyártók nem tudták felvenni a harcot azon nemzetközi versenytársaikkal, amelyek tömegesen gyártottak a globális piacra, ezáltal pedig a szoftverek optimalizálásában is sokkal nagyobb gyakorlatuk volt.
Ezt tetézte, hogy az androidos készülékek hajlamosak voltak a gyors túlmelegedésre. Az okostelefon-gyártók számára a CPU szívét képező rendszerchip (SoC) fejlesztése és gyártása igen nagy befektetést és felügyeletet igényel. Ezért a legtöbb gyártó speciális cégek által kifejlesztett és gyártott SoC-ket vásárol és alkalmaz (kivétel: Samsung és Apple, ezek saját fejlesztésűek). A legnagyobb teljesítményű SoC-k gyártásában a Qualcomm monopóliummal rendelkezett egy időben, így az egyes telefongyártók a legmagasabb kategóriás okostelefonjaikba kénytelenek voltak a Qualcomm Snapdragon 800-as sorozatú SoC-jét használni. Ez azt eredményezte, hogy nem rendelkeztek más alternatívával abban az esetben, ha az SoC esetleg hibásan működött.
Gyakran emlegetett példa erre a Snapdragon 810. Ez az SoC fokozottan hajlamos volt a túlzott hőtermelésre, függetlenül attól, hogy mit csinál, és minden gyártónak meg kellett küzdenie ennek a problémának az orvosolásával.
Japánban az egyik hazai gyártó azonnal leállította az a Snapdragon 810-al felszerelt termékeinek árusítását, egy másik gyártó pedig különféle teljesítménykorlátozásokat vezetett be a túlhevülés megelőzésére. Az új készülék “hokkairo” azaz “melegítő” gúnynéven vált köznevetség tárgyává az országban.
Ez a probléma nem érintette azokat a gyártókat, akik nem a Qualcommra támaszkodtak és saját SoC-jukkal tudták szállítani a telefonokat, de akkoriban a mostaninál erősebb volt a Korea ellenes hangulat, és a koreai termékek sem fogytak jól, ezért például a Samsung nem tudott betörni a japán piacra. (Erről bővebben a következő pontban írok.)
A fentiek következétben megerősödött az a kép az emberekben, hogy “az Android egyszerűen rossz.”
4. A Samsung kudarca Japánban
Az Apple évek óta versenyzik a Samsunggal az okostelefonok globális piacán. A Samsung jelenlegi piaci részesedése 28%, az Apple-é pedig 27%. Ezzel szemben Japánban a Samsung csupán 6%-os piaci részesedéssel rendelkezik az Apple már korábban említett 65%-os részesedésével szemben.
Az egyik népszerű magyarázat szerint a Samsung kudarca Japánban 2010-re vezethető vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy amikor a Samsung kiadta az úgynevezett TouchWiz 6.0 Android-rendszerét, megváltoztatott számos olyan hivatkozást a rendszeren belül, ami a japán kultúrával kapcsolatos.
Ez különösen szembetűnő volt például a Samsung által tervezett emojikban. Az olyan cégek, mint az Apple, a Google, a Facebook és a Twitter szabadon megtervezhetik saját hangulatjeleiket a saját platformjaikhoz. Okostelefontól vagy alkalmazástól függően ezek kissé eltérően nézhetnek ki, azonban a piktogramok tervezésére vonatkozó irányelveket egy „Unicode Consortium” nevű szervezet állítja össze a vállalatok részére. Ez röviden azt jelenti, hogy az egyes vállalatok hangulatjeleinek jelentése minden platformon egységes.
A Samsung TouchWiz 6.0 azonban kíméletlenül szembement ezzel a szabvánnyal. Ennek eredményeként például az egyébként hagyományosan piros és fehér színekben pompázó Tokyo Tower saját emojija csupán egy egyszerű, beazonosíthatlan szürke toronyként jelenik meg.
Sőt, a japán zászló emoji dél-koreai zászlót ábrázol; a hagyományos japán kerámiababából hagyományos koreai porcelánbaba lett; a japán térkép emoji pedig egyáltalán nem is létezett.
Így ha valaki elküldte a térképet ábrázoló piktogramot egy Samsung-telefonnal rendelkező ismerősének, az nem látott mást, csak egy üres négyzetet.
Japánban, ahol időről időre fellángolnak a Dél-Koreával fennálló konfliktusok, ez óriási médiafigyelmet kapott, aminek következtében a Samsung márka népszerűsége szinte a 0-ra esett vissza. A Samsung teljesen felhagyott eredeti logójának és márkanevének használatával azóta az országban, helyette "Galaxy" néven fut.
5. Az Android-telefonok ára általában nem túl magas – de nem Japánban
Mostanában sok külföldi gyártású Android-készülék jelent meg Japánban is, de még mindig kevesebb, mint más országokban. Ráadásul az olyan egyedi japán vívmányok operációs rendszerre szabása, mint az Osaifu-Keitai (ez egy Sony által kifejlesztett, FeliCa technológián alapuló fizetési módszer, szemben a világ más részén elterjedt NFC-vel) és 1Seg (digitális földi televíziós műsorszóró rendszer) jelentősen megnöveli az okostelefonok árát.
6. “Olcsó” iPhone, erős középosztály
A Nukeni 2022 szeptemberi kutatása alapján, amely során 37 ország árszabását hasonlították össze (adóval együtt), az iPhone14 Japánban a legolcsóbb a világon az Egyesült Államok után. A 128 GB-os iPhone14 Japánban 119 800 jenbe kerül, míg Törökországban az ár több mint dupláját kérik, 244 494 jent.
Ez főként annak függvényében érdekes, hogy Japánban a teljes munkaképes lakosságra vetített havi átlagfizetés megközelítőleg 360 000 jen. Ez Törökországban kb. 100 000 jen (illetve ennek megfelelő török líra.) Bár az elmúlt időben Japánban is mélyül a szakadék a vagyonosok és a szegények között, még mindig viszonylag erős a középosztály, emiatt a társadalom nagyobb rétege engedheti meg magának az iPhone-t.
7. A japánok nem szeretnek kilógni a sorból
Ahogy egy ősi japán közmondás tartja: „a kiálló szöget beverik.” A japánok szeretik a népszerű márkákat: ugyanazokat a dolgokat vásárolják meg általában, mint a körülöttük élők. Ha választani kell egy iPhone és egy ugyanazon árkategóriában lévő androidos telefon között, az emberek hajlamosak inkább az iPhone-t választani, hiszen mindenki más is azt használja.
Érdekli a japán piac?
Amennyiben szeretne naprakész információkat kapni a japán piac különböző szegmenseinek jelenlegi helyzetéről és aktuális üzleti lehetőségeiről, lépjen kapcsolatba velünk, és kérjen ingyenes konzultációt vagy árajánlatot kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül!
A megkeresésére a lehető legrövidebb időn belül válaszolunk.
Források:
- https://10mtv.jp/pc/column/article.php?column_article_id=3221
- https://counterpointresearch.com/global-premium-smartphone-market-2021/
- https://gs.statcounter.com/vendor-market-share/mobile/japan
- https://idc.com/getdoc.jsp?containerId=prJPJ49640822
- https://itmedia.co.jp/news/articles/2209/08/news201.html
- https://nukeni.com/ja/apple/iphone/iphone14
- https://xera.jp/entry/jploveiphone
A világ vezető autómárkájának manapság már nem csupán járműveinek csúcsteljesítményét szükséges maximálisan biztosítania, hanem a gyártási folyamat során a bolygónk jövőjét is számításba kell vennie. A Toyota környezetvédelemmel kapcsolatos törekvéseivel, intézkedéseivel, innovatív megoldásaival pedig ennek a nehéz feladatnak is megfelelni ígérkezik. Mai bejegyzésünkben részletezzük, hogy a Toyota milyen tevékenységeivel igyekszik biztosítani a világ első autómárkájaként megszerzett címét az elkövetkezendő évtizedekre is.
A Toyota mint vezető autóipari márka
Az autóiparban tapasztalt 2019-es évhez mért 10%-os visszaesés ellenére is 9. helyezést ért el a Toyota Motor Corporation a Fortune Global 500 2021-es listáján. A magazin évente készíti el a világ azon 500 nemzetközi vállalat listáját, melyek a legnagyobb árbevétellel rendelkeznek. A felsorolásban szereplő 23 autógyártó között a Toyota vezet.
A világ legnagyobb márkatanácsadó szervezete, az Interbrand által kiadott Best Global Brands is sorozatban 18 éve a világ legértékesebb autóipari márkájaként tartja számon a Toyotát. A helyezésben a bevétel mértéke mellett szerepet játszanak a márka különböző tevékenységei, hogy mennyire vonzó a munkavállalói számára, mint munkahely, illetve, hogy mennyire járul hozzá a társadalom fenntartható fejlődéséhez.
A villanyautók új korszaka: a Toyota bZ4X
A Toyota 2021 tavaszán mutatta be vadonatúj elektromos autómodelljét, a bZ4X-et. A jármű számos forradalmi újítással rendelkezik. Ezek közül az egyik legérdekesebb a One Motion Grip elektronikus kormányrendszer, amely nélkülözi a mechanikus kapcsolatokat, így segítségével az autó átfogás nélkül irányítható (a két kerék végállása között 150 fokos fordulattal lehet elérni a teljes elfordulást). Így megnő a vezetéstámogató rendszer beavatkozási lehetősége, csökken a vibrációs érzet és kényelmesebben ülhetnek elől az utasok is.
Az autó legfontosabb újítása viszont az újgenerációs akkumulátorban rejlik. Sokáig úgy tűnt, az autóipari óriás csupán a jól bevált hibridjeire koncentrál, azonban most egy igazán egyedülálló technológiával állt elő az elektromos autók terén, amely óriási mértékben hozzájárul a Toyota környezetvédelemmel kapcsolatos törekvéseihez is. Ugyanis a tisztán elektromos meghajtású crossoverbe olyan akku került, mely nemcsak olcsóbban gyártható az eddigieknél, de 10 év elteltével is garantált, hogy megőrzi eredeti tölthetőségi kapacitásának 90%-át. Ezzel gyakorlatilag soha nem látott forradalmat hoztak az elektromos akkumulátorgyártásba. Sőt, a gyártó 2025-re még ezt a technológiát is le tervezi cserélni egy még újabb lítium-akkumulátoros energiatároló rendszerre, amivel további 50%-os árcsökkenés érhető el azonos kapacitás mellett.
Abból is jól érzékelhető, hogy a Toyota milyen mértékben látja az elektromos autókra való átállást a jövőjének, hogy egy 1,29 milliárd dolláros beruházás keretében egy új akkumulátorgyárat építenek az USA-ban, Észak-Karolinában. A tervek szerint évente 1,2 millió villanyautót fognak innen ellátni akkumulátorral. A befektetés egy részét képezi a Toyota azon törekvéseinek, hogy minél nagyobb mértékben álljanak át a villanyautók gyártására. A vállalat nemzetközi szinten 13,2 milliárd dollárt kíván költeni erre a célra 2030-ig.
Ezeken felül a Toyota más márkák, mint például a Lexus részére is igyekszik újításokat hozni a fenti igényeknek megfelelően. A Green NCAP rendszere a szokványos normáknál részletesebben vizsgálja meg, a környezet számára mennyire „tiszta” egy adott gépjármű energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás szempontjából. A Green NCAP tavaly végzett először tesztet Lexus-on, melynek eredményeképp a Lexus UX 300e modellje lett 2021 legkörnyezetkímélőbb szabadidőjárműve.
Ezek alapján a Toyota Motor Company megfelelő úton halad afelé, hogy “Környezetvédelmi Kihívás 2050” névre keresztelt tervüket megvalósítsák, melynek legfontosabb pontja az „új járművekből származó CO₂-kibocsátás nullára redukálása”. Jó tudni, hogy az autóipar vezető márkája ilyen komoly és valós törekvésekkel igyekszik elérni környezetvédelmi céljait.
Források:
https://clicccar.com/2021/10/30/1129717/
https://news.smartermedia.hu/nemzetkozi-hirek/evszazados-trendet-boritott-toyota-eszak-amerikaban
https://news.smartermedia.hu/nemzetkozi-hirek/gigantikus-akkugyarat-epit-eszak-amerikaban-toyota
https://news.smartermedia.hu/nemzetkozi-hirek/gyakorlatilag-orok-eletu-toyota-ev-akkumulatora
https://news.smartermedia.hu/nemzetkozi-hirek/megerkezett-toyota-korszakvalto-villanyautoja
