Japán piaci körkép: 7 ok, amiért az iPhone nagyot megy Japánban

Az elmúlt másfél évtizedben töretlen az iPhone népszerűsége Japánban, pedig a japán fogyasztókról köztudott, hogy a saját hazai termékeiket mindig előnyben részesítik a külföldiekkel szemben.
Hogyan tehetett szert ekkora hírnévre egy amerikai brand abban az országban, ami úgy ismert, mint a világ technológiai nagyhatalma? Nem egyértelmű a válasz, de e heti blogbejegyzésemben megpróbálok magyarázatot találni.

Az Apple részesedése az okostelefonok piacán Japánban 64.81%, az eladások tekintetében 47.9% – ez sehol máshol a világon nem ilyen magas, még az Egyesült Államokban sem.

Az iPhone piaci részesedése Japánban

Az Apple japán piaci részesedése. Forrás: Statcounter.com

A Counterpoint tanulmánya szerint 2021-ben az Apple rendelkezett a legmagasabb globális piaci részesedéssel (60%-kal) a prémium okostelefonok terén, amelyek nagykereskedelmi ára 400 USD-től kezdődött. Még Kínában is az első helyen állt, pedig összességében az Apple részesedése ebben az országban a legalacsonyabb. Alapvetően elmondható, hogy világszerte a tehetősebbek az iPhone-okat részesítik előnyben – ez persze még mindig nem magyarázza, miért ilyen sok az iPhone felhasználó Japánban. Az alábbiakban összegyűjtöttem a főbb lehetséges okokat.

1. A japán mobil- és okostelefon-piac sajátosságai

Sok más országgal ellentétben Japánban a mobiltelefon-kommunikációs cégek (továbbiakban szolgáltatók) által értékesített okostelefonok dominálnak.
A legtöbb országban az a gyakorlat, hogy a SIM-vásárlást és a távközlési szolgáltatókkal kötött szerződéseket külön kezelik a mobiltelefon készülék vásárlásától. A szolgáltató egyáltalán nem vesz részt a készülékek fejlesztésében.
Ezzel szemben Japánban – bár a készülékek persze a gyártótól származnak – a szolgáltató is részt vesz a fejlesztésben, és gyakran saját márkanév alatt értékesíti a telefonokat.

Sokszor látni olyan készülékeket, amelyekbe fizikailag bele van vésve a szolgáltató neve, valamint előre telepítve vannak a szolgáltató – egyébként letörölhetetlen – applikációi is. Ráadásul ezeknél a telefonoknál az sem ritka jelenség, hogy nem kompatibilisek más szolgáltatók által használt frekvenciákkal, ezért hiába “SIM free” egy telefon, eltérő cég előfizetésével már nem használható.

Sőt, a piktogramok, illetve emojik is szolgáltatófüggőek, így semmi nem garantálja, hogy egy másik szolgáltatót igénybe vevő felhasználó képernyőjén ugyanaz az emoji jelenik meg, mint amit mi elküldtünk eredetileg.

A iPhone-t (valamint a Google Pixelt stb.) természetesen nem ilyen hagyományos japán módon fejlesztik, ezért nincs rajta szolgáltatói logó, sőt, ha vannak is rajta szolgáltató által telepített alkalmazások, azok egyszerűen törölhetőek. A szolgáltatóváltás is teljesen zökkenőmentes, így nem kell aggódni a rádiófrekvencia miatt sem.

2. Verseny az előfizetőkért: “ingyen” iPhone

2008-ban az iPhone 3G volt az első Apple telefon, ami megjelent Japánban. A Softbank exkluzívan dobta a piacra a készüléket, és annak érdekében, hogy rövid időn belül minél több ügyfelet szerezhessen, az iPhone-okat egy kampány keretében az új előfizetők számára 0 jenért kínálta.

Egy másik piacvezető szolgáltató, az Au kénytelen volt reagálni arra a válságra, amit a Softbank előfizető-csalogató akciója okozott, ezért 2011-ben az iPhone4S-t elkezdte saját maga is egy hasonló konstrukció keretében felajánlani az új ügyfeleinek. Ennek következtében egy másik népszerű játékos a japán piacon, az NTT DoCoMo (amely ekkor még csak saját okostelefonokat kínált) rengeteg előfizetőt veszített, aminek ellensúlyozására 2013-ban az iPhone5S és az iPhone5C megjelent a DoCoMo repertoárjában is.

Az éles szolgáltatói versenyhelyzet azt eredményezte, hogy az iPhone felhasználók száma szinte egy szempillantás alatt megnőtt Japánban. Ezzel párhuzamosan pedig egyre kisebb lett annak az esélye, hogy a felhasználók esetleg Androidra váltsanak a jövőben.

3. Az Android negatív megítélése

Ahogy már említettük pár sorral feljebb, amikor az iPhone először megjelent a japán piacon 2008-ban, csak a Softbanknál lehetett hozzájutni, ráadásul gyakorlatilag ingyen. Így szinte senkinek nem is kellett a más okostelefonokhoz képest olcsó, általános közvélemény szerint az iPhone-hoz képest alacsonyabb teljesítményű androidos telefon.

Az iPhone-t ekkor még nem értékesítő nagyobb szolgáltatók, mint a KDDI és NTT DoCoMo a gyártókkal együttműködve, az Android operációs rendszer szabványosítása után gyorsan megkezdték az új okostelefonok gyártását. A hagyományosan csak japán szolgáltatókon keresztül értékesítő japán gyártók nem tudták felvenni a harcot azon nemzetközi versenytársaikkal, amelyek tömegesen gyártottak a globális piacra, ezáltal pedig a szoftverek optimalizálásában is sokkal nagyobb gyakorlatuk volt.

Ezt tetézte, hogy az androidos készülékek hajlamosak voltak a gyors túlmelegedésre. Az okostelefon-gyártók számára a CPU szívét képező rendszerchip (SoC) fejlesztése és gyártása igen nagy befektetést és felügyeletet igényel. Ezért a legtöbb gyártó speciális cégek által kifejlesztett és gyártott SoC-ket vásárol és alkalmaz (kivétel: Samsung és Apple, ezek saját fejlesztésűek). A legnagyobb teljesítményű SoC-k gyártásában a Qualcomm monopóliummal rendelkezett egy időben, így az egyes telefongyártók a legmagasabb kategóriás okostelefonjaikba kénytelenek voltak a Qualcomm Snapdragon 800-as sorozatú SoC-jét használni. Ez azt eredményezte, hogy nem rendelkeztek más alternatívával abban az esetben, ha az SoC esetleg hibásan működött.

Gyakran emlegetett példa erre a Snapdragon 810. Ez az SoC fokozottan hajlamos volt a túlzott hőtermelésre, függetlenül attól, hogy mit csinál, és minden gyártónak meg kellett küzdenie ennek a problémának az orvosolásával.
Japánban az egyik hazai gyártó azonnal leállította az a Snapdragon 810-al felszerelt termékeinek árusítását, egy másik gyártó pedig különféle teljesítménykorlátozásokat vezetett be a túlhevülés megelőzésére. Az új készülék “hokkairo” azaz “melegítő” gúnynéven vált köznevetség tárgyává az országban.

Ez a probléma nem érintette azokat a gyártókat, akik nem a Qualcommra támaszkodtak és saját SoC-jukkal tudták szállítani a telefonokat, de akkoriban a mostaninál erősebb volt a Korea ellenes hangulat, és a koreai termékek sem fogytak jól, ezért például a Samsung nem tudott betörni a japán piacra. (Erről bővebben a következő pontban írok.)

A fentiek következétben megerősödött az a kép az emberekben, hogy “az Android egyszerűen rossz.”

4. A Samsung kudarca Japánban

Az Apple évek óta versenyzik a Samsunggal az okostelefonok globális piacán. A Samsung jelenlegi piaci részesedése 28%, az Apple-é pedig 27%. Ezzel szemben Japánban a Samsung csupán 6%-os piaci részesedéssel rendelkezik az Apple már korábban említett 65%-os részesedésével szemben.

Az egyik népszerű magyarázat szerint a Samsung kudarca Japánban 2010-re vezethető vissza. Ekkor történt ugyanis, hogy amikor a Samsung kiadta az úgynevezett TouchWiz 6.0 Android-rendszerét, megváltoztatott számos olyan hivatkozást a rendszeren belül, ami a japán kultúrával kapcsolatos.

Ez különösen szembetűnő volt például a Samsung által tervezett emojikban. Az olyan cégek, mint az Apple, a Google, a Facebook és a Twitter szabadon megtervezhetik saját hangulatjeleiket a saját platformjaikhoz. Okostelefontól vagy alkalmazástól függően ezek kissé eltérően nézhetnek ki, azonban a piktogramok tervezésére vonatkozó irányelveket egy „Unicode Consortium” nevű szervezet állítja össze a vállalatok részére. Ez röviden azt jelenti, hogy az egyes vállalatok hangulatjeleinek jelentése minden platformon egységes.
A Samsung TouchWiz 6.0 azonban kíméletlenül szembement ezzel a szabvánnyal. Ennek eredményeként például az egyébként hagyományosan piros és fehér színekben pompázó Tokyo Tower saját emojija csupán egy egyszerű, beazonosíthatlan szürke toronyként jelenik meg.

Apple iOS vs Samsung TouchWiz - A Tokyo Tower emojija

A Tokyo Tower emojija, Apple iOS vs Samsung TouchWiz. Forrás: Appbank.net

Sőt, a japán zászló emoji dél-koreai zászlót ábrázol; a hagyományos japán kerámiababából hagyományos koreai porcelánbaba lett; a japán térkép emoji pedig egyáltalán nem is létezett.

Apple iOS vs Samsung TouchWiz - Zászlók

Japán zászlóból koreai zászló. Forrás: Appbank.net

Így ha valaki elküldte a térképet ábrázoló piktogramot egy Samsung-telefonnal rendelkező ismerősének, az nem látott mást, csak egy üres négyzetet.

Apple iOS vs Samsung TouchWiz - Japán térkép

A “nem támogatott” japán térkép. Forrás: Appbank.net

Japánban, ahol időről időre fellángolnak a Dél-Koreával fennálló konfliktusok, ez óriási médiafigyelmet kapott, aminek következtében a Samsung márka népszerűsége szinte a 0-ra esett vissza. A Samsung teljesen felhagyott eredeti logójának és márkanevének használatával azóta az országban, helyette “Galaxy” néven fut.

5. Az Android-telefonok ára általában nem túl magas – de nem Japánban

Mostanában sok külföldi gyártású Android-készülék jelent meg Japánban is, de még mindig kevesebb, mint más országokban. Ráadásul az olyan egyedi japán vívmányok operációs rendszerre szabása, mint az Osaifu-Keitai (ez egy Sony által kifejlesztett, FeliCa technológián alapuló fizetési módszer, szemben a világ más részén elterjedt NFC-vel) és 1Seg (digitális földi televíziós műsorszóró rendszer) jelentősen megnöveli az okostelefonok árát.

6. “Olcsó” iPhone, erős középosztály

A Nukeni 2022 szeptemberi kutatása alapján, amely során 37 ország árszabását hasonlították össze (adóval együtt), az iPhone14 Japánban a legolcsóbb a világon az Egyesült Államok után. A 128 GB-os iPhone14 Japánban 119 800 jenbe kerül, míg Törökországban az ár több mint dupláját kérik, 244 494 jent.
Ez főként annak függvényében érdekes, hogy Japánban a teljes munkaképes lakosságra vetített havi átlagfizetés megközelítőleg 360 000 jen. Ez Törökországban kb. 100 000 jen (illetve ennek megfelelő török líra.) Bár az elmúlt időben Japánban is mélyül a szakadék a vagyonosok és a szegények között, még mindig viszonylag erős a középosztály, emiatt a társadalom nagyobb rétege engedheti meg magának az iPhone-t.

Az iPhone árazása világszerte

Az iPhone árazása világszerte. Magyarország a 33. helyen áll, 163 692 jennel. Forrás: Nukeni.com


7. A japánok nem szeretnek kilógni a sorból

Ahogy egy ősi japán közmondás tartja: „a kiálló szöget beverik.” A japánok szeretik a népszerű márkákat: ugyanazokat a dolgokat vásárolják meg általában, mint a körülöttük élők. Ha választani kell egy iPhone és egy ugyanazon árkategóriában lévő androidos telefon között, az emberek hajlamosak inkább az iPhone-t választani, hiszen mindenki más is azt használja.

Érdekli a japán piac?

Amennyiben szeretne naprakész információkat kapni a japán piac különböző szegmenseinek jelenlegi helyzetéről és aktuális üzleti lehetőségeiről, lépjen kapcsolatba velünk, és kérjen ingyenes konzultációt vagy árajánlatot kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül!
A megkeresésére a lehető legrövidebb időn belül válaszolunk.

 

Források:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.