Japán piaci körkép: Japán beruházások Kelet-Közép-Európában a 90-es évektől egészen mostanáig

Több mint 10 évvel ezelőtt, a Corvinus Egyetemen végzett tanulmányaim során is foglalkoztam már azzal a témával, hogy a japán cégek miért választják pont hazánkat, vagy egy másik szomszédos országot a kelet-közép-európai régióban egy működőtőke-beruházási döntés meghozatalakor. Anno japán cégek helyi vezetőivel készített interjúkkal és kérdőívekkel próbáltam közelebb férkőzni az alapvető döntéshozatali elvek megismeréséhez. Most már 10 éve dolgozom a japán-magyar üzleti világban tanácsadóként, és ennek köszönhetően megadatott a lehetőség, hogy közelebbről is végig kísérhessem számos japán beruházó döntéshozatali folyamatát onnan, hogy a japán anyacégnél megszületik a döntés az európai leányvállalat megalapításáról egészen odáig, hogy alapos kutatómunka és többszörös helyszíni látogatás után kiválasztják az adott kelet-közép-európai országot és ipari parkot, majd megvalósítják a beruházást.

Mai blogcikkem fő témája, hogy a japán cégek kelet-közép-európai beruházási döntéshozatalában változott-e valami az elmúlt 20 évhez képest, és ha igen, milyen trendek figyelhetők meg a jövőre nézve.

Miért épp a kelet-közép-európai régió?

Kezdjük ott, hogy egyáltalán miért volt vonzó a japán befektetők számára a KKE-régió 10-20-30 évvel ezelőtt?  A leggyakrabban említett okok között a következők szerepelnek:

  • európai piachoz való hozzáférés: a kelet-közép-európai régió országai közül is főként azok voltak vonzóak, melyek már akkoriban is EU-tagállamok vagy tagállamjelöltek voltak
  • Nyugat-Európához képest relatíve olcsó, mégis jól képzett munkaerő elérhetősége
  • viszonylagos politikai és gazdasági stabilitás a rendszerváltás után
  • nyitottság a japán kultúra iránt
  • kedvező földrajzi elhelyezkedés (kelet és nyugat közötti kapocs).

Az, hogy a régió mely országát választották végül, egy rendkívül összetett döntés volt, és cégenként nagyban eltért, milyen tényezőket súlyoztak. Leginkább a következőket vették figyelembe:

  • beszállítók jelenléte az adott országban vagy régióban
  • európai ügyfelekhez való fizikai közelség
  • ipari park, illetve a telek adottságai, a beruházás várható költsége és időtartama
  • más japán cégek jelenléte, véleménye az adott országról és munkavállalóiról
  • infrastruktúra az adott országban/régióban
  • a japán expatok számára az adott terület élhetősége (japán iskola közelsége, japán éttermek elérhetősége, stb.)
  • adott állam ösztönzői (adórendszer, szabályozási környezet, állami támogatások, stb.)
  • információ elérhetősége az adott országról/régióról
  • transzparencia az államigazgatásban, stb.

Már 10 éve is arra jutottam, hogy az állami ösztönzők hatása valójában marginális, és csak az az egy tényező, hogy az egyik állam sokkal vonzóbb készpénzbeli támogatást vagy adókedvezményt nyújt, legtöbbször nem elég: a mérleg nyelvét nem billenti át az adott ország felé a másikakkal szemben, ha más tényezők mentén nem bizonyult elég vonzónak. Azóta frontvonalról láthatom, hogy a japán cégek legtöbbször saját pontozási és súlyozási rendszereket állítanak fel a saját igényeik szerint, ami alapján kvázi objektíven, cégreszabottan történik a kiválasztás.

A japán beruházások alakulása a KKE-régióban az elmúlt 30 évben

Keleti-Közép-Európa és a japán beruházások - Az esztergomi Suzuki-gyár

Az esztergomi Suzuki-gyár

Az 1990-es években Magyarország a Suzuki beruházásának hatásaként óriási ütemben kezdte el vonzani a japán beszállítókat, viszont ebből a lendületből kissé vesztettünk a 2000-es évekre. Ekkor a régió országai közül Lengyelország és Csehország indította be befektetésösztönző motorjait, aminek következménye az lett, hogy a 2010-es évek közepére a csehek és a lengyelek a cégek számában és a beruházások méretében is lehagyták hazánkat. 2015-re

  • Lengyelországban 285,
  • Csehországban 175,
  • Magyarországon 140,
  • Szlovákiában megközelítőleg 50 japán cég működött.

Lakosságarányosan egyértelműen a csehek tudták bevonzani a legtöbb japán működőtőkét, ami az 5 évvel későbbi statisztikákban még erőteljesebben nyomon követhető annak ellenére, hogy az elektromos autókhoz köthető, főként akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházások Magyarországra is érkeztek bőséggel. A 2020-as japán statisztika szerint

  • 175 japán cég működik hazánkban (25%-os számbeli növekedés 2015-höz képest),
  • 355 Lengyelországban (szintén 25%-os növekedés),
  • 275 Csehországban (57%-os! növekedés)
  • és 65 Szlovákiában (30%-os növekedés),

de ezek a számok 2020 óta tovább emelkedhettek.

Sajnos olyan friss statisztikát nem találtam, hogy a fenti adatokból mennyi a gyártócégek és mennyi kereskedő vagy szolgáltató cégek száma, illetve a japán beruházások méretével kapcsolatos statisztikák sem érhetőek el. Ezért most általánosságban véve a cégek számát tudtam csak alapul venni az összehasonlításhoz, ami nem feltétlenül alkalmas arra, hogy megbecsüljük az adott országok vonzerejét kifejezetten a gyártó cégek szemszögéből.

Új beruházási trendek – délebbre és keletebbre

Az elmúlt néhány évben azonban egy újabb trend vált megfigyelhetővé a V4 országokban. A térség bizonyos régióiban munkaerőhiány kezdte felütni a fejét, amivel egyidőben rohamos drágulást is tapasztaltak a munkaerőpiacon. Ezen tényezők miatt a korábban alternatívaként fel sem merülő, kevésbé fejlett, ám az olcsóbb munkaerőben még relatíve bővelkedő keleti és déli területek kezdtek előtérbe kerülni. Ez a hazai piacon is értendő (lásd Seiren beruházása Pécsett vagy a GS Yuasa beruházása Miskolcon), de valójában az egész kelet-közép-európai térségünket jellemzi.

Keleti-Közép-Európa és a japán beruházások - Munkanélküliség az Európai Unióban

Munkanélküliség az Európai Unióban (Eurostat, 2020)

Vagyis amig néhány éve szóba sem jött egy japán cég számára, hogy Magyarországnál délebbi vagy keletebbi országokat is érdemben megvizsgáljon, az elmúlt 1-2 évben már például Szerbia is gyakran az első körös területopciók között van. Ezzel szemben a csehek, akik korábban élen jártak a beruházásösztönzésben, már nem elég vonzóak az egész ország területén megfigyelhető szignifikánsan alacsony munkanélküliségi rátájukkal. Persze a munkaerőhiányon regionális szinten enyhíthet az ukrán-orosz helyzet okozta menekülthullám, mert elképzelhető, hogy a V4 országokba beáramló ukrán munkaerő néhány évre kitolja a munkaerő kimerülését (és ezzel együtt további drágulását) a térségben.

Ennek ellenére az elmúlt hónapok tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy hosszútávon nézve a japán működőtőke beáramlási üteme (főként a munkaerőigényes gyártócégeké) lassulni fog a térségünk felé, és a japán oldalról jövő érdeklődés egyre inkább kitolódik a mindenkori EU (vagy EU-tagjelölt országok) keleti határai felé.

Addig is, rövid-középtávon cégünk minden erejével azon lesz, hogy Magyarország kevésbé fejlett vidékeire is fejlett technológiát biztosító japán beruházókat hozzunk, akik lehetővé teszik az életszínvonal megemelését ezekben a térségekben.

 

Források

https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210428-1

https://ja.m.wikipedia.org/wiki/%E3%83%95%E3%82%A1%E3%82%A4%E3%83%AB:Esztergom_Suzuki_plant.JPG

https://mofa.go.jp/mofaj/ecm/ec/page22_003410.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük.
A hozzászólások moderálást követően kerülnek megjelenítésre, amely 48 óráig is eltarhat. Köszönjük a türelmét!

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.