Energiaválság a 21. században – Hogyan spórolnak a japánok?

Az energiaválság manapság gyakori téma a médiában, azaz hogy világunk – közismert okok miatt – egyre inkább az energiahiány felé sodródik. Az egyre csökkenő mennyiségű energiahordozót csak egyre magasabb áron lehet beszerezni. Egy ilyen környezetben megnövekszik annak fontossága, hogy mennyire tudjuk hatékonyan felhasználni az erőforrásainkat, illetve, hogy mennyit tudunk belőlük megspórolni. A japánok nagy mesterei a spórolásnak az élet egyéb területein is. A háztartásbeli japán nők fő tevékenysége a háztartás költségeinek minimalizálása; másrészt a fizetésüket szigorúan a családi kasszába berakó férfiak a feleségtől kapott fix zsebpénzen kell, hogy éljenek, így meggondolják, mire adnak ki pénzt. Talán mi is tanulhatunk tőlük valamit a spórolás módszerével kapcsolatban.

Idén márciusban volt hír Japánban, hogy a japán kormány március 16-án kihirdette az „áramellátási hiány riadóját”, amivel felszólították a gazdasági szereplőket és a lakosságot, hogy fogják vissza az energiafelhasználásukat. Ezen program keretében lekapcsolták Tokió egyik legjelentősebb szimbólumának számító Tokyo Tower és a Tokyo Skytree díszkivilágítását. Márciusban ezt a helyzetet egy földrengés idézte elő, amelynek következtében hat erőművet kellett leállítani Kelet-Japánban, illetve a lakossági oldalon egy hidegfront még növelte is az energiafelhasználást. A riadót március 23-án oldotta fel a japán kormány az energiahelyzet rendeződése után.

Japán energiaválság - A Tokyo Skytree lekapcsolt üzemmódban

A Tokyo Skytree lekapcsolt üzemmódban

Habár a vészhelyzet azóta elhárult, a kilátások nem túl pozitívak. Az ukrajnai helyzet és az orosz gázszállítások csökkenése miatt emelkedő globális gázár és a szűkös LNG (cseppfolyósított gáz) kapacitásokra való megnövekedett igény egyrészt megdrágította, másrészt bizonytalanabbá tette Japán energiaellátását. Japán azon országok közé tartozik, amelyek igen alacsony energia önellátási szinttel rendelkeznek (11%). Bár az orosz energiafüggőség nem jelentős (olaj: 4%; gáz: 9%; szén:11%), így az ukrajnai háború kevésbé okoz gondot, az importkényszer miatt Japán nagyban ki van téve a világpiaci folyamatok hatásainak. Erre rátesz még egy lapáttal a yen dollárral szembeni jelentős leértékelődése is; a japán deviza 2022 év eleje óta kb. 17%-ot gyengült a dollárral szemben.

A másik jelentős probléma a japán áramtermelési kapacitásokkal van. A 2011-es fukushimai katasztrófát követően a szigetországban működő 54 atomerőműblokkot mind lekapcsolták, és 2022-re is csupán 6 erőmű 10 blokkját indították újra. A kieső teljesítményt elsősorban hőerőművekkel pótolják, de ezek között sok a régi típusú, amelyeket gyakran kénytelenek leállítani az amortizáció miatt. Az erőműveket működtető JERA 2022 márciusban 9 erőműblokkot állított le, mert a magas karbantartási költségekkel már nem volt fenntartható az üzemeltetés. Másrész az új hőerőművek építése időigényes, és a dekarbonizációs folyamatok miatt annyira nem is támogatott befektetői oldalról. A megújuló energia elterjedtsége Japánban pedig még mindig alacsony, csupán 7,7%.

Japán energiaválság - Leállításra került japán szénerőmű

Leállításra került japán szénerőmű

Az energiakínálat hiányára – a 2011-es minta alapján – a japán kormány a kereslet visszafogásával tervez reagálni, méghozzá felszólítás formájában. A japán szabályozások szerint az energiaszintben egy minimum 3%-os többletet kell fenntartani a biztonságos ellátás érdekében. Az előrejelzések szerint nyáron Tokió környékén ez a szám 3,1% lesz, télen pedig -0.6%, ami áramhiányt jelent, azaz áramszünet várható.

A japánok a helyzet áthidalására a „demand response” módszerét tervezik alkalmazni, amellyel a felhasználók „szinte szórakozva” tudnak energiát megtakarítani. A módszer szerint a felhasználóknak először is telepíteniük kell a telefonjukra a helyi áramkereskedő cég applikációját, majd egy olyan nap előtt, amelyen előreláthatóan energiahiány lesz a hálózatban, az applikáción keresztül a cég felhívást küld az embereknek, hogy csökkentsék a fogyasztásukat. A fogyasztás csökkenését – a Japánban már elterjedt, a fogyasztást valós időben követő – okosmérők továbbítják az áramcég felé, a különbségért a fogyasztó pedig pontokat kap. 0,1 kWh megtakarításért jár 1 pont, ami 1 yent ér. Az eddigi tapasztalatok szerint ezzel a rendszerrel háztartásonként naponta átlagosan 1 kWh áramot lehet megtakarítani. Továbbá a japán kormány fontolóra vette, hogy azoknak a háztartásoknak, amelyek részt vesznek a programban, további egyszeri 2000 yenes támogatást nyújt pontok formájában.

Japánban 2011 óta már gyakorlattá vált, hogy a cégek minél inkább törekednek az energiaspórolásra. Például a vasúállomásokon „áram-megtakarítás folyamatban” kiírással lekapcsolgattak egy-egy jegyárusító automatát.

Japán energiaválság - Takarékosság jegyében leállított jegyautomata a fukushimai katasztrófa utáni időszakból

Takarékosság jegyében leállított jegyautomata a fukushimai katasztrófa utáni időszakból

Mire figyelnek a japánok az otthoni takarékoskodás során?

Légkondi

Sok japán lakásban a legnagyobb fogyasztók a légkondik, amelyeket nem csak hűtésre használnak nyáron, hanem fűtésre is télen. Sokan azt hiszik, hogy ezek a berendezések alacsony légfúváson fogyasztják a legkevesebbet, de ez nem így van. Az optimális fogyasztás elérése érdekében javasolt az automata mód használata, mert ilyenkor a légkondi saját magának állítja be az ideális teljesítményi szintet. A javasolt hőfokbeállítás pedig nyáron a 28°C, télen a 20°C. A készüléket nyáron egy fokkal magasabbra, vagy télen egy fokkal alacsonyabbra állítva átlagosan 10%-ot lehet megtakarítani. Fontos még, hogy ha megy a légkondi, az ablakok legyenek becsukva, illetve húzzuk el a függönyt és akadályozzuk meg, hogy a külső meleg vagy hideg bejusson. Jó ötlet lehet még a készülékből beáramló levegő további áramoltatása ventilátorokkal, így magasabb hőfokbeállítás mellett is hűvösebbnek érezzük a szobát. Fontos még a rendszeres karbantartás is: ha eldugul a légkondi szűrője, a berendezés hatékonysága csökken, így arányosan növekszik a fogyasztás is. Törekedjünk a rendszeres tisztításra legalább kéthetente egyszer. Ha vannak hosszabb időszakok, amikor nem használjuk a légkondit, érdemes kihúzni a konnektorból, mivel bedugva kikapcsolt helyzetben is használ minimális áramot. Vigyázzunk viszont arra, hogy ne húzzuk ki gyakran rövid időre, mert az a készülék meghibásodásához vezethet.

 

Hűtő

A következő nagy fogyasztó a hűtőszekrény. Jellegéből fakadóan ezt a készüléket soha nem lehet teljesen lekapcsolni, de tudunk pár dolgot tenni az energiatakarékosabb működés érdekében. Az egyik ilyen tipp, hogy ne rakjuk túlságosan tele, mert így a belső hideg levegő áramlása rosszabb lesz és csökken a készülék hatékonysága. Ellenben a fagyasztót érdemes telerakni, mert itt épp növekszik a hatékonysága. A hőfokot pedig tanácsos az évszaknak megfelelően beállítani: nyáron „magas” télen pedig „alacsony” állásba. A berendezés körüli szabad légáram biztosítása is lényeges, hiszen a hűtőnek el kell vezetnie valahova a termelődő hőt.

Készenléti üzemmódban lévő készülékek

Gyakori téma volt Magyarországon is a készenléti üzemmódban lévő berendezések, mint például a tévék áramfogyasztása. Ezeket is érdemes teljesen lekapcsolni vagy kihúzni a konnektorból.

Telefontöltés

A telefonunkat pedig ne hagyjuk egész éjszaka töltőn: ez sem a pénztárcánknak, sem a telefon akkumulátorának nem tesz jót.

Inkább ne is légy otthon!

Természetesen a legjobb módszer az energia megtakarítására, ha otthon sem vagyunk. Még ha meg is engedett a munkahelyen a home office, akkor is néha járjunk be az irodába, addig sem otthon használjuk az áramot vagy a gázt, az irodában pedig úgyis megy a légkondi vagy a fűtés attól függetlenül, hogy hányan vannak bent. Nyári melegben az otthoni légkondizás helyett mozduljunk ki a szabadba, vagy hűsöljünk légkondicionált közösségi terekben, mint például plázákban, bevásárlóközpontokban – persze itt előfordulhat, hogy akaratunkon ellenére is pénzt költünk.

Összefoglalva, a japán weboldalak adnak néhány praktikus tippet, de ezek közül egyik sem lép ki a „kényelem” köréből, azaz nincsenek túl húsbavágó spórolási javaslatok. Egyébként érdekes, hogy egyik cikk sem említi az épület energia-hatékonyságának a javítását, a szigetelés fokozását, pedig ez mind a hűtés, mind a fűtés hatékonyságát javítaná. Az átlagos japán lakás szigetelési szintje igen alacsony, a külső falak 5-10 cm vastagok és nagyok az ablakfelületek, amelyek jellemzően szintén rosszul szigeteltek. Így gyakori, hogy a légkondicionáló lekapcsolását követően perceken belül a külső hőmérséklet veszi át az uralmat a belső térben. Elképzelhető, hogy a szigetelés azért nem került fel a japánok tipplistájára, mert egyrészt az elmúlt évtizedekben sem foglalkoztak vele egyáltalán; másrészt bizonyára az is közrejátszik, hogy a japánok nagy része bérlakásban él, így az épület fejlesztésébe egyáltalán nincs beleszólásuk, valamint nem is érdekeltek benne. A japán szigetelési helyzetről és a téli hidegről lásd egyik korábbi írásom.

Az eljövendő világszintű energiaválság során fontos, hogy tudatosan használjuk az erőforrásainkat, ezt pedig úgy kezdjük, hogy csupán a kényelmünk szintjét csökkentjük, remélve, hogy nem kell komolyabb korlátozásoknak is alávetnünk magunkat a jövőben. Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a helyzet javulásáért, és még pénzt is megtakaríthatunk. A japán módszer tanulmányozása lehet az első lépés.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.