Juku – A japán “magániskola-rendszer” bemutatása

2015.06.03-án kelt Éjt nappallá téve tanulni… című írásomban igyekeztem körvonalazni a japán oktatás, azon belül is a középfokú oktatás rendszerét, annak főbb jellemvonásait. Főként saját tapasztalataimra alapozva, azokat beépítve készítettem el azt az írásomat, melynek zárásaként említettem az ún. juku rendszert. Egy a japán oktatási rendszerrel kapcsolatos írás nem lehet „teljes” ennek az iskolatípusnak a jellemzése, említése nélkül, így most a korábbi blogbejegyzésem folytatásaként a juku, azaz „magániskola-rendszerről” szeretnék írni röviden.

Nehéz magyar megfelelőt találni a japán juku szóra. Számos típusa van ugyan, de ezek közös jellemzője, hogy mind esti, magániskola, melybe a diákok a kötelező oktatáson felüli időben járnak.


wwwDotkenohDotcomSlash2012Slash07Slash19tyouzenDothtml
Kiscsoportos foglalkozás

Két nagy típusa van ezen magániskoláknak: a tudományokat oktató (elméleti) iskolák (academic juku) és a gyakorlati képzést nyújtóak (non-academic juku). Míg az előbbiben matematika, japán nyelv, tudományok, angol nyelv és társadalomtudomány oktatás folyik, addig az utóbbi keretein belül művészetekkel ismerkedhetnek a diákok, úszni tanulhatnak vagy épp az abakusz (japánul soroban) használatát sajátíthatják el.

Az academic juku-nak is több típusa létezik. Van olyan, melynek célja a felvételi vizsgára való felkészítés (felső középiskolai vagy egyetemi vizsgára), de olyan is, melynek a felzárkóztatás, a kötelező oktatásbeli diáktársaktól való lemaradás megelőzése, megakadályozása. Külön említendőek azon iskolatípusok is, melyek a kötelező oktatásban elhangzott tananyag felfrissítését, vagy éppen annak részletekbe menőbb elsajátítását tekintik elsődleges feladatukként. S bár elsőre úgy tűnhet, hogy átfedés van a felvételi vizsgára való felkészítést és részletesebb megismerést biztosító iskolák között, a kettő merőben eltér egymástól. Az utóbbi nem kimondottan a felvételi vizsga követelményrendszerére és annak anyagára való felkészítést tartja mérvadónak, hanem sok esetben egy plusz tudás átadását azon diákok számára, akik több információra vágynak egy adott témában, mint amilyen mélységig lehetőségük van azt megismerni a kötelező oktatásban.

tanterem
A kötelező oktatás tantermére jellemző példa (nagy létszám, dekorációmentesség)

A juku rendszernek jelentős a társadalmi hatása. Diákok elmondása szerint a juku népszerűségéhez erősen hozzájárul, hogy a fiatalok jó lehetőségnek tartják ezen iskolákat új barátok szerzésére, a meglévő barátaikkal való hosszabb együttlétekre. Tagadhatatlan az a tény is, hogy ezen iskolákban közvetlenebb viszony tud kialakulni tanár és diák között, melynek egyik oka a kötelező oktatásban szokásos 40 fős osztálylétszámmal szembeni kisebb csoportméret (max. 15-20 fő), továbbá a juku mint magániskola típus kereskedelmi mivoltából adódó (nagy versenyhelyzet által generált) szabadosabb, oldottabb légköre. A zsúfolt nagyvárosokra jellemző rendkívül kicsi lakás méretek miatt, a metropoliszokban a juku testesíti meg sok esetben a diákok számára a nyugodt (otthoni zavaró tényezőktől, zajoktól, papírfalakon keresztüli áthallásoktól stb. mentes) környezetet.


juku4
A juku oldott légköre

Számos előnyt is fel lehet sorolni, de az érmének két oldala van. Minthogy magániskolákról van szó, az anyagi vonzatot nem szabad figyelmen kívül hagyni. S bár a juku-ba való járás intenzitása és a felvételi vizsga sikeressége között teljesen egyértelmű párhuzam vonható, a havi 150 – 400 USD költséget nem tudja mindenki vállalni.

A juku rendszert ellenzők érveik között elsőként említik azt a káros hatást, melyet a tanulásra fordított többlet idő, s ezáltal a szabadidő radikális csökkenése okoz. Egy 2011-es kimutatás szerint minden ötödik kisiskolás jár juku-ba, ami az előző írásomban részletezett módon (a kötelező oktatással együtt) reggel 8-tól este 19-20 óráig történő elfoglaltságot jelent. S a házi feladat megírása, a magolás stb. még ezután kezdődik csak. Az ellenérvek között szerepel az is, hogy nem feltétlenül jó, ha ilyen fiatal kortól kezdve a folyamatos versenyszellem hat a diákokra.

A juku-t támogatók azonban erősen érvelnek azzal, hogy ez a rendszer képes kompenzálni a kötelező oktatás nagy hiányosságát: a diákok egyéni problémáinak megoldását, azokkal való foglalkozást. A juku iskolák ugyanis igyekeznek személyre szabott szolgáltatást nyújtani a kötelező iskolákra jellemző „mindenki egyenlő” elv érvényesítésével szemben.

A juku szolgáltatást nem igénylők számára is számtalan lehetőség nyílik az önfejlesztésre. Természetesen Japánban is létezik a magántanárok általi oktatás formája, ami azonban szintén fizetős szolgáltatást jelent. S aki ezt sem kívánja / tudja megfizetni, azok még mindig élhetnek a nagy állami csatornák által napi szinten sugárzott oktató műsorokkal, melyhez csupán a speciálisan erre a célra fejlesztett tankönyvet kell a diáknak megvennie.

Rengeteg érdekességet lehetne még írni a juku rendszerről, példaként említve az újévi maratoni tanuló estet, melynek lényege, hogy az adott juku iskola diákjai közösen (tanáraik társaságában), tanulással lépnek át az új esztendőbe. Elsőre persze ez nem csak furcsán, de riasztóan hangozhat számunkra. A különleges programon résztvevő diákok rendkívül lelkes és boldogságot sugárzó beszámolói alapján azonban kiderül, hogy Japánban még ez is teljesen másképp működik.

A képek forrásai sorrendben:

http://www.kenoh.com/2012/07/19tyouzen.html 
http://www.97ysz.com/41xhsp39fqy.html
http://www.asahi.com

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.