Miért növekszik az idősek foglalkoztatása Japánban?

A hírekből tájékozódva és személyes tapasztalatok alapján is érezhető, hogy Japánban egyre több ember dolgozik idős korában. A 2018-ig tartó hatéves időszakban a dolgozók száma 4,5 millióval csökkent, ugyanakkor az idősek körében 2 millióval nőtt. Az idős dolgozók aránya ma már eléri a 12%-ot a teljes munkaerőn belül, összesen 8 millió emberről van szó. A 65-69 éves korosztály kb. fele dolgozik. Japánban hiába 62 év a hivatalos nyugdíjkorhatár (amely 2025-ig emelkedik 65 évre), a jellemző az, hogy 60 évesen nyugdíjazzák a legtöbb embert.

Japánban nyugdíjazáskor egy egyszeri nagyobb összeget kap léphez a dolgozó. Ennek nagysága azonban eléggé változó, a nyugdíj pedig egyáltalán nem mondható magasnak. Havi szinten a nyugdíjazást követően a legtöbb esetben jelentősen csökken a jövedelme a japánoknak. A magas várható élettartam és a jövővel kapcsolatos óvatosság, és életminőségük fenntartása érdekében sokan jobbnak látják, ha továbbra is munkát vállalnak.

A munkaerőhiány arra kényszerít sok céget, hogy valamilyen formában megtartsa idősebb dolgozóinak egy részét. A mai idős korosztály nem elhanyagolható része fiatal korától kezdve ugyanannál a vállalatnál dolgozott, így jelentős tapasztalata, szaktudása halmozódott fel az évek alatt, amit nagyon nehéz pótolni. A felhalmozott tudásnak az idősek részéről fiataloknak való átadása is kulcsfontosságú.

Az idősek tudása a legtöbbször olyan jellegű, amelyet a robotizáció vagy a mesterséges intelligencia nem tud pótolni. A hagyományos gépek egy része továbbra is szükséges a termelésben, kezelésük és karbantartásuk igényli a korábban aktív generációk tudását is. A mai japán nyugdíjas generáció is olyan időszakban dolgozta le az életét, amelyben a termelésben alkalmazott technológia fejlesztése, az innováció központi kérdés volt, jelentős részük nem tekinthetőnek maradinak. Ezzel szemben a fiatalok körében a kifejezetten termelő ágazatok egyre kevésbé jelentenek vonzó karrier lehetőséget. A kommunikációs technológiák alkalmazása terén a fiatalok kétségtelenül aktívabbak és hatékonyabbak, ugyanakkor Japánban a személyközi kommunikációnak még mindig nagy a jelentősége, amelyben az idősebbek sokszor ügyesebbek.

A nők és a külföldiek emelkedő aránya a dolgozók körében vitathatatlan, de önmagában egyelőre nem jelent megoldást a munkaerőhiányra, sokszor az alacsony szaktudást igénylő munkákban jelenik csak meg, a nők esetében pedig a gyerekgondozás kiterjedtsége eléggé korlátozott, ami erősen behatárolja, hogy a nők mennyi ideig tudnak egyáltalán dolgozni.

Az idősek foglalkoztatása az esetek kb. négyötödében nem a nyugdíjazás idejének elhalasztásával, hanem a nyugdíjas visszafoglalkoztatásával történik. Így a vállalat a korábbi bérnek sokszor csak 50-70%-át adja, ami megtakarítást jelent a cégek számára. Itt már nincs évenkénti béremelkedés. Sokaknak így is megéri dolgozni. Elég jelentős azok száma, akik már nem napi 8 órában, hanem részmunkaidőben vagy akár hirtelen felmerülő igény alapján dolgoznak, ami szintén egy rugalmasabb megoldás a vállalatok számára.

Az a kulturális tényező sem elhanyagolható, amely a munkához való viszonyhoz kötődik. Japánban a munkavégzésnek nagyobb a szerepe az emberek önbecsülésében és a társadalom általi megítélésében. A frissebb felmérések szerint a megkérdezettek több mint háromnegyede szívesen dolgozna legalább 70 éves koráig. Sőt: 42%-uk bármeddig! A munkától függetlenül is, az idősebbek általános megbecsültsége az európainál erősebb, így az idősebb dolgozók nem érzik kényelmetlenül magukat.

Az idősek foglalkoztatásának lehet egy olyan kedvező hatása, hogy a fiataloknak valamivel kevesebb túlórát kell végezniük. Bár erre a kormányzat részéről igyekeznek más motiváló intézkedéseket bevezetni, a vállalatok belső szerkezete, kultúrája, a túlóra díjazása visszafogja a munkaidő csökkenését.

Ha az idősebb korosztály magasabb jövedelemhez jut, az segíthet a gazdaság egyes ágazatain, bár az is figyelembe veendő, hogy kevesebb szabadidő kevesebb költést jelent – legalábbis a szabadidős tevékenységek (elsősorban a turizmus, rekreáció) terén.

 

Források:
https://asia.nikkei.com/Opinion/The-hidden-potential-of-Japan-s-older-workers
https://www.japantimes.co.jp/opinion/2019/03/26/commentary/japan-commentary/elderly-workers-expectations-challenges
http://www.oecd.org/els/emp/Working-better-with-age-Japan-EN.pdf

A kép forrása:
https://www.nippon.com/en/features/h00179/senior-citizen-workers-in-japan-top-8-million.html

 

Kapcsolódó bejegyzések

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.