Tsuyu!

Tsuyu (cuju). Már a szónak is kicsit kellemetlen hangzása van – bár ez ízlés kérdése. Ami viszont egészen biztosan senkinek sem tetszik, az az, amit a szó takar. A nyári esős évszakot Japánban.

Életem leghosszabb tartózkodása 3 hét volt Japánban, és két hét szikrázó napsütés és hőség után (amit részben a Kansai, részben a Kanto régióban volt alkalmam tapasztalni) július elején egyik nap a tokiói Chuo Egyetem tanári-kutatói campusának erkélyéről kinézve azt találtam, hogy kissé mintha hűvösebb lenne, ráadásul teljesen borult az ég és reménytelenül szitált, majd néha erősebben esett az eső. Folyamatosan. Szerencsére tudtam, hogy egy hét múlva indulok haza, ráadásul addig szinte ki sem fogok mozdulni az egyetem könyvtárából. Még egyszer voltam hasonló időszakban Tokióban, de ilyen erős tsuyut nem tapasztaltam, sőt igazából szikrázóan sütött a nap…

A japán nevén tsuyu (egyszerűen szólva: esős évszak) június elejétől július közepéig tart, ezen belül június második felére és július elejére koncentrálódik a fő szigeten Honshun, míg délen (Okinawán) egy hónappal korábban tapasztalni ezt a jelenséget (ld. a képen is alább). A kitartó esőzés abból fakad, hogy a Csendes-Óceán feletti meleg, párás levegő találkozik a kontinentális (kelet-ázsiai) hűvösebb és száraz légtömegekkel.

Ebben a konkrét esetben a tsuyu megállt délen Okinawa felett.
A kép forrása: https://tenki.jp/forecaster/deskpart/2019/06/08/4877.html

Az így kialakult időjárási front keletről nyugatra és nyugatról keletre mozog – alatta pedig csak esik és esik az eső. Mindez akkor ér véget, amikor a meleg párás levegő végleg eltolja észak felé a hűvösebb, szárazabb levegőt. A csapadék mennyisége változó, vannak olyan évek, amikor áradásokat, földcsuszamlásokat is okoz. A front helyétől, mozgásától függően van olyan év is, amikor egyáltalán nem esik, sőt kifejezetten aszály pusztít.

A tsuyu kínai eredetű írásmódja egyébként: 梅雨 – a szilva és az eső jeleiből áll. Ennek az a magyarázata, hogy Kínában az ottani tsuyu idején sárgulnak és esnek le a szilvák a fáról. A japán tsuyu időben kb. egybeesik a mi Medárdunkkal, ami hasonlóan a tsuyu-hoz egyfajta északi monszunnak is felfogható. Érdekes, hogy kicsit kínai hangzása ellenére a monszun szó az arab mauszin szóból származik, jelentése: évszak.

Az írásom elején említett kint tartózkodásom után évekkel kaptam a hírt, hogy Takayanagi professzor – partnerünk a Chuo Egyetemen – elhunyt. Eszembe jutottak a tsuyu idején reménytelenül síró japán felhők és a magyar szomorúfűzfák…

 

Felhasznált források:

https://en.wikipedia.org/wiki/East_Asian_rainy_season

https://hu.wikipedia.org/wiki/Monszun

Borítókép forrása:

https://www.hoshinoresorts.com/zh/information/release/2019/04/24722.html

 

 

Kapcsolódó bejegyzések
A „vízvirág”
Az esős évszak bája

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Time limit is exhausted. Please reload CAPTCHA.