Talán nincs a világon olyan nép, amelynek mesevilágában ne lenne nagyszerű tetteiről, csodás erejéről, különleges szépségéről híres iciri-piciri hős. A Bambuszgyűjtő öregember meséje (Taketori no monogatari 竹取物語) is úgy kezdődik, hogy a bambuszerdőben járva az öregember az egyik bambusz belsejében egy kicsi lánykát talál, akit a gyermektelen házaspár szeretettel felnevel. A gyermek csodás szépségű lánnyá érik, akinek kezére sokan pályáznak, még a császár maga is szeretné feleségül venni. A Holdról a Földre küldött, s végül a Holdra visszatérő Kaguya hercegnő (Kaguyahimeかぐや姫) történetének több változata is ismert.
Az ezer éves mese festmények, tusrajzok, fametszetek formájában is megjelenik a japán kultúrában.
Kaguya hercegnő története sok alkotást megihletett napjainkban is.
Néhány hete a Classica televízió csatornán egy balettet láttam: a tánc, a zene, a díszlet annyira magával ragadott, mint még balett soha. Először a zenére lettem figyelmes: Isi Maki (石井 眞木) japán zeneszerző (1936-2003) 1984-ben komponálta Kaguyahime Suite című 40 perces darabját, amit a berlini Deutsche Oper-ben mutattak be. A zeneszerző, aki többek között a naganói olimpia fő zeneszerzője és zenei instruktora volt, a japán tradicionális zene elemeit ötvözi, melyben a gagaku hangzása éppúgy fellelhető, mint a monumentális utcai fesztiválok alkalmával emberek tömegeit megmozgató ritmikus, dobokkal és sípokkal előadott zene.
Az eredeti zeneművet 1985-ben 80 perces balett zenére dolgozta át. Az akkoriban Európában élő Isi felkérte a már ismert és elismert Jiri Kylián cseh koreográfust (1942), hogy rendezzen balettet a zenéhez. Együttműködésüknek köszönhetően a balett megszületett. A Holland Nemzeti Balett előadásában, rendkívül látványos díszletekkel és színpadi képekkel erősített Kaguyahime: a Hold Hercegnő című darab bemutatásra került. Óriási sikerének köszönhetően a produkció bejárta a világot.
Ezt a balettet sikerült a tévé képernyőjén látnom. Amint időm engedte, a YouTube-on keresni kezdtem, ahol csak részletekre találtam:
A koreográfus hosszú időt és energiát fordított arra, hogy tanulmányozza a japán tradicionális táncokat, a darabban végig fellelhetők ezek elemei. Bennem felidézte a nagy japán fesztiválok, mint a Nebuta vagy a Tanabata ünnep hangulatát. A darabban végig elegáns módon keverednek a nyugati és a japán mozgáskultúra elemei.
Feltétlen ki kell emelni Michael Simon nevét, aki a különböző fény-effektusokkal és díszlet-elemekkel fokozta az élményt, lenyűgöző látványt teremtve a táncosok köré.
Kaguya hercegnő történetével a napokban máshol is találkoztam. A híres japán Ghibli Stúdió, mely az anime-kedvelők között fogalommá vált, szintén feldolgozta a témát, Kaguya hercegnő meséje címmel, és több mint 2 órás rajzfilmet készítettek, melyet 2013-ban mutattak be. A film sikerét jelzi, hogy számos díjra nevezték, és elnyert díjai között van többek között a torontói, Los Angeles-i, bostoni filmkritikusok díja.
Ez az anime-változat bizonyára nem ismeretlen a magyar rajongók körében, de aki még nem látta és szeretné bepótolni, itt>> vagy itt> tudja megnézni.
A történet egyébként számos más rajzfilmben, filmsorozatban bukkant fel az elmúlt évtizedekben. Mivel ezzel a két produkcióval, a balettel és a rajzfilmmel rövid időn belül találkoztam és felkeltette az érdeklődésemet, gondoltam, megosztom az olvasókkal.
A képek forrásai:
http://japanesemythology.weebly.com; http://m.hujiang.com;
http://www.wikiwand.com; http://www.crunchyroll.com